Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál
  • Répa
    2020. 11. 27. 06:00

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások
Balázs Géza

Virágnevek – férfinevek Tetten ért szavak 50.

2013.06.10.2 hozzászólás

Kaphat-e egy férfi, és ha igen, melyik neveket, amiket virág is visel?

Virágot leginkább a hölgyeknek adunk. A nőket, lányokat és asszonyokat hasonlítjuk virágokhoz. „Kikelet a lány, virág a szerelem.” Akkor vajon miért kapnak, kaphatnak virágnevet férfiak? Csodálkozhatunk például Rózsa Sándor nevén. A gonosz, más oldalról persze romantikus népi hőssé vált Rózsa vagy Rúzsa Sándor aligha hasonlítható a rózsához, s talán furcsán hat Virág Benedek, Szegfű Gyula, Aranka György, Rezeda Kázmér neve, és mondjuk a Tulipán vagy a Virág név – férfiaknak. Talán sokak számára meglepetés, hogy míg a Rózsa, Virág, Ibolya, Jázmin tipikus női név, a Jácint mégis lehet férfinév, s hogy ezt ma szinte mindenki tudja, azt a kedves emlékezetű Juhász Jácint színészünknek is köszönhetjük.

jácint

Mielőtt megfejtenénk a titkot, vagyis azt, hogy hogyan lesz a virágnévből női, esetleg férfinév, szaladjunk vissza egy kicsit az időben. A régi személynévadásban, nemcsak a magyarban, hanem más népek esetében is természetes volt, hogy növénynévből alkottak személynevet. Az ember egyik legősibb tulajdonsága, hogy antropomorfizál, azaz növények, állatok tulajdonságait teszi emberivé, hasonlítja magához. Így alakult, hogy a növények nevei tulajdonságot jelelő névként bukkanhattak fel.

A szolgálók inkább haszonnövények nevét kapták: Som, Bab, Cseperke, Mogyorós, Szilvás, Eperjes, Szőlő. Az úrinők azonban valódi szép virágok nevét, amelyekkel bókoltak nekik. Bóknévnek is nevezik az efféléket: Aranka, Gyöngy, Rózsa, Liliom, Viola. Természetesen maga a virág/Virág köznév is személynévvé vált, gondoljunk csak a már említett Virág Benedekre. Nem nehéz fölfedezni ezekben a nevekben az ősi képes jelentésátvitelt, a metaforát: a leány olyan, mint a virágszál, legyen Virág, a leány olyan, mint a rózsa, legyen a neve a Rózsa. A névadásnak ez az indítéka szinte minden népnél megfigyelhető, de most csak a rómaiból hozzunk példát, hiszen a római, a latin névadás nagy hatással volt a magyarra is. Tehát a latin nevek között is természetesen előfordul a Viola (a magyar Ibolya megfelelője), a Flóra, a Rosalia (Rózsa), illetve a gyöngyöt jelentő Margarét vagy Margit. A virágos női nevek egyébként már a 15. században megjelentek nálunk. 1436-ban már voltak ilyen nevek: Virág, Virágháti, Virányos, Virágos, Szegfű, Rózsa. Ezek a nevek nem föltétlenül csak a szépséget szimbolizálták, hanem könnyen lehet, hogy virágkertészek nevei voltak.

rózsa

A leány, mint rózsaszál

A virágnevek tehát a 15. században már megvoltak a magyar nyelvben. De hogyan lettek a virágnevek férfinevekké? Az egyik magyarázatot már ismertettem: a Virág, a Virányos meglehet, hogy kertész volt, és persze férfi. Tehát eredetileg férfi kapta. A Szegfű, a Rózsa, az Ibolya, a Liliom neveket azonban föltehetőleg mégiscsak nők kapták. Férfinevekké pedig öröklődés útján váltak. Hogyan is? Hiszen a neveket többnyire az apák után öröklik a gyerekek. Igen, de vannak kivételek. Nagy tekintélyű vagy korán özvegységre jutott anya, esetleg házasságon kívül született gyermek, vagy más módon apa nélkül felnőtt gyermek esetében a női családnevek is öröklődhettek. Így jöhettek létre a Szegfű, a Rózsa, a Rezeda és az Aranka vezetéknevek.

A 16. századtól a magyar nyelvterületen már mindenki kétnevű. A keresztnevekben kezdettől fogva számon tartjuk a női és a férfi megkülönböztetést, olyannyira, hogy például egy név női vagy férfi voltát csakis a keresztnév alapján állapítják meg. Történtek félrevezetések, tréfák ezzel kapcsolatban: például férfiaknak női keresztnevet adtak, hogy ne vigyék el őket katonának. Állítólag volt, akinél ez bejött. Az adoma szerint Özséb nevű fiút még a szocializmus időszakában sem vittek el honvédnek, lánynak gondolván az illetőt. Abból is adódott kalamajka, hogy egyszer egy Andrea nevű olasz férfit magyar hölggyel párosítottak egy szobába egy konferencián, nem gondolva arra, hogy az Andrea az olaszban az András, és férfinév.

Visszatérve a női virágnevekhez: Rózsa, Róza, Virág, Flóra, Ibolya, Aranka, Jázmin, Viola…

És csak néhány férfi virágnévről tudunk: Flórián, Jácint. S hogy tovább bonyolítsuk a dolgot: a Flórián férfinév változata a még mindig férfinév Flóris, gondoljunk csak Rómer Flóris nevére, ám a Flóra női névnek is van Flóris becézője. A Flóris tehát „kétnemű”, akárcsak a Gabi, „aki” egyaránt lehet becézett Gabriella és a Gábor. A család- és a keresztnevek világában tehát akadnak félreértésekre okot adó jelenségek.

 

Érkezett egy olvasói levél:

Tisztelt Professzor Úr!

Az Aranka személynevet Ön az azonos nevű virágnévből eredezteti.

Aranka

„Visszatérve a női virágnevekhez: Rózsa, Róza, Virág, Flóra, Ibolya, Aranka, Jázmin, Viola…”

“A szolgálók inkább haszonnövények nevét kapták: Som, Bab, Cseperke, Mogyorós, Szilvás, Eperjes, Szőlő. Az úrinők azonban valódi szép virágok nevét, amelyekkel bókoltak nekik. Bóknévnek is nevezik az efféléket: Aranka, Gyöngy, Rózsa, Liliom, Viola.”

Ezzel az aranka „virágnévvel” az a gond, hogy ilyen virágunk, virágnevünk nincs

Az Aranka női keresztnévről Ladó János a népszerű utónévkönyvében ezt írja:

„Régi magyar személynévből 1840 körül élesztették föl a latin eredetű Aurélia magyarításaként. Az arany szó  -ka kicsinyítőképzős származéka.”

Kálmán Béla is így vélekedik.

Van egy azonos nevű növényünk, amely nevének az eredetét a személynévvel teljesen megegyezően írja le a Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára.

De ez nem virág, sőt a legrosszabbak közül való, ez az aranka (Cuscuta) a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó élősködő gyomnövény, és mint ilyen női név eredeteként, becenévként nemigen jöhet szóba.

Az azonos eredményre vezető párhuzamos etimológiának az az alapja, hogy ez a gyomnövény (ha az irtását elhanyagolják) több négyzetméteres aranysárga foltot mutat kedvenc gazdanövényén a lucernásban. Egyik népies neve aranyfonalfű. Mellékelek egy képet is.

Üdvözlettel:

Bakos József

 

2 hozzászólás

#1 Nagy-Tóth József 2014. 07. 17. 21:42:43

Tisztelt Uram,

A Leander mint létező férfinév, meg sincsen említve.

tisztelettel.: N-T. J.

#2 lakatos viktória 2017. 03. 23. 07:41:25

virágok és embernevek

Új hozzászólás