Szűts Zoltán internetkutató korunk technokulturális (digitális) világának jelenségeit veszi számba, és értelmezi azokat. A kötet igyekszik a technológiai fejlődés (különösen az internet evolúciója) kronológiáját követni, de közben előre-hátra utal, különböző elméleteket villant föl többnyire a magyar nyelvben is divatossá vált (angol) szakkifejezésekkel.
Nem kértem, nem olvastam, nem kedveltem, nem kattintottam, de valahogy rátapadt a közösségi oldalamra egy kamuhíreket tonnaszámra gyártó forrás, és mindennap a közösségi oldal hírfolyamának élére tolakodik. Ez a közösséginek mondott oldal (online-hírforrás) rácáfol mindenre, amit újságírásnak tartunk, ráadásul meglátásom szerint a bűncselekmény kategóriáját súrolja, ha csak már át nem lépte. Az online-hírforrás jellemzője, hogy […]
A világmegismerési problémákat a magyar nyelvben több téves rendszertani példa bizonyítja
1886-ban jelenik meg Gárdonyi Géza első kötete, a Szerelmes történetek.
„Elítélték a kocsijára ütő biciklis futárt Körúton fellökő sofőrt…” A mondat nyelvtanilag helyes, viszont sorozatos alárendelésekkel annyira túlzsúfolt, hogy gyakorlatilag felfoghatatlan. Ha elemezzük a sofőr tárgy alá rendelt szószerkezetláncot vagy szószerkezetlépcsőt (a kocsijára ütő biciklis futárt Körúton fellökő), akkor összesen hét szintet különböztethetünk meg. Egy ilyen mondatszerkezetet memóriánk kizárólag hallás útján nem képes megérteni, megjegyezni. […]
Világunkban, tudományos, folklór- és művészeti alkotásainkban feltűnő a hármasságok (trichotómiák, triálisok, triádok, triászok, triumvirek, trojkák) nagy száma. A folyamat neve: triangulizáció, azaz hármasítás. Többen fejtegetik, hogy ezek mélyén valamilyen biológiailag meghatározott viselkedési, gondolkodási forma rejlik, hogy valamiképpen a gondolkodásunk be van állítva ezekre a hármasságokra. A kérdés neurológiai, filozófiai, vallási, társadalmi és pszichológiai alapjait most […]
Nádasdy Ádám figyelt föl arra, hogy a be- igekötő új funkciói között felbukkan vagy megerősödik a szubmerzív, azaz a cselekvésben való elmélyülést, illetve egy eltérő tudatállapotba való kerülést (abban való elmerülést) jelentő funkció. Mintha csak valamiféle nagy társadalmi szükséglet lenne a tudatállapot-váltás, szélsőségesebb esetben a transzba esés. Alappéldája a berévül: teljes révületbe esik. Korábban elegendő […]
A nyelvi viccek sajátos változata az összerántott szóösszetételekkel keletkeztetett szavak. A sorozat úgy kezdődik: Hogy hívják…?