2024. 09. 08.
A Bábel 2006-ban bemutatott amerikai–mexikói–francia film, amelyet Alejandro González Iñárritu rendezett, Guillermo Arriaga forgatókönyve alapján, s amelyet Golden Globe-díjjal, több Oscar-jelöléssel, valamint számos egyéb rangos díjjal is elismertek. A számos szereplő között feltűnik benne Brad Pitt, Cate Blanchett, Jakuso Kódzsi és Gael García Bernal is. A hat nyelven megszólaló, három kontinensen játszódó, több történetszálon futó dráma Iñárritu „haláltrilógiájának” befejezése, amelynek első két darabja a Korcs szerelmek és a 21 gramm. A film első vetítése a 2006-os cannes-i fesztiválon volt, később a közönség is láthatta a Toronto-i Nemzetközi Filmfesztiválon és a Zágrábi Filmfesztiválon. 2007. január 15-én a film elnyerte a legjobb drámai filmnek járó Arany Glóbusz-díjat. (W1)
Alejandro González Iñárritu egyike volt annak a csoportnak, akik 2002-ben formabontó módon állítottak emléket a szeptember 11-ei terrortámadás áldozatainak: a 110901 – Szeptember 11 című film egy olyan megmozdulás volt, melyben 11 rendező egyenként körülbelül 11 percnyi anyagot kellett leadjon, amelyek aztán összevágva megjelenítették az aznapi eseményeket övező bénító rettegést. A kiválasztott rendezők különböző nemzetiségekhez tartoztak, igen színes és változatos kulturális hátterüket kamatoztatva közelítették meg a feladatot.
A film megnézése után, nem a Mózes Első Könyvében található, Bábel tornyáról szóló elbeszélés jutott eszembe, hanem a buddhista filozófia egyik alap gondolata: „Minden mindennel összefügg”. (A kérdés filozófiai és művelődéstörténeti vonatkozásaira, pl. Hamvas Béla kapcsán lásd: Balázs 2020; 2021: 33; 2022: 17—18; 2024: 195—198. stb.)
A kommunikáció esetében a köszönési formák valószínűleg az ősközösség időszakában megjelentek az akkor élő ember világában. Ennek persze az volt a funkciója, hogy jelezzék, nincs ellenséges szándék. Az idők folyamán aztán kultúránként és generációként is eltérő üdvözlőformák alakultak ki. Ezek közül a mai Bábel konferencián főleg a nemverbális köszönésekről beszélek majd, amelyek elképzelhető, hogy bizonyos mértékig meg is előzik a verbális üdvözlő formulákat, és világszerte valóságos rendszer alakult ki belőlük (A témához lásd: Balázs 1997; Balázs—Takács 2017.)
Mit jelképez és miért épült Bábel tornya? Hol találjuk ma ezt a helyet? És nem utolsó sorban: vajon a Boney M. nyugatnémet eurodiszkó popegyüttes Rivers of Babylon című dalát, ha dúdoljuk akkor a 137. zsoltárt énekeljük?
Az emberiség egyik legősibb, legösszetettebb és ezzel együtt egyik legszebb szimbóluma Bábel.
A torony eredete, a történet valóságalapja időről időre mind a mai napig, visszatérően foglalkoztatja a közvéleményt: létezett-e a valóságban, ha igen, hol állt és milyen lehetett, kik, mikor és miért építhették? Ám e konkrét kérdéseknél, s a válaszokkal és a megoldással kecsegtető, időről időre felbukkanó régészeti híreknél még sokkal izgalmasabb az az építmény, amit évezredek alatt e gazdag fogalom köré emelt az emberi szellem: a kultúra, a tudomány, a művészet.
2024. 06. 04.
15 éves lett a 2009-ben indult E-nyelv Magazin. Ebből az alkalomból 2024. márciusában Berettyóújfaluban ünnepi szemináriumot (sajtóbemutatót) szerveztünk. Balázs Géza, a lap szerkesztője összefoglalta a 15 év történetét, eseményeit, kitérve a hozzá kapcsolódó egyéb közösségi cselekvésekre (Manyszi, ingyenes nyelvi gyorsszolgálat, NYÉK, E-NYÉK, Bolyai Önképző Műhely, Bon-BOM, Gyalogút-konferenciák, Zamárdi szabadegyetem).
Az emberiség antropológiai változás előtt áll, amelyet önmaga túlfejlődése (demográfiai robbanás, technológiai túlfejlesztés, túlfogyasztás, ökológiai problémák) okozott, s amely az evolúciós terminológiában mint „megszaladás” vagy „megugrás” jelensége szerepel.
Az informatikai forradalom kettős végeredménnyel kecsegtet. Maga a digitális technológia kreatívan bomlasztó. Egyrészt lehetővé teszi, hogy augmentáljuk, kiterjesszük a képességeinket. Támogatja a személyre szabott tanulást, egyéni tanulási utakat biztosít.
Genetikai változás. Meglepő lehet, de az utóbbi 50 év tudományos fejlődésének szigorúan az emberi génállományra gyakorolt két legerősebb hatását negatívnak gondolom – amellett, hogy természetesen lényegében minden szempontból jobban élünk: