Skip to main content

tanulmány

Tóth Enikő - 2013. 04. 09.

Mekkora a digitális lábnyomunk?

Néhány évvel ezelőtt megismerkedhettünk az ökológiai lábnyom fogalmával. Környezetvédők, zöld szervezetek, lelkes aktivisták számolgatták, mekkora nyomot taposunk mindennapi tevékenységeinkkel a földanya testén. Van azonban egy másik, hasonló lábnyomunk is: az internet világában megtett lépteink nyoma.

Dóra Zoltán - 2013. 03. 20.

Spárol

Spárol, osanol, Lignitbe megy… Ez az írás a reklámtörvény miatt (bújtatott reklám) nem jelenhetne meg sajtótermékben. Mi azonban úgy véljük, aligha szolgálja a reklámot, ráadásul milyen reklámhatása lehet egy nyelvi honlapnak? (Önirónia.) Dóra Zoltán váci nyelvművelő írása.

Vid Gabriella - 2013. 02. 13.

A filmszövegfordításról

Vannak országok, ahol a filmeket a moziban és a televízióban egyaránt kizárólag eredeti hanggal vetítik, így a fordítási módozatok közül egyedül a feliratozást használják. Vid Gabriella a filmfordításba vezeti be az Olvasókat.

Lipusz Kinga - 2012. 05. 21.

Rövidítések az elektronikus kommunikációban

A kutatást a 2009/2010-es tanévben végeztem a váci Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnáziumban. A vizsgálat az sms-nyelvre, főként a rövidítésekre koncentrál. Az eredmények alapján a nem hagyományos rövidítésekkel foglalkozom, amelyek a modern elektronikus eszközök (telefon, számítógép, internet) által közvetített írásbeli kommunikációban jelennek meg.

Dénes Ágota - 2012. 03. 20.

Netm@gy@r a Facebook üzenőfalán

A XXI. század kommunikációja sajátos tulajdonságokkal rendelkezik. A késő modern társadalom a kommunikációs gépek által közvetített „üzeneteket” részesíti előnyben. Az internet használata az értelmiség, az intézmények és a hivatalok után eljutott a szélesebb társadalmi rétegekhez is, a mindennapi életünk részévé lett.

Molnár Zsolt (botanikus) - 2012. 03. 06.

Szik és szík – Növényzeti és talajtani tudományos fogalmak változása az elmúlt 150 évben

Több éve feltűnt, hogy míg a Tiszántúlon a népnyelvben a szík hangalakot (vagyis a hosszú í-s változatot) használják, addig a tudományos írásban következetesen a rövid i-s alakot (szik, szikes talaj, szikespuszta) találjuk. Az elmúlt években több olyan hortobágyi kutatóval is beszéltem, aki szintén a hosszú í-s változatot ejti, bár publikációban a szót rövid i-vel írja.

Batár Levente - 2012. 01. 03.

Adalékok a nyelvi agresszió kutatásához

Az agresszív beszéd mint jelenség egyértelműen nem csupán nyelvi kérdés, hanem egy emberi, társadalmi jelenség nyelvi vetülete. Így kutatása a nyelvészeten kívül több területet (pl. pszichológia, szociológia, szociálpszichológia, pedagógia, média, jog, kommunikáció) érint. A nyelvészeten belül pedig elsősorban a szociolingvisztikához és a pragmatikához tartozik.

x