A magyarországi tetováláskultúra kutatásában fordulópontot jelentett a Kovács Ákos néprajzkutató által szervezett tetováláskutatás, amelynek eredménye 1987-ben jelent meg a Forrás című folyóirat 3. számában. A magyarországi (magyar) tetoválásokról 1987-ig alig tudtunk valamit. Az itt közölt tanulmányoknak nagy hatása lett a tetováláskultúra további feltárásában, sőt magában a tetoválóművészetnek a kifejlődésében. Most elsősorban Balázs Géza antropológiai nyelvészeti jellegű publikációit emeljük ki, amelyek azt bizonyítják, hogy egy antropológiai nyelvészeti kutatásnak milyen további társadalmi-kulturális következményei lehetnek (Balázs 1987, 1988, 1989, 1994ab, 2013, 2020, 2022). 2023-ban elkészült az első magyar dokumentumfilm a tetoválásról, a Varrat. 2024-ben két díjat is kapott a 14. Bujtor István Filmfesztiválon: a legjobb rendező (Kempf Márta Anna) és a legjobb szerkesztő-vágó (Monok Anett) díjat. A kritika és az internetes bírálók (kommentelők) alapvetően rokonszenveznek a filmmel. Ahogy mondani szokás, a film fogadtatása „vegyes” volt, de szép számmal akadtak dicsérő és elmarasztaló kritikák is: „A Varrat nagyon sok minden szeretne egyszerre, ebből kevés sikerül neki, de az legalább dicséretre méltó. Szeretné röviden összefoglalni a tetoválások etnográfiai történetét, jelentését, a világbeli terjedését. Szeretné megmutatni a tetoválások készítésének apró részleteit, a tűk forrasztásától kezdve a festékek használatáig. Szeretné bebizonyítani, hogy a tetoválás művészet. Megszólaltatja a magyar tetováló szcéna legismertebb neveit, a tetoválóktól az élő vásznakig. Közben pedig meg akarja húzni azt a vonalat, ami a magyar tetoválás elterjedésétől a rendszerváltás körüli „mindent szabad” hangulatától egészen odáig vezetett, hogy a 2020-as években már a magyar reklámokban is lehet tetovált modelleket látni. Közben oktatófilm, ismeretterjesztő film, történeti áttekintés, portrésorozat, rengeteg megszólaló. Tele van olyan állításokkal, amiket nagyon jó lenne fact-checkelni, és vannak egészen zavarbaejtő részei, amikor egy meztelen női testet festenek benne hosszan, különböző színekkel, hogy demonstrálják, hol mennyire fájdalmas tetováltatni. Miután egy ábrán is megmutatták ugyanezt.” (Klág Dávid: Kínai sárkánynak indult, bélféreg lett belőle, Telex,  2023. szeptember 21. https://telex.hu/after/2023/09/21/varrat-tetovalas-tetko-dokumentumfilm)

Egy tipikus kritikusi vélemény arról, hogy mi maradt ki a filmből: „míg egyfelől érdekes a letűnt korokról szóló sztorikat hallgatni, addig sok aspektus kimaradt a dokumentumfilmből. Milyen trendek uralkodnak napjainkban? Milyen lehetőségei vannak egy kezdő tetoválónak? Miket mérlegeljen egy tetoválás előtt álló ember? Ezek a témák alig vagy egyáltalán nem kerülnek szóba, emiatt egyhangú a felhozatal: nem találtak olyan alanyt, akit ért atrocitás a tetoválása miatt? Nem tartották érdemesnek megkérdezni azok véleményét, akiknek nincs vagy egyáltalán nem is szeretnének tetoválást? (Buzsik Turner Kriszti: Varrni vagy nem varrni, ez itt a kérdés. Puliwood, 2023 szeptember 11. https://www.puliwood.hu/kritikak/varrat-kritika-345684.html)

Végül forduljunk a film rendezőjéhez. Miként vélekedik a tetoválóművész-szereplőkről, hogy látja őket. A tetoválás férfidominált szakma? A filmben csak három női tetoválóművész van, az interjúalanyok zöme viszont férfi. A rendező így vélekedik: „nemtől fügetlenül a vendégek nem csak művészt választanak, hanem személyiséget is. Nagyon különleges kapcsolat jön létre tetováló és a tetovált között. Egy életre nyomot hagy rajtad valaki, és ha nincs meg a közös rezgés, akkor azon túl, hogy fizikailag fájdalommal jár a folyamat, még a légkör sem ideális.”

Milyen a tetoválók élete? „A közönségtalálkozón mind elmondták, hogy két-három évre előre tele volt a naptáruk minden napra. Borisz a filmben is említi, hogyha valaki a világ másik feléről eljön repülővel Budapestig és onnan még leautózik hozzá az országon keresztül, akkor ő nem mondhatja neki azt, hogy bocsi, ma nem tudok dolgozni. Intenzíven igénybe van véve az idejük, a kreativitásuk és a testük is. Nem került bele a filmbe, de szinte mindannyian tesznek rá utalást, hogy komoly fizikai kihívás az, hogy adott esetben hozzáférjenek a bőrfelülethez, hosszú órákig kell kényelmetlenül ráhajolni, ráhasalni. Ráadásul a régi gépeknek elég komoly súlyuk is volt.” (Horváth Bálint: Sissinek is volt tetoválása, az udvari etikett elleni lázadásból – Interjú a Varrat rendezőjével, Kempf Márta Annával beszélgettünk, Film.hu, 2023. 09. 15. https://magyar.film.hu/filmhu/magazin/sissinek-is-volt-tetovalasa-az-udvari-etikett-elleni-lazadasbol-interju-a-varrat-rendezojevel.html)

Szakirodalom:

Balázs Géza 1987. Titok a neved, Suha János… Magyarországi tetovált feliratok. Forrás 19/3. 35-52.

Balázs Géza 1988. Tetovált szövegek Magyarországon. Magyar Nyelv 1988. 460–470.

Balázs Géza 1989. Tetovált nevek Magyarországon. Névtudomány és Művelődéstörténtet. A IV. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai… Szerk.: Balogh Lajos és Ördög Ferenc. Budapest, 367-370. (MNYTK. 183.)

Balázs Géza 1994a. A tetoválás és a tetovált szövegek magyar néprajzi kutatása. 69—83. In: Petőfi S. János–Békési Imre–Vass László szerk.: Szemiotikai szövegtan 7. JGYTF, Szeged. Letöltés: https://acta.bibl.u-szeged.hu/35551/

Balázs Géza 1994b. Tetovált szövegek. ELTE, Budapest, 1994.

Balázs Géza 2013. A bőr emlékezik. Jelek a testen. MeDok 8/4. 5—16.

Balázs Géza 2020. Testeden a jel. A tetoválás aranykorszakai. Múlt-Kor, Ősz: 82–89.

Balázs Géza 2022. Tetovált szövegek. 240—258. In: Balázs Géza: Folklór és nyelv. IKU, Budapest, 2022.

Forrás (szépirodalom, szociográfia, művészet), 1987/3. szám (144 oldal + fotók)

Filmográfia:

Varrat (magyar dokumentumfilm, rendezte: Kempf Márta Anna, 96 perc, 2023)