Skip to main content

Múzeumról, múzeumpedagógiáról, interaktivitásról nyelvi kontextusban

Schlichter-Takács Anett - 2022. 04. 23.

Mióta léteznek múzeumok?

Nagy utat járt be a múzeumtörténet, míg a mai múzeumokat meghatározó szakmai funkciók, feladatkörök kialakultak. A gyökerek messzire nyúlnak vissza. A mai múzeumok előzményei uralkodói kincstárak, egyházi, főúri, uralkodói gyűjtemények voltak, céljuk elsősorban a kincsfelhalmozás, a presztízs kifejezése volt.

A múzeum nyilvánosságának követelménye, ismeretterjesztő, felvilágosító tevékenységének és funkciójának felismerése a felvilágosodás korára nyúlik vissza. Ez az időszak, a modern, mai értelemben vett múzeumok születésének időszaka. 1753-ban[1] alakult meg az első múzeum, a British Museum, amely nemcsak egy szűk rétegnek szólt, hanem a hét megjelölt napjain tudósokat és diákokat is fogadtak az intézményben, így a múzeum előtérbe állította oktatói-tanítói szerepvállalását is, nyitott a közönség felé (Binni &Pinna, 1986). Napjainkban csak Magyarországon 700 körüli a múzeumok száma.[2]

Mióta vannak nyelvmúzeumok?

Ottar Grepstad 2009-ben (az intézménytípust tágan értelmezve) öt kontinens 31 országában, 65 nyelvi múzeumot tartott számon, valamint 15 digitális múzeumot ismert. E nyelvmúzeumok csaknem fele 2000 után nyílt meg. A kezdetek egyes megközelítésekben[3] 1884-ig nyúlnak vissza, más források szerint a legrégebbi nyelvi múzeum 1927-ben keletkezett (az osztrák eszperantó múzeum), a következő 1975-ben (az afrikaans nyelvmúzeum Dél-Afrikában) (Grepstad, 2009 idézi Kováts, 2020). Magyarországon 2008-ban nyílt meg A Magyar Nyelv Múzeuma.

Mivel foglalkozik egy nyelvmúzeum?

Vannak nyelvmúzeumok, melynek tárgyát a világ valamennyi nyelve képezi, mások a kisebbségi nyelvekkel foglalkoznak, a harmadik típus fókuszában pedig annak az országnak a nemzeti nyelve áll, amelyben az intézmény működik (utóbbiba tartozik a magyar nyelvmúzeum), és foglalkoznak a mesterséges nyelvekkel is. (Kováts, 2020)

Mi az a múzeumpedagógia, mióta van jelen a múzeumokban?

A múzeumpedagógia mára közismert és népszerű tudomány, elmélete a felvilágosodás eszmevilágában és a XX. század elején megjelenő reformpedagógiai irányzatokban gyökerezik.[4] Születése a múzeum oktató-nevelő-szórakoztató funkcióinak megjelenésével, erősödésével párhuzamos.[5]

Meghatározása a gazdag terminológia miatt (múzeumi kreatív foglalkozás, múzeumi közművelődés, múzeumi népművelés, múzeumi mediáció, múzeumi közönségkapcsolatok, múzeumandragógia, felnőtt múzeumpedagógia, múzeumi gerontagógia) nem könnyű feladat (Koltai, 2011). Nyugat-Európa múzeumaiban a gyerekek oktatása, felnőttek oktatása, oktatási programok családoknak, kifejezésekkel találkozhatunk (Cseri, 2009), jellemző továbbá a tanulás (lásd például British Museum honlapján: iskola, tanárok, család, felnőtt felbontásban) kifejezés használata is. Magyarországon manapság leginkább a múzeumpedagógia kifejezést használjuk.

Lényegét talán így foglalhatnánk röviden össze: a „szórakozva tanulás” („edutainment”) elvét szem előtt tartó szakterület, mely egy-egy célcsoport életkori sajátosságait figyelembe véve a tapasztalati tanulást, a komplexitás elveit előtérbe helyezve interpretálja a múzeumi tartalmakat (Takács, 2013/a).

Mi lehet egy nyelvmúzeum pedagógiai küldetése, (múzeum)pedagógiája?

A múzeumpedagógia térnyerésének köszönhetően, mára már számos muzeális intézményben megvalósul a „Múzeumok Mindenkinek” szlogen (bár a teljes kép heterogén, múzeumfüggő – mire van igény, ember stb.), óvodások, általános iskolások, középiskolások és felnőttek is találnak programokat, hangsúlyosabbá vált a múzeumok oktatási szerepe, sok esetben az ad hoc múzeumlátogatásokat mára a megfontolt tervezettség és szervezettség váltja fel. A következő lépcsőfok (még nem általánosan elterjedt), ha tetszik trend, a tananyaghoz/tantervhez kapcsolódó múzeumpedagógiai kínálat, a múzeumpedagógia beépülése a közoktatási intézmények helyi pedagógiai programjaiba, amely már folyamatos és tervszerű kooperációt feltételez az iskolák és múzeumok között.

A Magyar Nyelv Múzeuma (és a nyelvmúzeumok többsége is) modern kiállításaival a múzeumpedagógiai programok kiváló terepe lehet, ahol, mint a legtöbb múzeum esetében, az egyik fő célközönség az iskolás korosztály lehet. A Magyar Nyelv Múzeumának kiállításai jól hasznosíthatók az iskolai tananyaghoz kapcsolódó tanulási célokra. Az általános – és középiskolákkal való rendszeres kapcsolat révén a múzeum, tehát egy állandó célcsoporti kört nyerhet. Kidolgozott programokkal, tananyaghoz kapcsolódó programcsomagokkal, az egyszeri látogatási alkalmakon túl, rendszeres tanulási helyszínné válhat. Tehát egy fontos irány, küldetés lehet esetükben a tantárgyi kapcsolódási lehetőségek megtalálása.

A tananyaghoz/tantárgyakhoz kapcsolódás megfelelő formája lehet a pedagógus és múzeumpedagógus együttműködésén alapuló múzeumi óra, mely alkalmas egy-egy téma feldolgozására, egy-egy témakör összefoglalására, megemlékezésre (pl. egy híres nyelvész évfordulója kapcsán). Rendszeres munkára, önálló vizsgálódásra, kísérletezésre, kutatásra serkentheti a tanulókat egy múzeumi szakkör akár az iskolai tananyaghoz szorosan kapcsolódva (pl. nyelvcsaládok tanulása nyelvi családfák készítése közben…) akár attól elkanyarodva (nyelvjárások megismerése terepen, szlengszavak gyűjtése…), illetve egy-egy nyári nyelvi tábor. Középiskolások esetében az előbbiek mellett – nyilván az életkori sajátosságokat figyelembe véve – érettségire vagy továbbtanulásra felkészítő foglalkozások, fakultációk, továbbá maghatározott időközönként (pl. havonta mindig ugyanaz a nap) szakmai előadásokból álló ún. szabadegyetemek szélesíthetnék a múzeumpedagógiai repertoárt. Mindkét korosztály esetében sikeres lehet tematikus komplex foglalkozások szervezése több tantárgy bevonásával (pl. különböző korok tisztálkodási szokásainak feldolgozása a terminológiából kiindulva). Az adott programok kiegészíthetők kreatív kézműves foglalkozásokkal is (pl. nyelvi családfák alkotása; kollázs készítése újságkivágásokból, nyelvészethez kapcsolódó tárgyfotókról; kalligráfia különböző tárgyakra stb.).

Az iskolások mellett másik fő célközönség a felnőtt korosztály. Esetükben a megszokott tárlatvezetések mellett a rendhagyó látogatási alkalmak (pl. koncert, felolvasóest, nyelvészekkel való találkozási alkalmak, filmklub stb.); szabadegyetemek, konferenciák, könyvbemutatók színesíthetik a múzeumlátogatást. Az egyetemisták számára továbbá szakmai gyakorlati helyként, kutatási helyszínként is szóba jöhet a múzeum, míg a szakmai publikum konferenciákkal, szimpóziumokkal, work shopokkal célozható meg.

A kisebb gyermekek (nem ők a fő célcsoport) és családok esetében néhány családi program, illetve foglalkoztató füzet lehet a megoldás. Egy lehetséges foglalkoztató füzet feladatai között az életkori sajátosságokat figyelembe véve szerepelhet pl. rejtvény, szókirakó, „akasztófa” játék, a kiállítás anyagára épített párosító feladat (Kösd össze a párjával!), rokon értelmű szavak gyűjtése, versírás, kalligráfia. (Takács, 2013/b)

Lehet-e interaktív egy nyelvmúzeum?

Az interaktivitást múzeumi közegre vetítve többféle értelemben is használjuk.

Az interaktivitás a felhasználó részéről mindig cselekvést feltételez. Tehát, ebben az értelemben az a múzeum, ahol a látogató aktív/cselekvő szereplője/részese a múzeumi tartalmak befogadásának (akár a múzeumpedagógia eszközei által), az interaktív múzeum. Ez ma már a legtöbb múzeumra igaz, hogy valamilyen formában jelen van bennük az interaktivitás, aktív cselekedtetés (főként a múzeumpedagógia által). Ilyen értelemben az a nyelvi múzeum, ahol van múzeumpedagógia az interaktív múzeum.

Az interaktivitás, a technikai innováció alkalmazásaként (multimédiás eszközök, okostelefon, táblagép, VR…) is meghatározható egy-egy kiállításban. Gondoljunk csak a digitális eszközökre, amiket bátran megérinthetünk, megtapinthatunk, gyakran kíséri meghökkentő látvány, éles hanghatás, mely egyszerre több vagy minden érzékszervünket ámulatba ejti. Ez már kevesebb intézményre igaz, sőt a néhány intézmény, amely szinte csak ezekre épít, nem is definiálható hagyományos múzeumként. Azok a nyelvi múzeumok, melyek bevonják a multimédiás eszközöket, használják az okostelefonokat, podcast tárlatvezetéseket szintén interaktívak.

Elképzeltem, amint Kazinczyval ülök egy asztalnál és a nyelvművelés kérdéseiről beszélgetünk egy pohárka bor mellett (egy VR szobában)… csak az észszerű határvonalat kell megtalálni, amelynél az interaktivitás, legyen az múzeumpedagógiai program vagy technikai innováció, erősíti a múzeumi ismeretátadás, tanulás folyamatát és nem hátráltatja azt.

 Sokszínű múzeum

A nyelvi múzeumok a múzeumpedagógia eszközeivel interaktív multimédiás eszközökkel (ésszerű keretek között) színes program kínálatot nyújthatnak. Tárlataik nagyszerűen alkalmazhatók különféle tanulási célokra, a tananyaghoz/tantervhez kapcsolható témakörök feldolgozására.

 Irodalom

Binni, L. & Pinna, G. (1986). A múzeum. Egy kulturális gépezet története és működése a XVI. századtól napjainkig. Gondolat Kiadó.

Koltai, Zs. (2011). A múzeumi kultúraközvetítés változó világa: a múzeumi kultúraközvetítés pedagógiai és andragógiai szempontú vizsgálata. Iskolakultúra – könyvek 41.

Kováts, D. (2020). Nyelvi múzeumok a nagyvilágban. Honismeret, 48(2), 18-24.

Takács, A. (2013/a). A művészeti nevelés jó gyakorlatai hazai múzeumokban. Múzeumpedagógia a pedagógusok nélkülözhetetlen eszköztára. Gyermeknevelés, 1(2), 48–56.

Takács, A. (2013/b). Interaktivitás és múzeumpedagógiai lehetőségek nyelvi múzeumokban. In Nyiri, P. (Ed), Testvérmúzsák Kazinczy korában: előadások, tanulmányok, beszélgetések. A Magyar Nyel Múzeumáért Alapítvány.

Vásárhelyi, T. (2010). A múzeumok és a közoktatás kapcsolata.  In Dr. Bereczki, I. & Sághi I. (Eds.), Élmény és tudás. Múzeumi szakemberek a közoktatás szolgálatában. Kutatási jelentés. Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Képzési Központ. (Múzeumi Iránytű 4.)

Jegyzetek

[1] 1759-től nyitotta meg kapuit https://www.britishmuseum.org/about-us/british-museum-story [2022. 04. 22.]

[2] A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon 2016-ban összesen 696 múzeum működött és 4341 kiállítást rendeztek meg. https://kultura.hu/muzeumok-latogatottsaga/ [2022. 04. 22.]

[3] melyek szerint tágabb értelemben a múzeumok olyan részlegeket is kialakítanak, melyek elsősorban az írott és az élőnyelvi kultúrával foglalkoznak

[4] A felvilágosodás korában jelent meg az a törekvés, hogy a gyűjtemények által őrzött kulturális örökséget közkinccsé kell tenni. A múzeumok iskolai pedagógiában való hasznosításáról John Dewey írt először részletesebben 1912-ben megjelent Az iskola és a társadalom című művében.

[5] Fontos mérföldkő Nyugat-Európában az 1968-as ICOM konferencia, ahol a résztvevők a múzeum oktató-nevelő jellegének erősítése, valamint a múzeum szolgáltató intézménnyé és információs központtá való átalakulása mellett szálltak síkra. A múzeumi funkciórendszer változásának történetében a XX. században a legfontosabb változás a múzeumok szórakoztató funkciójának megjelenése volt („edutainment”: szórakoztatva oktatni vagy oktatva szórakoztatni; szórakozva tanulás). A 21. sz-ban mindez kiegészül a közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés/formálás funkciókkal, ami együtt jár a múzeumok tudás- és nevelésközpontú szerepkörének fokozásával. A múzeum alapfunkciói (gyűjtés, tudományos feldolgozás) lényegében megmaradnak s a modernizálással együtt is alappillérként funkcionálnak, mellettük azonban egyre hangsúlyosabbá válnak az ismeretátadás változatos módjai. (Vásárhelyi, 2010) és az interaktivitás.

A szerző: Dr. Schlichter-Takács Anett egyetemi adjunktus

Schlichter-Takacs.Anett@uni-mate.hu;

https://orcid.org/0000-0001- 6594-9450

 

Nincs hozzászólás!

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x