Author Archives: iroda

2022. 02. 16.

3. European Language Resource Coordination (ELRC) műhelykonferencia Magyarországon

Ez csak egy teszt, de mindjárt végzek vele.

Balázs Géza - 2021. 12. 14.

Bevezető

Erósz szellemében tizenhét diszciplináris és szemiotikai tanulmány szól a szerelemről, erotikáról, szexualitásról az Erósz szemiotikája című kötetben (kiadta a Magyar Szemiotikai Társaság). A tizenhét tanulmányból itt hármat adunk közre. 

Terdikné Takács Szilvia -

Ámor és mámor. Szerelem és bor közös jelvilága

Platón Szimpózioma a kulturálisan meghatározott európai szerelemfelfogás talán legfontosabb alapja. Meglátásom szerint azonban a Lakoma nem csupán a szerelemről való diskurzus alapjait teremtette meg, hanem ebben van a csírája a szerelem és a bor, a szerelem és az alkoholos befolyásoltság közötti mély összefüggés felismerésének. Munkámban megkísérlem felderíteni, miért éppen a bor lett a szerelem kísérője, párhuzama, metaforája, analógiája. Ezt követően jelkapcsolat szerint teszek kísérletet a szerelem és bor összefüggéseinek feltárására a görög filozófiától kezdve a borkatalógusokon és borreklámokon, a magyarnótákon és slágereken keresztül a költészetig, a pszichológiai összefüggésektől a keresztény szakrális jelképekig.

Kulcsszavak: Szimpóziom (A lakoma) — szerelem és bor analógiája —bor lelke (spiritus vini) — Ámor és Bacchus

Bókay Antal -

A szerelem pszichoanalitikus szemiotikája Freudtól Kristeváig

Absztrakt
Lehet, hogy az egyik legilletékesebb szerelemről, erotikáról szóló diszkurzus a pszichoanalízisen belül született meg. A pszichoanalízis terápiája és elmélete a szerelmet egy nagyon korai, de később újra és újra ismétlődő életfázis, ősreláció személyt alakító-romboló erejeként határozta meg. Freud és különösen Ferenczi Sándor a terápia nyelvi közegében és az indulatáttétel kapcsolati gépezetében fedezték fel a szerelem és szexualitás boldog vagy éppen patologikus-traumatikus kapcsolatát. Írásom centrumában a szemiotikus-pszichoanalitikus Julia Kristeva 1980-as években kialakított, freudi-lacani hátterű személyesség-fogalma és szerelem koncepciója áll. Kristeva a nyelv-elsajátítás peremén alakuló kisgyerek életében mutatott meg egy olyan nárcisztikus, performatív önkonstrukciót, amely minden későbbi szerelem formatív alapja lesz.

Kulcsszavak: pszichoanalízis, Julia Kristeva, primér nárcizmus, én-ideál, abjekt.

Balázs Géza -

Erósz a magyar folklórban és nyelvben

A tanulmány először tisztázza szerelem-erotika-szexualitás kapcsolatát, majd a körébe sorolható kulturális és nyelvi jelenségeket az őskori, történeti és civilizációs ember korszakában. A szerelmi-szexuális élet nyilvánossága a történelem során hol szabad, hol tiltott, hol félszabad volt – utóbbi esetekben reliktumokban (zárványokban) jelent meg. Jellemző irodalmi és folklór műfajok a boccacciók, erotikus mesék, történetek, a dramatikus népszokásokban a fallikus tréfák. Erósz magyar nyelvére utalnak a szimbólumfejtő nyelvi elemzések, valamint a legújabban megjelent Szexszótár, amelynek fogalmi tára figyelemreméltó és további elemzésre szolgáló anyagot tartalmaz.

Kulcsszavak: szerelem – erotika – szexualitás – fallizmus – meztelenség – erotikus- és szexnyelv

Pölcz Ádám - 2019. 12. 04.

A retorika közösségi jellege

A retorika közösséget teremt: összehozza az embereket a világ különböző pontjairól, egyesíti őket egy cél érdekében, irányt mutat a félreértések kezelésében, vizsgálja és próbára teszi etikai érzékünket. Cselekvésre ösztönöz. Az E-nyelv Magazin jelen lapszáma a retorika közösségi jellegét hangsúlyozza, közéleti és oktatási kérdésekben kíván útmutatóul szolgálni.

Tóth M. Zsombor -

Gondolatok a magyarországi közbeszédről – Retorika és stílus(törés) I.

A jelen tanulmány egy folyamatosan bővülő, a jövőben publikálásra kerülő sorozat első része. Az angolszász nyelvterületek politikai beszédeit alakító metaforaparadigmákat, illetve a politikusokhoz kapcsolódó mítoszokat (vö. Tudor 1972, ill. Flood 2001) többen is elemezték már, azonban a magyar politikai beszédek esetében, átfogó jelleggel ez még nem történt meg.