A magyar nyelvművelésről – latinul
Ephemerides Budenses, avagy egy budai napló
Ephemerides Budenses, avagy egy budai napló
Venantius Fortunatus 6. századi későlatin költő himnuszait jórészt Krisztus keresztjéről írta.
Széchenyi Istvánt elmegyógyintézeti tartózkodása alatt sem kímélte a bécsi titkosrendőrség.
Kutatásomban azt vizsgáltam, milyen típusú helyesírási hibákat követnek el az emberek leggyakrabban.
A reformáció szerepét, jelentőségét a magyar nyelv történetében számos nézőpontból lehetne tárgyalni.
Az urbanlegends.hu-n olvastuk ezt az írást, amelyet a honlap szerkesztője, egyben a cikk szerzője engedélyével rövidítve vettünk át.
Az idegen nyelv és az anyanyelv kapcsolódásai az iskolai tanításban (avagy a kettő kacskaringós találkozása az osztályteremben)
Dolgozatomban a könyvek, filmek és sorozatok rajongói által írt történeteket, vagyis a fanfictionöket kutattam. Elsősorban a különböző elbeszélési módok, ezek közül is a második személyű elbeszélés (Reader Insert) képezte kutatásom tárgyát. Kíváncsi voltam kialakulásának és népszerűségének okaira, legrészletesebben pedig arról kérdeztem válaszadóimat, szerintük ez a fajta elbeszélési mód könnyebb átélhetőséget biztosít-e az olvasó számára. Válaszadóim angol nyelven alkotó bloggerek voltak, akik különböző felületeken jelentetik meg írásaikat.
Széchenyi 1821. január 4-én ezt jegyzi naplójába titkárával folytatott beszélgetéséből: „Ma azt mondtam Brudernnak, hogy egyévi jövedelmemet fordítom rá, ha Buda és Pest között híd épül, s hogy ezért egyetlen krajcár kamatot vagy akár visszafizetést sem fogok követelni. Az a gondolat, hogy hazámnak fontos szolgálatot tettem, majd bőségesen kárpótol.”
A magyar szótárírás fellendült a reformkorban. A legfontosabb szótárírási akadémiai tervet Czuczor Gergely és Fogarasi János hajtotta végre. Mikor azonban ez a szótár elkészült 1862-1874 között, az akkori Magyar Tudományos Akadémia ellenezte a megjelenését, elavultnak tartotta. Ez a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi álláspontja is.