2025. 02. 28.
Miklós Ádám: Rákosi Mátyás száműzetésben című dokumentumfilm elemzése a kettőség szempontrendszere alapján
A film Rákosi lemondásával kezdődik, és végigkíséri a bukott vezetőt 1971. február 5-én bekövetkezett haláláig
Author Archives: Orosz László
Balázs Géza: Rákosi ismeretlen elő- és utóélete
Rákosi Mátyás személyével, életével kapcsolatban korábban is voltak kevéssé ismert részletek
2024. 12. 03.
Tuba Márta: Mikszáth Aranyt olvas
Mikszáth Kálmán A jó palócok (1882) és Arany János kései parasztballadái (1877) között észrevehetők tematikus egyezések. A jó palócok kötet egy novellája felveti a motivikusnál nagyobb mértékű szövegközti hatás, a pastiche (ráírás) intertextuális lehetőségét egy korábbi Arany-balladára.
2024. 12. 02.
Tuba Márta: Bevezető a szövegtípus-oktatáshoz
A diákok a mese szövegtípusáról való tudásukat használták egy Tamási Áron-novella értelmezéséhez, elemzéséhez. A mese szövegtípusát azért érdemes középiskolában is tanítani, mert kedvelt középszintű érettségi vizsgafeladat: építhetünk a tanulók általános iskolában megszerzett ismereteire, de szociokulturálisan eltérő tudásukat célszerű egységesíteni.
Tuba Márta: Beszélgető szövegfajták: három Gárdonyi-regény és filmváltozata
A tanulmány egymással és más szövegekkel beszélgető szövegfajtaként mutatja be Gárdonyi Géza Egri csillagok, Isten rabjai és Ida regénye c. műveit és a regényekből készült, választott filmfeldolgozást. Javaslatot tesz arra, hogyan lehet a regényeket a filmváltozatok megtekintésével feldolgozni a középiskolai tanórákon, esetleg a középszintű szóbeli érettségi vizsga egyik témakörének választani a Gárdonyi Géza nevét viselő iskolákban. A Gárdonyi-regények újraolvasása kimutatja az életművön belül képződő jelképeket is.
Tuba Márta: Mesei kellékek érvényesülése és módosulása Tamási Áron Szerencsés Gyurka című elbeszélésében
A tanulmány azt vizsgálja, hogyan segítette az érettségiző diákokokat szövegtani kompetenciájuk a műelemző dolgozat megírásában. A diákok a mese szövegtípusáról való tudásukat használták egy Tamási Áron-novella értelmezéséhez, elemzéséhez. A mese szövegtípusát azért érdemes középiskolában is tanítani, mert kedvelt középszintű érettségi vizsgafeladat: építhetünk a tanulók általános iskolában megszerzett ismereteire, de szociokulturálisan eltérő tudásukat célszerű egységesíteni.
Tuba Márta: Máté Zsuzsanna Az ember tragédiája a művészetekben című könyvéről
Madách Imre születésének 200. évfordulóján jelent meg Máté Zsuzsanna esztéta és irodalmár, az SZTE JGYPK Rajz-művészettörténet tanszék tanárának monográfiája. A kötet az SZTE JGYPK tudományos és művészeti pályázatának támogatásával jelent meg, szakmai lektora Varga Emőke. A könyv ismertetésére számomra kedves okból vállalkoztam: Varga Imre Madách bronzszobra Salgótarjánban a Kissomlyó úton áll, hajdani iskolám, a Bolyai János Gimnáziumhoz vezető lépcsősor mellett.
2024. 09. 08.
Létai Eszter: Pillangóhatás, kommunikációhiány, táguló-szűkülő világ, hat lépés távolság (Alejandro González Iñárritu: Bábel)
A Bábel 2006-ban bemutatott amerikai–mexikói–francia film, amelyet Alejandro González Iñárritu rendezett, Guillermo Arriaga forgatókönyve alapján, s amelyet Golden Globe-díjjal, több Oscar-jelöléssel, valamint számos egyéb rangos díjjal is elismertek.
Nagy Dóra-Kata: Kultúrák interakcióinak szintjei a Bábel című filmben
Alejandro González Iñárritu egyike volt annak a csoportnak, amely 2002-ben formabontó módon állított emléket a szeptember 11-ei terrortámadás áldozatainak: a 110901 – Szeptember 11 című film egy olyan megmozdulás volt, melyben 11 rendező egyenként körülbelül 11 percnyi anyagot kellett leadjon, amelyek aztán összevágva megjelenítették az aznapi eseményeket övező bénító rettegést. A kiválasztott rendezők különböző nemzetiségekhez tartoztak, igen színes és változatos kulturális hátterüket kamatoztatva közelítették meg a feladatot.
Bölöni Réka: Buddhista filozófia, kínai bölcselet és keresztény értékrendszer: Babel Reflexió Alejandro Gonzáles Iñarritu 2006-os filmjére
A film megnézése után, nem a Mózes Első Könyvében található, Bábel tornyáról szóló elbeszélés jutott eszembe, hanem a buddhista filozófia egyik alap gondolata: „Minden mindennel összefügg”. (A kérdés filozófiai és művelődéstörténeti vonatkozásaira, pl. Hamvas Béla kapcsán lásd: Balázs 2020; 2021: 33; 2022: 17—18; 2024: 195—198. stb.)