Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Harangozó Imre

Harangozó Imre

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Blankó Miklós rovata

Régi-új frazémák Szó szót követ 17.

Sok évvel ezelőtt, amikor nyolcosztályos gimnáziumi felvételire készültem, a legnagyobb kihívást az anyanyelvi tesztben azok a feladatok jelentették, amelyeken kis rajzok alapján kellett megmondani, melyik közmondásra gondoltak az összeállítók. Akkor, tízéves gyerekként nehéznek bizonyult ez a feladat.

Nyelvtanóra – nem csak hetente egyszer Szó szót követ 16.

 Sokaktól hallani: nem volt középiskolában nyelvtanárórájuk, mert magyartanáruk a hatalmas irodalmi anyagot csak a nyelvtanárórák rovására tudta feldolgozni.

Nyelvjárás az iskolában Szó szót követ 15.

Budapesten nőttem fel, s a bölcsészkaron találkoztam legelőször nagyobb számban nyelvjárási beszélőkkel. Közülük sokan számoltak be arról, hogy magyartanáruk milyen elmarasztalóan minősítette őket emiatt.

Digitális olvasón olvasók Szó szót követ 14.

A magyartanárom, mikor elmeséltem, hogy hamarosan Moszkvába utazom, megosztotta velem, hogy a legnagyobb élménye az orosz fővárosban az volt, hogy a metrón utazók kezében szinte kivétel nélkül könyv volt.

Trianon 100 Szó szót követ 13.

„Nem kell beszélni róla sohasem, / De mindig, mindig gondoljunk reá. / Mert nem lehet feledni, nem, soha, / Amíg magyar lesz és emlékezet.” – írja Juhász Gyula Trianon című versében.

Bővülő keresztnévtárunk Szó szót követ 12.

Tavaly közel 130 új név került az adható nevek listájára. Egyre többször lepődhetünk meg a játszótereken, az óvodákban, hogy milyen új(szerű) neveket viselnek a gyermekek.

A „helytelenkedő” sajtóhibák Szó szót követ 11.

„Lapunk keddi számában hírt adtunk arról, hogy a svéd tudományos akadémia díszdoktorrá avatott egy magyar tudóst – akit – őszinte sajnálatunkra „dr. Pálpéter Péter Pál” néven említettünk. […] A jeles magyar tudós neve helyesen: doktor Pálpéter Péter Pál.” – teszi nevetség tárgyává Örkény István egyik egypercesében a sajtóhelyreigazítást.

„A legszentebb játék” rímmel vagy rímtelenül Szó szót követ 10.

Bizonyára a kedves Olvasónak is feltűnt, hogy a kortárs költők sokszor elfordulnak a régi formáktól, így a rímtől is.

Olvasni jó! – kötelezőt is Szó szót követ 9.

Az olvasás csak a múlt században vált az emberi mindennapok részéve, a társadalom minden rétege számára elérhetővé.

A változó (?) gyermeknyelv Szó szót követ 8.

Az emberi fejlődés egyik legszebb megnyilvánulása a gyermeknyelv.