Tanulmányok

Az urbanlegends.hu-n olvastuk ezt az írást, amelyet a honlap szerkesztője, egyben a cikk szerzője engedélyével rövidítve vettünk át.

Az idegen nyelv és az anyanyelv kapcsolódásai az iskolai tanításban (avagy a kettő kacskaringós találkozása az osztályteremben)

Dolgozatomban a könyvek, filmek és sorozatok rajongói által írt történeteket, vagyis a fanfictionöket kutattam. Elsősorban a különböző elbeszélési módok, ezek közül is a második személyű elbeszélés (Reader Insert) képezte kutatásom tárgyát. Kíváncsi voltam kialakulásának és népszerűségének okaira, legrészletesebben pedig arról kérdeztem válaszadóimat, szerintük ez a fajta elbeszélési mód könnyebb átélhetőséget biztosít-e az olvasó számára. Válaszadóim angol nyelven alkotó bloggerek voltak, akik különböző felületeken jelentetik meg írásaikat.

Széchenyi 1821. január 4-én ezt jegyzi naplójába titkárával folytatott beszélgetéséből: „Ma azt mondtam Brudernnak, hogy egyévi jövedelmemet fordítom rá, ha Buda és Pest között híd épül, s hogy ezért egyetlen krajcár kamatot vagy akár visszafizetést sem fogok követelni. Az a gondolat, hogy hazámnak fontos szolgálatot tettem, majd bőségesen kárpótol.”

A magyar szótárírás fellendült a reformkorban. A legfontosabb szótárírási akadémiai tervet Czuczor Gergely és Fogarasi János hajtotta végre. Mikor azonban ez a szótár elkészült 1862-1874 között, az akkori Magyar Tudományos Akadémia ellenezte a megjelenését, elavultnak tartotta. Ez a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi álláspontja is.

Arnold Wadler ősnyelv-elmélete

Hagyományos rádióprogramból televízióműsor-kísérlet: fókuszcsoportos kutatás

Az udvariassági formulák az emberi közösségek és intézmények mindennapi életének fontos kohéziós elemei. Ezt a funkciót csak azért képesek betölteni, mert szabályaik és jeleik mélyen be vannak ágyazódva e közösségek életébe és szabályrendszereibe.

Az irodalmi nyelv kiművelésének céljával indult, nyelvújításnak nevezett mozgalom, amely Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában bontakozott ki és a XIX. század első felében élte működésének legaktívabb korszakát, természetesen nem volt előzmények nélküli jelenség.

Az írás számítógépesítése ellenállhatatlanul szorította ki a hagyományos és kevésbé hagyományos íráslehetőségeket: a kézzel illetve írógéppel írás szokását. Hiszen a kézzel írott szövegeket korábban is át kellett másolni, a gépírásban pedig nagyon nehézkes volt a javítási lehetőség – kétségtelen, hogy a szövegszerkesztő programokkal óriási időmegtakarítás érhető el, nem beszélve arról, hogy a szövegek a korábbiaknál sokkal rugalmasabban kezelhetők, tetszés szerint másolhatók, átszerkeszthetők stb.