Mikszáth Kálmán A jó palócok (1882) és Arany János kései parasztballadái (1877) között észrevehetők tematikus egyezések. A jó palócok kötet egy novellája felveti a motivikusnál nagyobb mértékű szövegközti hatás, a pastiche (ráírás) intertextuális lehetőségét egy korábbi Arany-balladára.
A diákok a mese szövegtípusáról való tudásukat használták egy Tamási Áron-novella értelmezéséhez, elemzéséhez. A mese szövegtípusát azért érdemes középiskolában is tanítani, mert kedvelt középszintű érettségi vizsgafeladat: építhetünk a tanulók általános iskolában megszerzett ismereteire, de szociokulturálisan eltérő tudásukat célszerű egységesíteni.
A tanulmány egymással és más szövegekkel beszélgető szövegfajtaként mutatja be Gárdonyi Géza Egri csillagok, Isten rabjai és Ida regénye c. műveit és a regényekből készült, választott filmfeldolgozást. Javaslatot tesz arra, hogyan lehet a regényeket a filmváltozatok megtekintésével feldolgozni a középiskolai tanórákon, esetleg a középszintű szóbeli érettségi vizsga egyik témakörének választani a Gárdonyi Géza nevét viselő iskolákban. A Gárdonyi-regények újraolvasása kimutatja az életművön belül képződő jelképeket is.
A tanulmány azt vizsgálja, hogyan segítette az érettségiző diákokokat szövegtani kompetenciájuk a műelemző dolgozat megírásában. A diákok a mese szövegtípusáról való tudásukat használták egy Tamási Áron-novella értelmezéséhez, elemzéséhez. A mese szövegtípusát azért érdemes középiskolában is tanítani, mert kedvelt középszintű érettségi vizsgafeladat: építhetünk a tanulók általános iskolában megszerzett ismereteire, de szociokulturálisan eltérő tudásukat célszerű egységesíteni.
Madách Imre születésének 200. évfordulóján jelent meg Máté Zsuzsanna esztéta és irodalmár, az SZTE JGYPK Rajz-művészettörténet tanszék tanárának monográfiája. A kötet az SZTE JGYPK tudományos és művészeti pályázatának támogatásával jelent meg, szakmai lektora Varga Emőke. A könyv ismertetésére számomra kedves okból vállalkoztam: Varga Imre Madách bronzszobra Salgótarjánban a Kissomlyó úton áll, hajdani iskolám, a Bolyai János Gimnáziumhoz vezető lépcsősor mellett.
A Bábel 2006-ban bemutatott amerikai–mexikói–francia film, amelyet Alejandro González Iñárritu rendezett, Guillermo Arriaga forgatókönyve alapján, s amelyet Golden Globe-díjjal, több Oscar-jelöléssel, valamint számos egyéb rangos díjjal is elismertek. A számos szereplő között feltűnik benne Brad Pitt, Cate Blanchett, Jakuso Kódzsi és Gael García Bernal is. A hat nyelven megszólaló, három kontinensen játszódó, több történetszálon futó dráma Iñárritu „haláltrilógiájának” befejezése, amelynek első két darabja a Korcs szerelmek és a 21 gramm. A film első vetítése a 2006-os cannes-i fesztiválon volt, később a közönség is láthatta a Toronto-i Nemzetközi Filmfesztiválon és a Zágrábi Filmfesztiválon. 2007. január 15-én a film elnyerte a legjobb drámai filmnek járó Arany Glóbusz-díjat. (W1)
Alejandro González Iñárritu egyike volt annak a csoportnak, akik 2002-ben formabontó módon állítottak emléket a szeptember 11-ei terrortámadás áldozatainak: a 110901 – Szeptember 11 című film egy olyan megmozdulás volt, melyben 11 rendező egyenként körülbelül 11 percnyi anyagot kellett leadjon, amelyek aztán összevágva megjelenítették az aznapi eseményeket övező bénító rettegést. A kiválasztott rendezők különböző nemzetiségekhez tartoztak, igen színes és változatos kulturális hátterüket kamatoztatva közelítették meg a feladatot.
A film megnézése után, nem a Mózes Első Könyvében található, Bábel tornyáról szóló elbeszélés jutott eszembe, hanem a buddhista filozófia egyik alap gondolata: „Minden mindennel összefügg”. (A kérdés filozófiai és művelődéstörténeti vonatkozásaira, pl. Hamvas Béla kapcsán lásd: Balázs 2020; 2021: 33; 2022: 17—18; 2024: 195—198. stb.)
A kommunikáció esetében a köszönési formák valószínűleg az ősközösség időszakában megjelentek az akkor élő ember világában. Ennek persze az volt a funkciója, hogy jelezzék, nincs ellenséges szándék. Az idők folyamán aztán kultúránként és generációként is eltérő üdvözlőformák alakultak ki. Ezek közül a mai Bábel konferencián főleg a nemverbális köszönésekről beszélek majd, amelyek elképzelhető, hogy bizonyos mértékig meg is előzik a verbális üdvözlő formulákat, és világszerte valóságos rendszer alakult ki belőlük (A témához lásd: Balázs 1997; Balázs—Takács 2017.)
Mit jelképez és miért épült Bábel tornya? Hol találjuk ma ezt a helyet? És nem utolsó sorban: vajon a Boney M. nyugatnémet eurodiszkó popegyüttes Rivers of Babylon című dalát, ha dúdoljuk akkor a 137. zsoltárt énekeljük?