Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál
  • Répa
    2020. 11. 27. 06:00

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások
Balázs Géza

Egy kis darálás… Tetten ért szavak 24.

2011.04.18.nincs hozzászólás

A Magyar Rádió nyelvi bizottsága nemrég készített egy kis összeállítást a tipikus rádiós hangzásbeli és nyelvi hibákból. Lássunk néhány jelenséget: vajon valóban léteznek?

1. Mesterkélt dallamívek, elcsúszó nyomatékok (éneklő beszéd). Előfordul, hogy a rádiós megszólalók szövegeinek a dallamívei természetellenesek, mesterkéltek, a hangmagasság váratlanul ugrál, és a nyomatékok elcsúsznak a szavak közepére, végére. Pl. „…az egyik legfontosabb megállapítása…” Ettől válik éneklőssé a beszéd. Ezt úgy lehet elkerülni, hogy ügyelni kell a nyomaték pontos helyére: a tartalmilag valóban kiemelendő szavak elején szerepel a nyomaték. Másrészt a rádiósnak ügyelnie kell arra, hogy a természetes dallamívei kövessék a mondattípus, a tartalmi környezet jellemzőit, és ne alakuljon ki a mikrofon előtti, felvett, klisészerű prozódia. Helyesen így hangzik a mondat: „…az egyik legfontosabb megállapítása…”

2. Hirtelen leejtett dallamívek, szaggatott előadás. Gyakori értelmezési hiba és zavaró sajátosság, hogy a rádiós beszélő a dallamíveit a mondat- és szakaszhatárok végén hirtelen ejti le, és ezzel indokolatlanul megtöri szövegét, ami így szaggatott hatást kelt. Pl.: „Az mr1 Kossuth rádió úgy értesült  //  a BKV élén egyelőre nem lesz vezetőváltás… //…kedden ugyanis a főpolgármester  // a nemzeti fejlesztési miniszterrel // a BKV átszervezéséről egyeztet.” Ezt úgy lehet elkerülni, hogy a rádiós megszólaló a tartalmilag összefüggő részeket dallamívével is összeköti, nem ötletszerűen tart hirtelen szüneteket, és kerüli a természetellenesen hirtelen módon leejtett szóvégi dallamokat. Helyesen: „Az mr1 Kossuth rádió úgy értesült, a BKV élén egyelőre nem lesz vezetőváltás… Kedden ugyanis a főpolgármester  a nemzeti fejlesztési miniszterrel a BKV átszervezéséről egyeztet.”

3. Egysíkú, unalmas dallamív, állandó hangzóidőtartam („darálás”). Egyes rádiós megszólalók mindvégig egysíkú, unalmas, a tartalomtól teljesen független, állandóan ugyanarra a mintára épülő dallammal, hangzóidőtartammal beszélnek. Olykor a ritmika is egysíkú, mert a hangzók időtartama szinte egyforma, a rövid és a hosszú hangzók közötti különbségek alig hallhatóak. Ettől válik lélektelen darálássá a rádiós megszólalás. Pl. „Tájékoztatjuk, hogy a tesztbuszra vonatkozó észrevételét továbbítottuk az illetékes hatóságnak.” Ezt úgy lehet elkerülni, hogy a rádiós megszólaló igyekszik változatos hangszínnel, változatos dallamívekkel beszélni. Tisztában kell lennie minden rádiós megszólalónak a hangjával, a prozódiai lehetőségeivel, és ki is kell azt használnia. Fontos, hogy jól hallhatóan érzékeltesse a megszólaló a rövid és a hosszú hangzók közötti időtartam-különbséget.

4. Hangsúlyeltolódás vagy hangsúlycsúszás. Helytelenek a következő hangsúlyok: Pl. „Mekkora pénz áll rendelkezésre?, Mi a kiindulópont? Mit szeretnétek elérni?” A helyes hangsúlyok (nyomatékok ugyanis a kérdőszón vannak): „Mekkora pénz áll rendelkezésre? Mi a kiindulópont? Mit szeretnétek elérni?”
Eljutottunk hát az éneklő beszédtől a daráláson át a hangsúlycsúszásig…

A Magyar Rádió nyelvi bizottsága 1976-ban jött létre (nem azonos a mikrofonbizottsággal!).  A nyelvi bizottság elemzéseket készít a rádió műsorainak nyelvéről, valamint elviekben foglal állást a rádiós nyelvhasználat kérdéseiben. A bizottság az eltelt időszakban számos könyvet adott ki, valamint kidolgozta a rádiós megszólalás nyelvi követelményeit. A bizottságot hosszú ideig Kiss Károly, a rádió volt alelnöke vezette. Társelnöke Deme László volt. 2002-től a nyelvi bizottság elnöke: Balázs Géza. 2007-től a bizottság új összetétele: Aczél Petra, Bódi Zoltán, Bóna Judit, Gósy Mária, Markó Alexandra, Zimányi Árpád. Ez a bizottság 2008-ban felülvizsgálta és kidolgozta az új „követelményminimumot”, amely a rádiós megszólalás alapja, s lehetővé teszi a megszólalók teljesítményének pontos mérését.

Új hozzászólás