Pátrovics Péter
-
2016. 03. 22.
Az irodalmi nyelv kiművelésének céljával indult, nyelvújításnak nevezett mozgalom, amely Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában bontakozott ki és a XIX. század első felében élte működésének legaktívabb korszakát, természetesen nem volt előzmények nélküli jelenség.
Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor
-
2016. 02. 10.
Az írás számítógépesítése ellenállhatatlanul szorította ki a hagyományos és kevésbé hagyományos íráslehetőségeket: a kézzel illetve írógéppel írás szokását. Hiszen a kézzel írott szövegeket korábban is át kellett másolni, a gépírásban pedig nagyon nehézkes volt a javítási lehetőség – kétségtelen, hogy a szövegszerkesztő programokkal óriási időmegtakarítás érhető el, nem beszélve arról, hogy a szövegek a korábbiaknál sokkal rugalmasabban kezelhetők, tetszés szerint másolhatók, átszerkeszthetők stb.
Szayly József
-
2015. 12. 23.
A fiatalok percepciójának változása a Petőfi rádióval kapcsolatban
Bartha Lajos
-
2015. 10. 18.
A magyar népi csillagnevek rendszeres gyűjtése az 1830-as években indult meg (Lugossy József, Ipolyi Arnold). Az aránylag nagyszámú megnevezésből azonban a 19. sz. közepén már csak igen keveset lehetett azonosítani az égbolt „hivatalos” (többnyire görög–római eredetű) csillagképeivel.
Kerekes Pál
-
2015. 10. 16.
Az önmenedzselésű független könyv irodalmi és kiadói modellje.
Büky László
-
2015. 10. 12.
Az Antimondolat 1814-ben született Pécelen és 1815-ben jelent meg. A 200. évfordulón a Magyar Szemiotikai Társaság és a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport esszékonferenciát rendezett Budapesten és Pécelen. A péceli „kiskastélyos világ”, a Rádayak, Szemere, Kölcsey mellett – Büky László jóvoltából – egy 20. századi, péceli születésű nyelvészről, Deme Lászlóról is megemlékeztek. (A szerk.)
Sz. Tóth Gyula
-
2015. 06. 29.
Hozzátevés a 6. egri sajtónyelvi konferencia témájához.
Kiss Gábor
-
2014. 11. 25.
A szavaknál nagyobb lexikai egységek – szókapcsolatok, szólások és közmondások – a Czuczor—Fogarasi-szótárban
Papp Andrea
-
2014. 09. 09.
A nyelvoktatás helyzete Magyarországon különös tekintettel az egyetemi lektorátusi képzésre