Amiről szó van az első részben: béna kacsa, béka és kobra, szörfösnek az óriáshullám, feltűnővé váló urizálás, luxizás, Achilles-sarok a kegyelmi ügy, Hatvanpuszta vizualizálható, MNB-ügy, Pride-betiltás: a hangulat heve szülte, Gyere haza, fiatal – de a miniszterelnök lánya, veje az USA-ba költözik
Herczeg Sándor politológus (kép: saját archívum)
Egy ideje mindenképpen tapasztalható, hogy a Fidesz—KDNP nem ad jó válaszokat a kormányzását érintő kritikákra. Mitől és mikor lett „béna kacsa” a Fidesz?
A korábbi kormányzó pártok 2022-őt követően egyre jobban távolodtak el a társadalom nagyobbik részének elvárásaitól. Akkori győzelmük is sokkal inkább az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter nyilvánvaló alkalmatlanságának, „szószátyárságának”, valamint annak köszönhető, hogy kitört az orosz–ukrán háború. A választópolgárok jelentős része ilyen konfliktusos helyzetekben alapvetően a biztonság mellett dönt, még akkor is, ha a voksát nem jó érzésekkel adja le. A kérdésre a válasz mégis az, hogy a Fidesz-KDNP elszokott az ellenzéki szereptől, bebetonozva érezte a hatalmát, ezért a hirtelen és rendkívül súlyos vereség letaglózta. Némiképp hasonlatossá vált ahhoz a békához, aki nem mer megmozdulni, miközben a kobra merőn nézi. A Fidesz–KDNP ledermedt.
Ha 2022-ben jön Magyar Péter, ugyanaz történt volna, mint most?
Nem feltétlenül, sőt minden bizonnyal másként alakul. Abban az időszakban tört ki az orosz–ukrán háború, amely megváltoztatta a választók egy részének gondolkodását és nem akartak váratlant húzni. Nem beszélve arról, hogy a kegyelmi ügy sem létezett, ami Magyar Péter fellépését hozta magával. Számára az egy olyan lehetőség volt, mint a szörfösnek egy óriáshullám: jókor, jó időben jött és sikerült elkapni az ívét. Többek között ennek köszönheti a sikerét.
A „lopás”, a kormányközeli „oligarchák” kedvezményezettségének vádja már legalább egy évtizede éri a Fideszt, de a mostani választásokig nem volt negatív következménye.
Valóban nem, hiszen az átlagválasztó szemében minden politikus korrupt, vagy legalábbis gyanús. Az 1990 utáni időszaktól kezdve ez a nézet egyre erősebben vert gyökeret a köztudatban, így megszokottá, s ezáltal majdhogynem elfogadottá vált. Az egypártrendszerben sem azt tartották feltétlenül bűnözőnek, aki szinte a fél gyárat ellopta, majd otthon fusizott, mivel őt élelmesnek látták. Ez a szemlélet vetült rá később a politikusokra is, akik már-már meg is feleltek ennek a képnek. Ez egészen addig működött, míg az ország gazdasági versenyképessége megfelelő volt, a választók kijöttek a fizetésükből, tehát „ment a szekér.” Az uniós csapok elapadásával ez a helyzet megváltozott, egyes Fidesz-közeli vállalkozók pedig láthatóbbá váltak, az urizálás feltűnőbb lett, így sokkal több embert idegesített, mint korábban.
Elmondható, hogy a kormányközeli gazdagok (hogy ne mondjak oligarchát) kirívó viselkedése („luxizása”) ásta meg az Orbán-kormány sírját? Ha igen, vajon Orbán Viktor miért nem tudott rájuk parancsolni, hogy így nem lehet viselkedni?
Ebben a kijelentésben van ráció. Annál is inkább, mert ezt a jelenséget – 2010 óta először – nem csupán az ellenzék, hanem a Fidesz-kampány egyik fő arca, Lázár János is szóba hozta, mi több, a luxizás szót ő helyezte a köztudatba. Ez megmutatta azt is, hogy ez a viselkedési forma már a kormánypárti tábor egy részében is átlépte a tűréshatárt. Az, hogy Orbán Viktor miért nem lépett ebben az ügyben, számomra is rejtély. Maximum elképzelésem lehet erről, mégpedig az, hogy túl sokan és túl fontos emberek voltak hozzá köthetők ebből a körből, így az ő fellépése nem lett volna hiteles, főleg Hatvanpuszta okán sem.
Miért pont a „kegyelmi ügy” lehetett a fordulópont? Nem lehetett volna elütni azzal, hogy nincs itt semmi látnivaló, nem pedofil kapott kegyelmet, persze majd jobban vigyázunk a jövőben?
A kegyelmi ügy a Fidesz–KDNP elevenébe és politikai krédójának origójába talált bele, másként fogalmazva az Achilles-sarokba állt a nyílvessző. A kisebb-nagyobb stiklik elnézhetők, ahogy említettem, de a pedofília olyasféle bűncselekmény, amely semmilyen nézet alapján nem védhető, mivel társadalmi szempontból 100 százalékosan el van utasítva. Itt csak rossz vagy még rosszabb válaszok adhatók, s ezeket a válaszokat adták a kormánypártok is.
Jól kezelte Orbán Viktor Hatvanpuszta esetét (műbalhé, édesapja gazdasága)?
Nem. Amikor egy vagyonosodás a napnál világosabb, akkor nemigen lehet megmagyarázni. Hatvanpuszta ráadásul remekül vizualizálható, az ellenzék pedig meg is tett mindent ennek érdekében. Orbán Viktornak sok esetben még a saját korábbi választói sem hitték el, hogy semmi köze ehhez, sőt ő csak bérből és fizetésből él. Az emberek – akik már nem éltek olyan jól a Fidesz–KDNP utolsó kormányzati ciklusában, mint korábban – nem tudták elképzelni, hogy egy családon belül a legidősebb fiúnak, aki 16 éve miniszterelnök, semmi köze a szülei vagyonához.
Jól kezelte a kormány az MNB-ügyet (a kormánynak nincs beleszólása a független MNB ügyeibe)?
A Magyar Nemzeti Bank elnöke korábban országgyűlési képviselő és a Fidesz–KDNP minisztere volt. A kormány nem tudta magát függetleníteni ettől a ténytől, így nem volt legitim az az álláspont, hogy semmilyen beleszólása nincs az ügyekbe. Jogos a kérdés: ha egy kormány sem tudja megakadályozni a nemzeti vagyont kezelő bankban elkövetett bűncselekményt, akkor ki?
Miért vállalta 2025-ben a kormány a Pride betiltását, amikor érzékelhetően nem volt eszköze ennek betartatására, és ebből kifolyólag az egyik legnagyobb ellenzéki megmozdulássá vált a betiltott rendezvény?
Amikor Orbán Viktor az évértékelőn belengette a Pride betiltását, az meggyőződésem szerint nem volt előre eltervezett mondat, csupán a hangulat heve szülte. Akkoriban még nem érezte fenyegetve a másfél évtizede birtokolt hatalmat, legalábbis olyan mértékben nem, mint később. A jogalkalmazó szervek sem felkészültek, sem elhatározottak nem voltak a későbbiekben az egyébként törvényileg számukra biztosított lépések megtételére, s valljuk be, elég rosszul is festett volna. A helyzet az, hogy az abszurd és teljesen szükségtelen – álláspontom szerint alapjogokat is korlátozó – tiltás Orbán Viktor egyszemélyi hibája volt.
Milyen üzenete volt a társadalom számára, hogy Orbán Viktor leánya és veje 2025-ben az USA-ba költözött?
Ha egy politikus, pláne a kormányfő gyermeke és családja nem abban az országban tervezi a jövőt, amit az édesapja irányít már 15 éve, annak oka van. Az, hogy ez az ok pontosan mi, nem érdekli az átlagválasztókat. Ők azt látják, hogy a miniszterelnök más értékeket közvetít, mint amit a saját gyermeke vall magáénak. Talán mindenki emlékszik a „Gyere haza, fiatal!” program ideológiai üzeneteire: hazaszeretet, az anyaországban történő boldogulás képe stb. Ez szöges ellentétben áll Orbán Viktor lányának lépésével.
Nincs hozzászólás!