Pusztay János

Puszay János

Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Szűts-Novák Rita

Fráter Zoltán

Szűts Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások
#4.
2019. 12. 04.

A velünk élő retorika

A velünk élő retorika

Bevezetés

Pölcz Ádám

A retorika közösségi jellege

A retorika közösséget teremt: összehozza az embereket a világ különböző pontjairól, egyesíti őket egy cél érdekében, irányt mutat a félreértések kezelésében, vizsgálja és próbára teszi etikai érzékünket. Cselekvésre ösztönöz. Az E-nyelv Magazin jelen lapszáma a retorika közösségi jellegét hangsúlyozza, közéleti és oktatási kérdésekben kíván útmutatóul szolgálni.

Tanulmányok




Lózsi Tamás

Média, szöveg, értés

A jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy miként segítheti az iskola a kisiskolások médiaszöveg-értési kompetenciájának a fejlesztését, valamint milyen kapaszkodókat találhatnak a pedagógusok a fejlesztési tevékenységükhöz. A kapaszkodót a megújuló retorika adhatja, amely a nyilvánosságnak szánt szövegekkel foglalkozó tudomány. A 21. század nyilvánossága pedig a média.
Tóth M. Zsombor

Gondolatok a magyarországi közbeszédről – Retorika és stílus(törés) I.

A jelen tanulmány egy folyamatosan bővülő, a jövőben publikálásra kerülő sorozat első része. Az angolszász nyelvterületek politikai beszédeit alakító metaforaparadigmákat, illetve a politikusokhoz kapcsolódó mítoszokat (vö. Tudor 1972, ill. Flood 2001) többen is elemezték már, azonban a magyar politikai beszédek esetében, átfogó jelleggel ez még nem történt meg.