Skip to main content

tanulmány

Mezriczky Kitti - 2016. 11. 30.

Az átélhetőség kérdése a fanfictionökben – A második személyű elbeszélés nyújtotta lehetőségek

Dolgozatomban a könyvek, filmek és sorozatok rajongói által írt történeteket, vagyis a fanfictionöket kutattam. Elsősorban a különböző elbeszélési módok, ezek közül is a második személyű elbeszélés (Reader Insert) képezte kutatásom tárgyát. Kíváncsi voltam kialakulásának és népszerűségének okaira, legrészletesebben pedig arról kérdeztem válaszadóimat, szerintük ez a fajta elbeszélési mód könnyebb átélhetőséget biztosít-e az olvasó számára. Válaszadóim angol nyelven alkotó bloggerek voltak, akik különböző felületeken jelentetik meg írásaikat.

Pomozi Péter - 2016. 11. 04.

Széchenyi a magyar nyelvről

Széchenyi 1821. január 4-én ezt jegyzi naplójába titkárával folytatott beszélgetéséből: „Ma azt mondtam Brudernnak, hogy egyévi jövedelmemet fordítom rá, ha Buda és Pest között híd épül, s hogy ezért egyetlen krajcár kamatot vagy akár visszafizetést sem fogok követelni. Az a gondolat, hogy hazámnak fontos szolgálatot tettem, majd bőségesen kárpótol.”

Marácz László - 2016. 09. 21.

A Czuczor-Fogarasi szótár helye az európai nyelvkutatásban

A magyar szótárírás fellendült a reformkorban. A legfontosabb szótárírási akadémiai tervet Czuczor Gergely és Fogarasi János hajtotta végre. Mikor azonban ez a szótár elkészült 1862-1874 között, az akkori Magyar Tudományos Akadémia ellenezte a megjelenését, elavultnak tartotta. Ez a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi álláspontja is.

Pátrovics Péter - 2016. 03. 22.

A nyelvújítás többnyelvű kontextusban

Az irodalmi nyelv kiművelésének céljával indult, nyelvújításnak nevezett mozgalom, amely Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában bontakozott ki és a XIX. század első felében élte működésének legaktívabb korszakát, természetesen nem volt előzmények nélküli jelenség.

Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor - 2016. 02. 10.

Néhány adalék a számítógépes kommunikáció és a nyelvhelyesség kérdéséhez

Az írás számítógépesítése ellenállhatatlanul szorította ki a hagyományos és kevésbé hagyományos íráslehetőségeket: a kézzel illetve írógéppel írás szokását. Hiszen a kézzel írott szövegeket korábban is át kellett másolni, a gépírásban pedig nagyon nehézkes volt a javítási lehetőség – kétségtelen, hogy a szövegszerkesztő programokkal óriási időmegtakarítás érhető el, nem beszélve arról, hogy a szövegek a korábbiaknál sokkal rugalmasabban kezelhetők, tetszés szerint másolhatók, átszerkeszthetők stb.

Bartha Lajos - 2015. 10. 18.

Elfeledett csillagképek

A magyar népi csillagnevek rendszeres gyűjtése az 1830-as években indult meg (Lugossy József, Ipolyi Arnold). Az aránylag nagyszámú megnevezésből azonban a 19. sz. közepén már csak igen keveset lehetett azonosítani az égbolt „hivatalos” (többnyire görög–római eredetű) csillagképeivel.

x