Skip to main content

A szlovéniai magyarság anyanyelvápolásának helyzetképe (2015-2020)

Zágorec-Csuka Judit - 2021. 03. 06.

Szlovéniában a 2002-es népszámláláskor 6243 fő vallotta magát magyar nemzetségűnek, 7713 fő pedig a magyart jelölte meg anyanyelveként. Az öt muravidéki nemzetiségileg vegyesen lakott községben lakik a szlovéniai magyarság 83,5%-a (5212 fő). A muravidéki magyarság kétnyelvűségben él, és több mint 50 éve a kétnyelvű oktatási rendszerben szocializálódik. A 21. század elején a Muravidéken olyan társadalmi miliőre lenne szükség, amelyben a történelmileg őshonos magyar nyelv és kultúra minden különösebb intézkedés nélkül érvényesülhetne. Azonban ennek már a 20. században sem voltak meg az objektív feltételei. Igaz, hogy a különböző nehézségek leküzdése érdekében a muravidéki magyar közösségben az elmúlt években zajlik a saját nyelvpolitikai koncepció megfogalmazása. Ezzel párhuzamosan igen jelentős anyanyelvápolási mozgalom kelt életre, ami a kis közösség számára fontos és nélkülözhetetlen eredményeket hoz. Azonban mindez önmagában nem elegendő! Ennek a magyarlakta területnek, a Muravidéknek a magyar nyelvi-nyelvpolitikai- kulturális eseményeit, anyanyelvápolási mozgalmát szeretném ismertetni, amelyek  főleg a fiatal korosztályt, többnyire a pedagógusokat és a Muravidéki  Magyar Rádió hallgatóit érintették a megelőző öt évben.

A magyar nyelv napjának a megünneplése a Muravidéken – anyanyelvápolási mozgalom

Az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskolában 2016. november 11-én ünnepeltük meg először a magyar nyelv napját. Ennek tudatában egy egész napos műsort és megemlékezést szerveztünk ismert magyarországi és hazai nyelvészek, kutatók közreműködésével. Az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének docense, Antalné Szabó Ágnes nyelvész és Szende Virág magyarországi pedagógiai szaktanácsos és nyelvész rendhagyó magyar nyelvi órát tartottak iskolánk tanulóinak a 9. osztályokban. Délután pedig a pedagógusok a magyar helyesírás szabályainak főbb változásairól hallgattak meg egy előadást. A program keretében zajlott az Édes anyanyelvünk rajz- és fogalmazásverseny díjkiosztó rendezvénye is. 2017. novemberében már második alkalommal rendeztük meg a magyar nyelv napját.. Az elsőtől a harmadik osztályig a rajzpályázat témája a „Hol és kikkel beszélek magyarul?” volt, a 4–5. osztályosok korosztályában a „Hungarikumok” bemutatása, lerajzolása volt a téma. A 6–9. osztályos tanulók fogalmazásokkal vettek részt a versenyen. Morován Zsolt lendvai konzul a fiatalokhoz szólva örömét fejezte ki, hogy 100 év után is: »magyar iskolába járhattok, s hogy még mindig vagytok«- A magyar külügyminisztérium könyvajándékával így biztatta a gyerekeket: »Gondolkodjatok továbbra is magyarul, mert ha e nyelven gondolkodtok és magyarul olvastok, akkor magyarok is maradtok«. Aznap este a lendvai Bánffy-központban a Muravidéki Pedagógusok Egyesülete és a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet szervezésében került sor Kolláth Anna és Bernjak Elizabeta nyelvészekkel való beszélgetésre.  Az eseményen – Zágorec-Csuka Judit moderálásával – a nyelvészek életpályájukról, tudományos munkásságukról, kutatási eredményeikről számoltak be, valamint megosztották a jövőre vonatkozó terveiket is. 2018. november 13-án a magyar nyelv napja alkalmával N. Császi Ildikó nyelvész Színes világunk, színek a világunkban címmel tartott előadást a pedagógusoknak Lendván, a Bánffy-központban, a magyar színmegnevezések gazdagságáról.  A magyar nyelv nemzetközi napja alkalmából szervezett Édes anyanyelvünk rajz- és fogalmazásversenyt 2018. november 13-án rendeztük meg a dobronaki Művelődési Otthonban, amelyen már 5 kétnyelvű általános iskolából: Lendváról, Göntérházáról, Dobronakról és Pártosfalváról, valamint  a Lendvai Óvodából összesen 247 tanuló vett részt. A díjazottak könyvajándékban részesültek. 2019. november 13-án méltó helyen és tartalommal ünnepelték meg újra a magyar nyelv napját a Muravidéken. A lendvai színház- és hangversenyteremben mutatták be az Édes anyanyelvünk rajz- és fogalmazásverseny sikerült alkotásait, melyet a budapesti Kiss Kata zenekar koncertje követett. Soós Mihály, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója köszöntőjében kiemelte  a muravidéki nyelvjárás fontosságát, majd az összegyűjtött és a tanulók által bemutatott tájszavak gyűjteményéről kifejtette: »Nagyon fontos, hogy megőrizzük a legigazabb anyanyelvünkként ismert nyelvváltozatot.« A magyar nyelv napja estéjén mutatták be Gasparics Judit lenti származású nyelvész méltatásával Lendván Zágorec-Csuka Judit Nyelvi mozaikok a  muravidéki magyar nyelvben című tanulmánykötetét, amely a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület  gondozásában jelent meg 2019-ben. 2020. november 17-én a magyar nyelv napja megünneplésére a Covid19 vírushelyezet és a megváltozott körülmények miatt is másféleképpen került sor a megszokottnál. A magyar nyelv napja alkalmából Balázs Géza nyelvészprofesszor, egyetemi tanár, az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének oktatója, a Magyar nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke  online előadást tartott „A magyar nyelv a 21. században” címmel a Lendvai Magyar Főkonzulátus, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és a Muravidéki Pedagógusok Egyesülete szervezésében. A nyelvészprofesszor előadásában nemcsak a magyar nyelvről beszélt, hanem a magyar közösségről is, hiszen a közösség tartja fenn a nyelvet és a közösség milyensége tükröződik a nyelvben is. Balázs Géza két előadását filmre vették: Zengő anyanyelvünk (általános iskolásoknak, középiskolásoknak) és A magyar nyelv a 21. században (egyetemistáknak, felnőtteknek) címmel. Ezek a filmek bekerültek a kétnyelvű online távoktatásba, a tanulók, diákok, valamint az egyetemisták számára felkerültek az online felületekre, így a magyartanárok által használhatók voltak a magyar nyelv távoktatásában is.

A Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara (FF UM) Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke 2019. november 21-én az alsóőri székhelyű Imre Samu Nyelvi Intézettel közösen konferenciát szervezett Nyelve(in)k világa – Magyar nyelv és kultúra címmel. A konferenciát a magyar nyelv napja megünneplése alkalmából szervezték a tanszék könyvtárában. Kolláth Anna, a tanszék nyelvésze a Termini kutatóhálózat magyar anyagairól tartott előadást, amelynek keretében átfogó képet adott a nyelvi határtalanítás, detrianonizáció folyamatáról a Trianon utáni időszakban a határon túli magyar nyelvben, amely a magyar-magyar kommunikációt erősíti. Gaál Péter magyar nyelvi lektor a nyelv- és szótárhasználatról tartott előadásában a Maribori Egyetem lektori óráinak tapasztalatait vette alapul. Szólt a magyar nyelv idegen nyelvként tanulásának a nehézségeiről, az egyetemi hallgatók eltérő magyar nyelvi szintjeiről, a kapcsolódó magyar kultúra jelentőségéről, amely hozzájárul a fiatalok magyar nyelvű értelmiségivé válásához. Szoták Szilvia, a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat és az Imre Samu Nyelvi Intézet elnöke A nyelv és a gazdaság viszonyáról a kisebbségi létben címmel tartott előadást, amelyben hangsúlyozta a „nyelvi tájképek” aktualitását a 21. század nyelvészetében, majd felvázolta azokat a nyelvi vizsgálatokat, amelyek a múlt század 60-as, 70-es, 80-as és 90-es éveiben voltak meghatározóak. Rudaš Jutka magyar-szlovén komparatisztikáról a fordításirodalomban adott elő. Elődásában szólt az irodalmi többrendszerűségről és a Vilenica irodalmi díj jelentőségéről Szlovéniában 1986-tól napjainkig, amely hozzájárult a kortárs magyar irodalom népszerűsítéséhez a szlovén irodalomban, hiszen ezen alkalmak kapcsán számos magyar kortárs író, költő műveit fordították le szlovén nyelvre. Két egyetemi hallgató is előadott a konferencián. Zakocs Barbara az apátistvánfalvi szlovén nyelvi kultúráról és Horvat David pedig Dobronak magyar  tájszavairól és azok használatáról szólt.

A magyar nemzetiség ösztöndíj-politikája a magyar nyelv megőrzése érdekében

A Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség a 2001/2002-es tanévtől napjainkig Felsőfokú tanulmányi támogatás, illetve ösztöndíj-programot  hirdet meg a Lendva Község egyetemi hallgatóinak, amellyel a Lendva Községben élő őshonos magyar nemzeti közösség tagjainak szülőföldön maradását és a magyar nyelv megőrzését kívánja elősegíteni. Támogatásban azok a felsőoktatási intézményben részt vevő hallgatók részesülhetnek, akik Lendva Községben állandó lakhellyel rendelkeznek, az általános iskolában 4. osztálytól 9. osztályig anyanyelvi szinten tanulták a magyar nyelvet, legalább egy nemzetiségi programot kivitelező intézmény és/vagy civil szervezet által kiállított, az előző tanévre vonatkozó aktív tevékenységet bizonyító magyar jellegű program igazolás és/vagy legalább egy magyar jellegű országos, illetve határon túli magyar versenyen elért helyezést igazoló, két évnél nem régebbi oklevél, ill. egyéb bizonyíték másolatát nyújtják be. Az egyetemisták, akik tanulmányi támogatást kapnak, kötelesek 16 órát aktívan közreműködni a LKMNÖK rendezvényein, illetve programjaiban, mégpedig: Nemzetközi Halászléfőző Versenyen, „Maradj itthon” című napközis táborban, március 15. és Zala György Emléknap programjaiban.

A 2007-ben alakult meg a Muravidéki Pedagógusok Egyesülete (MPE), amely a legfiatalabb a határon túli pedagógusszervezetek közül, egy önkéntes, nonprofit, önálló és független egyesület.  Székhelye Lendván található, de működése a Muravidék kétnyelvű területeire korlátozódik. Ez azt jelenti, hogy az egyesület nyolc intézmény magyar kötődésű pedagógusait tömöríti. Ezen intézmények a következők: Lendvai Óvoda, Moravske Toplice-i Óvoda Pártosfalvi Kirendeltsége, Dobronaki KÁI és Óvoda, Pártosfalvi KÁI és Óvoda, Göntérházi KÁI, 1. Sz. Lendvai KÁI, 2. Sz. Lendvai KÁI, Lendvai Kétnyelvű Középiskola. Az egyesület a 2020/21-es tanévben indította el a Magyarul a Muravidéken támogatási ösztöndíj-programot annak érdekében, hogy ösztönözze a magyar nyelv mint anyanyelv tanulását a Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területén. Támogatásban az általános iskolák 1. és 4. osztályosai, illetve a Lendvai Kétnyelvű Középiskola elsős diákjai részesülnek, továbbá azok a diákok, akik magyar nyelvből  mint anyanyelvből tesznek általános vagy szakmai érettségi vizsgát, záróvizsgát. A támogatásra azon diákok is jogosultak, akik a kétnyelvű általános iskolában a magyart anyanyelvi szinten tanulták, de középiskolai tanulmányaikat olyan szakon folytatják, amely nincsen a Lendvai Kétnyelvű Középiskolában, de közben anyanyelvi szintű fakultatív magyarórákat látogatnak, amelynek kivitelezője a Lendvai Kétnyelvű Középiskola. A felhívás feltételeinek eleget tevő pályázók egyszeri vissza nem térítendő támogatásban részesülnek. A pályázathoz szükséges támogatási alapot a községi magyar önkormányzati nemzeti közösségek, valamint a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség biztosítja. A támogatás összege a beérkezett pályázatok számától és a rendelkezésre álló összegtől függ.

Nyelvművelő műsor

A Szlovén RTV-hez tartozó Muravidéki Magyar Rádióban heti rendszerességgel, szerdán délelőtt hallható a Nyelvművelő műsor, amelyet több évtizede Botka Ágnes szerkeszt. A műsornak ezt megelőzően a Népújság hasábjain volt rovata, amit nyelvészek, szerkesztők írtak. Amikor az 1980-as évek elején megalakult a Maribori Egyetem Pedagógiai Karán a Magyar Tanszék, (amely ma már a Bölcsészettudományi Kar része), a mindenkori, magyarországi lektorok örökölték meg ezt a feladatot az addigra a sajtótól elszakadó rádióműsorban is. A teljesség igénye nélkül a következő neveket említhetnénk: Varga Józsefét, aki magas kora ellenére, fáradhatatlan szerzője napjainkban is az adásoknak. Bokor József, Guttmann Miklós, mint egykori lektorok, később, a szombathelyi főiskola tanárai kísérték aktív figyelemmel a muravidéki magyar nyelv alakulását, és jegyeztek le többszáz írást. Ennek az alkotócsoportnak a szellemiségében írja ma is összeállításait Molnár Zoltán, aki az egykor begyűjtött népi etimológia és szókészlet témáit dolgozza fel tudományos igényességgel és egyben szórakoztatóan is. Elizabeta Bernjak, a szlovén-magyar kontrasztív nyelvészet szakértője, az állandósult szókapcsolatokat veti össze a két nyelvben, tudatosítva a hasonlóságokat és a különbségeket, fejlesztve a beszélt és az írott nyelvet. Gasparics Judit írásai is friss megközelítést hoztak a tartalomban. Megemlíthetném továbbá Kolláth Anna és Gróf Annamária, egykor lektorok, majd egyetemi tanárok nevét is, akik ugyancsak a maribori Magyar Tanszéken szerzett tapasztalatokból merítve dolgoztak fel témákat.  ZágorecCsuka Judit magyar nyelvi lektor részben érdeklődési köréből merített témákat az adáshoz, részben nyelvi identitásának témáit dolgozta fel több alkalommal.

A Muravidéki Magyar Rádió Nyelvművelő adásainak jövője azonban mégis erősen megkérdőjelezett. Az a nemzedék, amelyik eddig olyan lelkesedéssel és öntudattal folytatta ezt a munkát, lassan visszavonul, és kérdéses, hogy kik lépnek, léphetnek a helyébe. A másik bizonytalanság abból fakad, hogy a nyelvművelő adásoknak sikerül-e olyan formát találni,  amelyik a folyamatosan alakuló műsorrácson belül is megtalálja a maga helyét. Ahhoz nem fér kétség, hogy a nyelvművelésre folyamatosan szükség lesz, talán a játékos, interaktív forma lehetne a megoldás. Kérdéses azonban, hogy egy olyan kis közösségben, mint amilyen a muravidéki magyarságé, találunk-e ehhez megfelelő szakembert. A nyelvi önérzet ugyanis nagyon könnyen sebezhető.

Kétnyelvűségi iroda létrehozása

Ljubljanában a Szlovén Kulturális Minisztériumban 2021. február 3-án tartották meg azt az ülést, amelyen  Vasko Simoniti, a szlovén kultuszminiszter, valamint az olasz és a magyar nemzetiség képviselői, többek közt a Szlovén Kormány Nemzetiségi Bizottságának a tagjai, a kétnyelvű  önkormányzatok képviselői a Muravidékről és a szlovén  tengermellékről az olasz nemzetiség képviselői is jelen voltak. A jelenlevők felvetették azt a javaslatot, hogy Koperban, ahol az olasz  és Lendván is, ahol pedig a magyar nemzetiség él, tehát mindkét városban létrehoznák az úgynevezett  kétnyevűségi hivatalokat, amelyekben  szakképzet fordítókat alkalmaznának, akiknek az lesz a feladatuk, hogy a közigazgatásban (bíróság, polgármesteri hivatal, adóhivatal, anyakönyvvezetői irodák  stb.) kiadott hivatalos dokumentumokat magyar, illetve olasz nyelvre fordítsák és ezt egyidőben küldjék ki (a Muravidéken szlovénul-magyarul) mindkét nyelven az érintetteknek. Ez egy új kezdeményezésnek számít a magyar nemzetiség  életében, hiszen sokat beszélünk a szaknyelvek és a hivatalos nyelv problematikájáról a kétnyelvű léthelyzetben, de alapvető előrelépés ezen a területen eddig nem történt, ami könnyítette volna a kétnyelvű ügyintézést. A Kétnyelvűségi Hivatal létrehozása Lendván lehetővé tenné a gyors és zökkenőmentes ügyintézést magyar nyelven.

Összegzés

A megelőző öt év folyamán (2015–2020) jó koncepcióval valósult meg a magyar nyelv népszerűsítése a Muravidéken, hiszen a magyar nyelv napját folyamatosan négy éven keresztül november 13-án megünnepelték a kétnyelvű oktató intézményekben, a kétnyelvű óvodáktól kezdve a kétnyelvű általános iskolákon (Lendva, Göntérháza, Dobronak, Pártosfalva) és a Lendvai Kétnyelvű Középiskola bekapcsolódásával egészen a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékéig. Ebben az anyanyelvápolási  mozgalomba  minden magyar anyanyelvű tanuló, diák és egyetemi hallgató  (kb. 500 fiatal)    folyamatosan bekapcsolódott. A meghirdetett Édes anyanyelvünk rajz- és fogalmazásversenyek tömegesek és sikeresek voltak. A meghívott előadók, jeles magyar nyelvészek és kétnyelvűségkutatók voltak, akik előadásaikkal népszerűsítettek a mai magyar nyelvben zajló kutatásaik eredményét, és ezt közelebb hozták a muravidéki magyarokhoz. A MMR nyelvművelő műsora heti rendszerességgel van jelen a muravidéki magyarság magyar médiakínálatában. A Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség ösztöndíj-programja már két évtizede sikeres nyelvmegőrző programnak tekinthető a Muravidéken. A Muravidéki Pedagógusok Egyesülete pedig ebben a tanévben indította a Magyarul a Muravidéken támogatási ösztöndíj-programját, amely az általános iskolások és a  középiskolások magyar nyelvű anyanyelvi tanulását ösztönzi. Tervszerűen kellene szorgalmazni nemcsak a magyar anyanyelvű, hanem a többségi lakosság, az együttélő szlovének körében is, hogy a formálisan egyenrangú nyelv (szlovén-magyar kétnyelvűség) a teljes földrajzi környezetben kedvezőbbé váljék. Állapotfelmérésre újra és újra szükség van, hiszen a helyzetkép mindig csak pillanatnyi lehet. A Muravidéken is él még a magyar nyelv, pedig Trianon után elmúlt már 100 év, és ez érzékelhető a nyelvhasználatunkban. De, mégis, a nyelvtervezésünk alapelve: a magyar nyelvet minél többet és minden nyelvi kontaktushelyzetben használni kell itt a Muravidéken is! Ez nem nyelvstratégiai kihívás, hanem a nyelvi térvesztésünk elleni küzdelem, nyelvéllesztés és nyelvmegtartás egyszerre,  az optimista jövőképünk és a bizakodó magyarságképünk része.

Irodalom

Bence Lajos: Anyanyelvünkért rajzzal, fogalmazással. In.: Népújság, 2017. november 15., 61. évf. 46. sz., 5., https://issuu.com/nepujsag/docs/46-17nepujsag, [Letöltve: 2020.01.15.]

Bence Lajos: Kötődés az anyanyelvhez. In.: Népújság, 2018. november 14., 62. évf. 46. sz., 7, https://issuu.com/nepujsag/docs/46-18nepujsag,[Letöltve: 2021.01.15.]

Bence Lajos: Mozaikok a muravidéki magyar nyelvből. In. Népújság, 2019. november 21., 63. évf. 47. sz., 9., https://issuu.com/nepujsag/docs/47-19nepujsag, [Letöltve: 2021.01.15.]

Bence Lajos: Méltó helyen és méltó tartalommal.. In. Népújság, 2019. november 21., 63. évf. 47. sz., 5. https://issuu.com/nepujsag/docs/47-19nepujsag, [Letöltve: 2021.01.15.]

Göncz László: A magyar nemzeti közösség nyelvi jogai és nyelvhasználata Szlovéniában. In: Térvesztés és határtalanítás. A magyar nyelvpolitika 21. századi kihívásai. Nemzetpolitikai Kutatóintézet : Lucidus Kiadó, Budapest, 2012, 103-121.

Zágorec-Csuka Judit: A magyar nyelv napja az online térben. In.: Népújság, 2020. november 19., 64. évf. 46. sz., 15. https://issuu.com/nepujsag/docs/46-20nepujsag, [Letöltve: 2021.01.15.]

Zágorec-Csuka Judit: „A magyar nyelv kincsesláda” – Először ünnepeltük meg a magyar nyelv napját a Muravidéken. In.: Anyanyelv-pedagógia,. IX. évf., 2016/4.

Zágorec-Csuka Judit: Nyelve(in)k világa konferencia Mariborban. In.: Nyelvünk és Kultúránk, XLIX. évf. 196-199. sz., 2019/1-4. sz., 54-55.

Zágorec-Csuka Judit: Először ünnepeltük meg a magyar nyelv napját a Muravidéken. A magyar nyelv napja 2018-ban a Muravidéken. A muravidéki magyar nemzetiségi kultúra és nyelv  muravidéki fiatalok véleménye alapján. In.: Nyelvi mozaikok a muravidéki magyar nyelvben, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, Pilisvörösvár, 2019, 115-117, 119-120,121-137.

Zágorec-Csuka Judit: »Az anyanyelvét is elfelejtheti az ember«. In.: Népújság, 2020. november 26.,  64. évf. 47. sz., 9. https://issuu.com/nepujsag/docs/47-20nepujsag, [Letöltve: 2021.01.15.]

On-line publikáció:

Zsuzsanna Bači opozorila na problem zaposlovanja kadrov, ki zadostijo pogojem poznavanja madžarskega oz. italijanskega jezika. In.: Lendavainfo; http://lendavainfo.com/zsuzsanna-baci-opozorila-na-problem-zaposlovanje-kadrov-ki-zadostijo-pogojem-poznavanja-madfzarskega-oz-italijfanskega-jezika/, [Letöltve: 2021. 02. 07.]

A szerző: dr. ZÁGOREC-CSUKA Judit, könyvtárostanár, 1. számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola, habilitált magyar nyelvi lektor, Maribori Egyetem Bölcsészkar, Fordítói Tanszék [FF UM], e-mail: zcs.judit@gmail.com.

Nincs hozzászólás!

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x