Skip to main content

Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar?

Tuba Márta - 2020. 07. 15.

Írja a szerző a fülszövegben. Nádasdy Ádám hat fejezetben mutatja be a magyar nyelvet. Elsőként madártávlatból, mint egyet a világ sok nyelve közül, majd egyre közelebbről: szerkezete, szókincse, változásai, eredete, írása szempontjából. A fejezeteket magyar nyelvű ajánlott irodalom követi a témakörökkel egyező csoportosításban (számozatlan 199-202. lap). A könyvet köszönetnyilvánítás zárja (számozatlan 203. lap).

Nem tankönyv, írja elöljáróban a szerző, de az én felfogásom szerint a legjobb tankönyvek egyike lehetne (elegánsan didaktikus). Első fejezetétől az utolsóig oszlatja a tévhiteket, amelyekből a következőket válogattam kedvcsinálónak:

  1. „A magyar nyelv egzotikus” – a magyar nyelv szókincse globális szinten nem egzotikus, mert egy kínainak nem könnyebb megtanulni az olasz violino szót, mint a hegedűt (12).
  2. „A magyar nyelv magányos, különös” – a magyar nyelv nem magányos, mert vannak rokonai, noha nem azért rokona a finn, az észt vagy a manysi, mert külsőleg, (mai) szókészletében hasonlít hozzájuk (18).
  3. „A magyar kis és veszélyeztetett nyelv” – beszélőinek száma alapján az európai középmezőnyben helyezkedik el, és belső állapota teljesen normális (21-22).
  4. A nyelvhalál nem jelenti az illető nyelv romlását – amíg beszélik, addig ugyanolyan nyelv, mint a többi. Kivétel, ha korlátozott használatú nyelvet adnak föl a beszélői (37).
  5. A magyar nyelvet nem fogja az egyesült Európa visszaszorítani, mint ahogy a hollandot, görögöt, portugált sem (39).
  6. A csap szónak nincs két jelentése: a csap1 és csap2 szónak azonos az alakja, azaz homonimák (82).
  7. A nyelvi fölöslegesség tévhit, nem azonos a fogalmazási fölöslegességgel (103).
  8. Ha valaki sok helyesírási hibát vét, az műveletlenségre vall, nem arra, hogy az illető ne tudna magyarul (165).
  9. A székely írás nem árul el többet a magyar nyelvről, mint a görög vagy a latin ábécé, csak talán korábban kezdték alkalmazni a magyarra (175).

Nem tankönyv, írja Nádasdy Ádám, de a gimnáziumi magyartanárok bevihetik a 12.-es nyelvtanóráikra mindaddig, amíg „befut” az új tankönyvsorozat kötete. A negyedik és ötödik fejezet, valamint az 1.4, 3.2 és 3.3 alfejezet tökéletesen illeszkedik a 12. évfolyamon „kifutó” tanterv Nyelvtörténet, Nyelv és társadalom, Nyelv és gondolkodás témaköreinek tananyagához.

Azért is ajánlom kollégáimnak a Milyen nyelv a magyar? című könyvet, mert egy-egy végzős osztályban azt is meg lehet belőle tanítani, hogy mit jelent a tudományos kérdésfeltevés, hogyan kezelje forrásait a kutató, miféle stílusban ossza meg tudását. Mit és hogyan vizsgál a nyelvész? Minden korszaknak megvannak a főbb kérdéskörei, de ezek közül sokat megválaszolnak, így lekerül a napirendről. Ilyen például az uráli nyelvrokonság kérdése (151). Változnak a kutatás releváns forrásai: szótörténeti vizsgálathoz ma már nem a Czuczor-Fogarasi szótárat, hanem a Benkő Loránd, vagy Zaicz Gábor, vagy Falk Nóra szerkesztette szótárakat, vagy az Arcanum online etimológiai szótárat kell használni (157, illetve ajánlott irodalom).  A módszerek is változnak a technika fejlődésével, ám a bizonyítás tisztasága (132) változatlan marad.

Nádasdy Ádám új, élvezetes metaforákat is használ szakszövegében a jelenségek megvilágítására. A nyelvi változásnak ellenállni, sőt romlásnak nevezni olyan, mintha ma a nők nem hordanának nadrágot, mondván, nagyanyáik (dédanyáik, ükanyáik) sem viseltek, és ez így van rendjén (101). A magyar inkább importőr, mint exportőr nyelv, hiszen más nyelvekből folyamatosan vesz át szavakat, miközben szerkezetét őrzi (19).

Nem hallgatom el, hogy a mondattani fejezet tényeit nem tudnám középiskolában hatékonyan megtanítani, és a szerző véleményével sem értek mindenhol egyet. De Nádasdy Ádámnak Kálmán Lászlóval közösen írott Hárompercesek a nyelvről című kötete sem volt idegen az oktatástól, lásd Fráter Adrienne tankönyvének Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya leckéjét.

„Az itt leírtakat (néhány dologtól eltekintve) nem én találtam ki, hanem tudós elődeim és mai kollégáim vették észre, kutatták ki és írták meg” – hangsúlyozza a fülszöveg. Nos, azok a magyartanárok vegyék meg Nádasdy Ádám könyvét, akik az új tankönyvsorozat megjelenéséig színvonalasan akarják megtartani 12.-es nyelvtanóráikat.

(Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar? Corvina Kiadó. Budapest. 2020.)

Nincs hozzászólás!

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x