Szociolingvisztikából, nyelvpolitikából – elégtelen
A Magyar Nyelvstratégiai Intézet 2016-ban Jogalkotás érthetően – a pontos fogalmazás művészete (Clear Writing) címen konferenciát szervezett, anyagát hasonló címen könyvformában is publikálta.
A Magyar Nyelvstratégiai Intézet 2016-ban Jogalkotás érthetően – a pontos fogalmazás művészete (Clear Writing) címen konferenciát szervezett, anyagát hasonló címen könyvformában is publikálta.
A hétmérföldes csizma, mint a repülő szőnyeg vagy láda, a tengerlépő cipő a gyors helyváltoztatást teszi lehetővé.
Ez a könyvismertetés 2005-ben született és Szépe György kérésére 2006-ban jelent meg Modern Nyelvoktatás című lapban (2006. április (XII/1.) 67–71.). Az E-Nyelv Magazinban való újraközlés oka: 2017-ben É. Kiss Katalin nyelvész kapta meg a Bolyai-díjat.
Wacha Imre: Kvaterkázás. Anekdoták a XX. század második felének nyelvészeiről, nyelvművelőiről
2000-ben főiskolák, egyetemek, kulturális, tudományos intézeteket képviselő nyelvészek összefogásával megalakult a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport. Azzal a céllal, hogy a rendszerváltozás óta a nyelvtudomány perifériájára szorult nyelvművelést új módszerekkel folytassa.
Határtalan beszélgetéseinket tág horizontra nyitja a kötet. Serkent, és egyben kiváló alkalom, hogy, ezen ürügy alatt, (kör)bejárást tegyek, szabadon, persze „valamihez viszonyítottan” értve, ahogy Fehér M. István tételezi a szabadságot.
Pszicholingvisztika 1–2. Szerkesztette: Pléh Csaba és Lukács Ágnes. Technikai szerkesztő: Siptár Péter. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014.
Jel/adás. De van-e vétel? Ennek igyekszünk utánajárni egy jelző tanulmánykötet kapcsán: Balázs Géza: Antroposzemiotika. Életünk feltűnő jelei. Magyar Szemiotikai Társaság, 2015.
Balázs Géza – Minya Károly: Kettesnyelvünk. Száz anyanyelvi írás
2013-ban jelent meg a Társadalmi nem és nyelvhasználat második része, amely az első kötet koncepciójához hasonlóan vezető angolszász és német kutatók tanulmányait tartalmazza.