Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál
  • Répa
    2020. 11. 27. 06:00

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások
Balázs Géza

Hatlapos és Horthy-szelet Tetten ért szavak 66.

2014.10.10.3 hozzászólás

Kaposvári családi körben megismerkedtem a hatlapos, Kaposváron hatlapúnak nevezett süteménnyel.

Egyszerű név, mint a pofon: hat tésztalap között töltelék, ez a hatlapos. Van például karamellás hatlapos. Hozzávalók: „A tésztához: 60 dkg liszt, 20 dkg vaj, 1 egész tojás, 10 dkg porcukor, 2 dl tej, 1 csomag szalalkáli, 1 kanál rum. A krémhez: 30 dkg kristálycukor, 15 dkg liszt, 1 liter tej, 20 dkg vaj.”

Számos további leírását megtaláltam a hatlaposnak: „A szalalkálit a tejben feloldjuk. A tészta többi hozzávalóját egy nagy tálba öntjük, beleborítjuk a szalalkális tejet, és az egészet sima tésztává gyúrjuk. A tésztából hat egyforma nagyságú 2-3 milliméter vastag téglalapot nyújtunk, melyeket egyenként tepsi hátulján, sütés előtt villával megszurkálva, éppen csak halvány barnulásig sütünk. (Sülés közben a szalalkáli miatt néhány percre ammóniaszag árasztja el a konyhát, de ettől a sütinek sem ammóniaszaga, sem ammóniaíze nem lesz.) A kész lapokkal vigyázzunk, mert nagyon könnyen törnek!”

És részletesen szerepel a krém elkészítése is, amelyet most elhagyok. De a tanácsokat nem: Ez a sütemény igazából a készítés utáni napon jó, mert addigra a lapok megpuhulnak a krémtől és átveszik a krém ízét. Összegzés: Igazán finom és kiadós, olcsó sütemény!
Kutakodom a hatlapos története után. Sz. Tóth Gyula tanári noteszében ezt találom: „Vasi hatlapos. A süteményt vasi specialitásnak mondják a helybeliek, én még gyermekkoromban ismertem meg nagyanyám, anyám vasárnapi sütéseként, Baranyában.”

És most jön a csattanó! Egyik vidéki nagyvárosunk cukrászdájában találkozni a Horthy-szelettel, mely a tanúk szerint a korábbi hatlapos új neve. Nyomozásba kezdtem: „Egy cukrász a szimbolikus politika egyik legjobb formáját választotta. Horthy Miklós kormányzóról nevezett el egy sütit. Ez eddig csak királynőknek (Mária Terézia), főnemeseknek (Esterházy, Grassalkovich) jutott és most egy köznemes, akiből államfő lett, megkapta a tisztességet. A Horthy-kultusz egyik elemeként korábban is volt már sütemény elnevezve a kormányzóról: Horthy-pogácsa, Horthy-diós. A cukrászmester azonban a jól ismert ‘hatlapos krémest’ variálta át.”

A világhálón egyesek vitatják a Horthy-szelet eredetiségét: „Ez nem Horthy-szelet, hanem Horthy-lepény, aztán a Horthy-korszak után hívták ezt Rákosi lepénynek is.”
Még egy homályos utalás a Horthy-szeletre: „A Mama úgy emlegette, Horthy-szelet…”

Itt tartok a nyomozásban. De még nem elég a nyelvi adat, a bizonyíték arra, hogy melyik a régibb: a hatlapos vagy a Horthy-szelet, s azt sem tudtam föltérképezni, hogy kinek hatlapos, kinek hatlapú, kinek Horthy…

3 hozzászólás

#1 Berki Andras 2014. 10. 24. 10:11:27

Minalunk hetlapu is van

#2 pierredelacroix 2015. 01. 30. 23:30:09

Családunkban eme – H. Illonánál “egytojásos tortá”-nak nevezett süteményt – 89 éves nagymamám után “kódistortának” (Interneten és nyelvművelők között koldustortának) nevezzük/neveztük, ahogy Tolnában-Baranyában-Somogyban sokfelé. Erről többféle magyarázatát hallottuk: 1. A hozzávalók és az elkészítés viszonylag költségkímélő volt a korábbi hozzátartásokban (egytojásos!!!)
2. Éppen ezért állandó eleme volt/van a lakodalmakban, ahol – legalábbis egy népi etimológia szerint – annyit “csináltak belőle, hogy még a koldusoknak is jut belőle” (mert mellékesen a végén, jellemzően éjfél után szolgálják fel, a többi finomabb étek és fogás után)
3. A visszaemlékezések szerint a világválság után terjedt el (és férkőzött be a lakodalmas – ma már ünnepi – ételek közé), mert még ha mást nem is, még a “kódis”-nak is volt annyi tehetsége, hogy ezt elkészíthesse.
Vagyis: Szerintem inkább a “Hitler-szalonna” mintájára keletkezhetett vicces névadásként (eredetileg)…

Mj.: Sok helyütt emlegetik, hogy lekváros és diós tölteléket is lehet bele tenni, de az a “zserbó” (nálunk).

#3 Frey Mihályné 2016. 03. 31. 15:48:59

Nálunk, Békés megyében, sváb családban / több mint 100 éves recept bizonysága szerint / Horthy lepény volt a neve, de a tótoktól repülő krémesnek is hallottam. Hívják még olcsósága miatt szegény tésztának is.Lehet kutatkodni.

Új hozzászólás