Bőgött, mint a fába szorult bánat. (Kellemes kis képzavar, bőg a bánat a fába szorulva, miközben röhög rajta a féreg.)

Nem érek rá, holnap reggel kilenckor röggenyre kell mennem. (De csak ha sikerül felhúzni előtte a reddönyt’.)

Úgy ivott az az ember, te, mint a szúnyog. Na, jó, persze nem úgy, mert a szúnyog az csak szívogat. (Végül is világos, mindig be volt szívva a fazon.)

Nem tudom, mi van velem, úgy vakar a hasam. (Biztos viszket benne a három tányér marhapörkölt.)

Úgy felidegesített, hogy majdnem idegösszerombolást kaptam miatta. (Ó, te szegény, pedig az ideget nehéz ám újra felépíteni.)

Kijöttek az üszők az istállóból, és sakkba szorítottak, nagyon megijedtem. (Legközelebb Rubik kockába szorítanak, ha nem vigyázol.)

Igen, tudod, ez a Robi sokszor furán viselkedik, ő ilyen küldönc. (Vitesd ki vele a hivatalos leveleidet, megspórolod a postai díjakat.)

Hogyne tudnám, kiről van szó. Egy gazember. Olyan rossz híre van, hogy ódákat zengenek róla. (Biztos fel akarják javítani a rosszhírét jóra.)

Te, a Pista leült, és úgy evett a süteményből, mint a vak malac. (Igen, a látássérült sertés inkább mindent felzabál, ami az útjába kerül, az a biztos.)

Tudod, hány éves gép ez? Vagy húsz. Eddig jól működött, de most beadta a derekát. (A gép ellenkezett, de végül csak beleegyezett, hogy elromlik és kész.)