Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Kétkamarás tudat (Bikamerális elme-beteg?)

2013.03.5.nincs hozzászólás

A kétkamarás tudat fogalma, hogy az agyfélteke két részre van osztva, melyek különböző feladatokért felelősek. A jelenség leírása szerint az emberi agy v. tudat régen nem egyként, azaz egészként működött, hanem a két agyfélteke egymástól függetlenül dolgozta fel az információt és cselekedett.

Hangokat hallanak

Mózes?2 Jeanne d’Arc?3 John Nash?4 Vezető, szent és egy Nobel-díjas matematikus? Mi a közös ezekben az emberekben azonkívül, hogy még ma is megmozgatják Hollywood fantáziáját? Vajon milyen szerepet játszik ismertségükben az, hogy mindannyian hangokat hallottak időnként, melyek megmondták nekik hogy s miként cselekedjenek? Különleges képesség, agyi mutáció, gyógyíthatatlan skizofrénia vagy egy múltat idéző elme? A négy variáció közül egyet mutat be a beadandó, mely választ keres arra, hogy milyen történelmi változások befolyásolták az elme működését és milyen magyarázatok léteznek ezekre a jelenségre, melyet a szakirodalom bikameralitásnak5 nevez. A dolgozat nyelvében ismeretterjesztő és a téma szakirodalmi feldolgozatlansága miatt főleg internetes forrásokat használ, melyek a jobb áttekintés érdekében a végjegyzetben megtalálhatóak.

Kétkamarás tudat

Maga a fogalom abból indul ki, hogy az agyfélteke két részre van osztva, melyek különböző feladatokért felelősek.6 Írásom céljainak ugyan a kifejezés vagy definíció megfelelne, mégis szerencsésebb talán a jelenséget “kétkamarás tudatnak” hívni.7 A jelenség leírása szerint az emberi agy v. tudat régen nem egyként, azaz egészként működött, hanem a két agyfélteke egymástól függetlenül dolgozta fel az információt és cselekedett. Ebben az esetben az agy egyik fele beszélt, míg a másik cselekedett. Ma már tudjuk, hogy a beszédközpont, illetve a beszédfeldolgozás főleg a bal agyféltekében található meg8, bár ennek létezésére legtöbbször bizonyos betegek nyelvi hiányából v. problémáiból következtethetünk csupán. Az emberiség, illetve az emberi agy egy korábbi fázisában viszont ez nem így volt.9

Művészeti talány

 

Julian Jaynes10 szerint nagyjából a Kr. e. II. évezredig az emberi elme mint kettős “gépezet” funkcionált. Az agy jobb féltekéje az, amelyik a döntéseket hozza11, illetve jobban átlátja a helyzetet és ezáltal képes racionális döntéshozásra, tehát az agy bal féltekéjében nem is lehetett bízni. A kérdés viszont az, hogy amennyiben a döntéshozás a jobb agyféltekében történik, akkor mégis hogyan jut el a bal agyféltekébe, hogyan is tud cselekedni a két évezreddel ezelőtt élő ember? A megoldás az adatátvitelben volt a két agyfélteke közt. Mint azonban korábban láttuk, a beszédképtelen jobb agyfélteke csupán meghatározatlan és kontrollálatlan impulzusokat tudott küldeni a bal agyféltekébe, melyet annak beszédközpontja valahogyan értelmezett.12 Ezek megfelelő interpretációja a bal agyfélteke feladata volt, ám ez csak egyetlen módon történhetett meg, a bal agyféltekének verbalizálnia kellett az üzenetet, azaz szavakba kellett öntenie.13 Az agy azonban ilyen esetekben érezte, hogy az utasításokat nem a bal agyfélteke adta ki és ezt valahogyan az adott ember tudatára kellett hoznia. Erre egy lehetőség volt adott, az üzeneteket az agy mint külső parancs, hang v. sugallat dolgozta fel, és ezt végiggondolva már talán nem is tűnik annyira elképzelhetetlennek, hogy a Kr. e. II. évezred teli volt mai szóval skizofrén emberekkel.14

Hallucináció

Mondani sem kell, a Jaynes-interpretáció nemhogy meglepte az embereket, hanem egyenesen sokkolta őket. Kérdésekkel bombázták őt, hogy mégis milyen bizonyítékokat tud felhozni elmélete megvédéseképpen. Jaynes válaszát rengeteg forrásra alapozta15. Ezek egyike pl. az antropológia, ahol kimutatható volt korábbi forrásokból, hogy a primitív társadalmakban rengeteg a hallucináció, melyeket a már fentebb említett „hangok”, sugallatok okoztak. Az archeológusok rengeteg szobrot és szobrocskát, idolokat találtak a korabeli kultúrákban, társadalmakban, melyek Jaynes szerint azt a célt szolgálták, hogy a hangnak forrást biztosítsanak, azaz elhárítsák a tévhiteket és kétségeket a hangok forrása felől. Irodalmi forrásként Jaynes az Iliászt említi, melyekben a cselekedeteket istenek és isteni hangok irányítják, illetve nem sugall tudatosságot, tudatos cselekedetet a mű. A neurológusok a tudathasadásos betegeknél azt tapasztalták, hogy az emberi elme képes külön kezelni a két agyféltekét, ám ez azzal jár, hogy a betegben látszólag két ember él egyszerre, a dominanciától függően hol az egyik, hol a másik arcát mutatva. A pszichiáterek betegei gyakran panaszkodnak, illetve számolnak be hangi hallucinációkról, melyek számukra célokat tűznek ki, illetve utasításokat adnak. Az említett példák csupán igazolni szándékozzák Jaynes állítását a teljesség igénye nélkül.

Eltűnő hangok

Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy mi okozta a bikamerális elme eltűnését.16 A Kr. e. II. évezredig az egyes törzsek és népek élete viszonylag kiszámíthatóan zajlott. Már rendelkeztek saját földterülettel, mely a letelepedést lehetővé tette, megvoltak a bejáratott munkafolyamatok és eszközök a kívánt célokra, így valószínűleg kevés új impulzus érte az agyukat, illetve a tudatukat.17 A letelepedés és az igény a fejlődésre viszont számos nem várt kihívást okozott a korabeli ember elméje számára, nem beszélve arról, hogy megkezdődött az igény arra is, hogy más népeket megismerjenek, illetve megszülessenek a kereskedelem alapjai. Mindez rengeteg új tudást igényelt, melyekkel egy ösztönlény már nem képes felvenni a tempót. Az ösztönlény itt kizárólag a már fentebb említett értelemben szerepel. A kereskedőkre új kihívások vártak, már számolni és tervezni kellett, mely új agyi folyamatok és neuron-kapcsolatok megjelenését igényelték és predesztinálták, így várható volt az agyi funkciók egyesülése, mely lehetővé tette azt, hogy az emberek komplexebb feladatokat is végrehajthassanak, illetve ami legalább ugyanennyire fontos az, hogy a már kivitelezett eseményekre reflektálni tudjanak. Mindez az agyi pályák folyamatos kiépülését jelentette, ami viszont odavezetett, hogy az agy lassan, de biztosan elvesztette „kettősségét”. Ennek nem csupán biológiai megnyilvánulásai voltak, melyek önmagukból kifolyólag kultúrafüggetlenek18, az emberek kezdték elveszteni a “hangjaikat”, illetve ezek folyamatosan elhalkultak, azaz vélhetőleg a jobb agyfélteke által diktált feladatok egyre ritkábban estek meg. A hangok eltűnését sumér táblák is megerősítik19:

„My god has forsaken me and disappeared,

My goddess has failed me and keeps at a distance.

The good angel who walked beside me has departed.”

Emellett az irodalmi stílus is megváltozott, az Odüsszeia cselekvői már főként tudatos hősök, akik tisztában vannak cselekvéseik súlyával és annak következményeivel, a korábban említett Iliásszal ellentétben.20

 

Az írás eszközei - több száz éves hagyomány

Az írás szerepe

A hangok elvesztésének, illetve a tudatosság kialakulásának volt egy másik katalizátora is, ez pedig nem volt más, mint az írás nagyfokú elterjedése. Az írás feladata az információ megőrzése, továbbadása, gyors és pontos előhívása, illetve mindezek mellett az agy terhelésének felszabadítása is. Mindezek mellett egy másik, nem elhanyagolható elem az, hogy az írás újra és újra elolvasható, a tartalom és a tartalomalkotás ideje különválik, a kettő közt elmúló idő pedig lehetőséget ad arra, hogy az alkotó v. szerző átgondolja, mi is történt, illetve hogy is zajlott pontosan az esemény, tehát az író képes reflektálni a saját írására és cselekedeteire. Ez hatalmas változás a korábbiakhoz képest, hiszen a jobb agyfélteke másodlagos nyelvi szerepéből adódó v. másodlagos nyelvi központjából származó nyelvi v. inkább ösztön-parancsok erre eddig nem adtak lehetőséget. Az írás tehát jelentősen felgyorsította az agyi unikameralizációt (fokozatos egyesülése az emberi elmének) és fokozatosan eltűntette ill. sorvasztotta a jobb agyfélteke másodlagos nyelvi központját.21 Az írás kitüntetett fontosságú szerepére egyébként már McLuhan is felhívta a figyelmet.22

„Az új kommunikációs technika térhódításával – összegzi neurofiziológiai elemzéseit Jaynes – megteremtődtek az önelemzés, az analitikus gondolkodás, a különböző attitűdökre irányuló reflexió, a múlt és a jövő közötti különbség érzékelésének mentális feltételei”.23

Végezetül pedig egy apró kitekintés: a skizofrén betegeknél valószínűleg ezek a folyamatok nem játszódtak még le teljes egészükben, illetve valamilyen betegség v. külső fizikai tényező meggátolta ezt. A skizofrénia kiváltó okai azonban máig ismeretlenek.

 


1 http://www.kereszteny.hu/biblia/showchapter.php?reftrans=1&abbook=Kiv&numch=3

2 http://www.kereszteny.hu/biblia/showchapter.php?reftrans=1&abbook=Kiv&numch=3

3 http://www.katolikus.hu/szentek/szent355.html

4 http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/betegsegek/945/skizofreniasok

5 Jaynes, Julian (1990). The origin of consciousness in the breakdown of the bicameral mind. Houghton Mifflin.

6 http://tisztafriss.hu/doc591/

7 http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/kutatas/szecsi/VILAG.htm

8 http://thebrain.mcgill.ca/flash/d/d_10/d_10_cr/d_10_cr_lan/d_10_cr_lan.html

9 http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/kmkt/Benczik_book/7_1.htm

10 http://deoxy.org/alephnull/jaynes.htm

11 http://www.the-philosopher.co.uk/plato-and-bicameral-brain.htm

12 http://ebooks.gutenberg.us/Wordtheque/hu/AAACEJ.TXT

13 http://www.benczikvilmos.fw.hu/irasbeli.html

14 http://www.julianjaynes.org/bicameralmind.php

15 http://www.julianjaynes.org/evidence_summary.php

16 http://taoism21.cen.com/Englishchat/essay12.html

17 http://en.wikipedia.org/wiki/Bicameralism_%28psychology%29#Breakdown_of_bicameralism

18 http://www.idi.btk.pte.hu/dokumentumok/disszertaciok/kisszsuzsannaphd.pdf

19 http://deoxy.org/alephnull/jaynes.htm

20 Kuijsten, Marcel (2007). Reflections on the Dawn of Consciousness: Julian Jaynes’s Bicameral Mind Theory Revisited. Julian Jaynes Society.

21 http://tisztafriss.hu/doc591/

22 http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/kmkt/Benczik_book/7_1.htm

23 http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/kutatas/szecsi/VILAG.htm

Nem lehet hozzászólni.