Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Az anyanyelv csorbuló jogai
Levelek a Borostyánkőútról 5.

2013.09.1.1 hozzászólás

Széchenyi István azzal a céllal javasolta a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, hogy a tudományt és a művészeteket magyar nyelven lehessen művelni.

alapitas1

1825-ben már túl voltunk a nyelvújítás első szakaszán, a magyar nyelv jelentős mértékben megújult, alkalmassá vált arra, hogy államnyelvvé váljon. A politikai akarat önmagában nem lett volna elég a hivatalos nyelvvé, államnyelvvé nyilvánításhoz, amint azt a finn példa is mutatja. A 19. század első harmadában a Kalevala által is kiváltott, erősített nagy finn nemzeti mozgalomban sokan követelték, hogy a finn nyelv államnyelvként váltsa fel a svédet (s bár 1809-től az ország Oroszország nagyfejedelemségeként létezett, az oroszt mint hivatalos nyelvet nem támogatták). A Kalevala összeállításában elévülhetetlen érdemeket szerzett, s mintegy a finn szellemi élet vezetőjeként tisztelt Elias Lönnrot azonban a század első felében még ellenezte a finn államnyelvi státuszát mondván, hogy a finn nyelv még nem érett meg erre a feladatra. Hatalmas munkával vetette bele ő maga is magát a finn nyelv fejlesztésébe, tankönyveket, szakkönyveket fordított finnre, megteremtve egyszersmind – nagyrészt mind a mai napig érvényes módon – az adott szakterület szakszókincsét, terminológiáját. Az 1860-as évekre érte el a finn nyelv azt a fejlettségi fokot, hogy államnyelvvé válhasson, ami 1863-ban meg is történt.

mondolat4

De térjünk vissza a magyar nyelv kérdéséhez. Széchenyi javaslata megvalósult. A nyelvújítás, mondhatni, napjainkig tartóan folyamatossá vált. Anyanyelvünk nyelv már hosszú ideje alkalmas arra, hogy a hétköznapi használaton túl a politika, a gazdaság, a művészetek, a legkülönbözőbb tudományterületek nyelveként használjuk. Éppen ezért – valamint a nyelv és a nemzeti tudat szoros összefüggése miatt – érthetetlen, hogy anyanyelvünk fokozatosan s egyre több területről kiszorul. Más, főként a magyarénál kisebb létszámú közösségek nyelvének példáján látjuk, ha egyszer megindul a nyelvfeladás folyamata, az erózió, a különböző helyzetekben más-más nyelv használata, a folyamatot nagyon nehéz megállítani. Ma már bizonyos tudományterületeken maga a Magyar Tudományos Akadémia sem tekinti tudományosan értékelhetőnek a magyar nyelven írt tanulmányokat, csak azt, ami angolul íródott. Tudományos pályázatokat nem egyszer eleve angolul kell beadni, miközben az EU egyik hivatalos nyelve a magyar. Jogilag is furcsa a helyzet, hiszen mindenkinek alapvető joga, hogy anyanyelvén jusson hozzá minden információhoz, ismerethez. Mondják, hogy mindez a globalizáció hatása és következménye. Igen ám, de államnyelvnek azt a nyelvet tekintik, amelyiket az élet minden területén használnak. Ha anyanyelvünk egyre több területről kiszorul, betölti-e államnyelvi szerepét?

url

El kellene gondolkodni azon is, milyen következményekkel jár, ha a világ – ad absurdum – egynyelvűvé, de legalábbis kevés nyelvűvé válna. (Erről egyik következő írásomban szólok.) Siratjuk a nap mint nap kipusztuló növény- és állatfajokat. Siratjuk-e a nyelvek pusztulását, s a hozzájuk szorosan kapcsolódó kultúrákét?

1 hozzászólás

#1 Akitlosz 2013. 10. 7. 19:39:09

Még az orvosok sem hajlandók a leletekre magyarul is ráírni a diagnózist.

A magyar nyelvnek egyszerűen túl alacsony a presztizse a magyar anyanyelvűek között is. Az angolnak sokkal magasabb, de még a néemtnek is magasabb.
Így aztán cégek, csoportok, magánszemélyek, de még állami intézmények is inkább angol nevet adnak maguknak magyar helyett. Attraction, Charlie, Steve, Duna World, Cotton Club singers, stb.

De az is a Magyar Tudományos Akadáméiát minősíti, ha nem magyarul ápolja a magyar tudományt.

Mit lehetne tenni? Hát elsősorban felülről példát mutatni. Annak kellene cikinek lennie, ha valaki magyar helyett angol neveket használ, és nem fordítva. Tehát először is az államnak kellene példát mutatnia.

Már ott tartunk, hogy néha a magyar újságcikkeket sem értem, mert ismeretlen nem magyar szavakat kavarnak bele folyton.

Új hozzászólás