A magyarországi (magyar) tetoválásokról 1987-ig alig tudtunk valamit. 1987 azért fordulópont e téren, mert akkor jelent meg a kecskeméti Forrás című folyóirat Tetoválók és tetováltak című különszáma. Az ebben közölt tanulmányoknak nagy hatása lett a tetováláskultúra további feltárásában, sőt magában a tetoválóművészetnek a kifejlődésében. (Az E-nyelv Magazinban itt most elsősorban Balázs Géza antropológiai nyelvészeti jellegű kutatásaira, publikációra utalunk, amelyekből a későbbiekben mások is merítettek: Balázs 1987, 1988, 1989, 1994ab, 2013, 2020, 2022.)

Ezt követően 2023-ban elkészült az első magyar dokumentumfilm a tetoválásról, a Varrat. Ahogy mondani szokás, a film fogadtatása „vegyes” volt, de szép számmal akadtak dicsérő és és elmarasztaló kritikák is:

Egy értő, részben személyes, pozitív vélemény: „a Varrat missziós folytatása a magyar audiovizuális kultúra feldolgozásának. A magyar videókorszak (Volt egyszer egy téka), a honi képregénykultúra (Volt egyszer egy képregény) és a magyar szinkron (Magyar hangja…)… a Varrat tökéletes és részletes bemutatása a tetoválási kultúrának, csak ajánlani tudom a megtekintését minden olyan embernek, aki szereti és rajong a tetkós kultuszért, hiszen olyan dolgokat is meglehet belőle tudni, amik igazán hasznos információk, ha jobban képben szeretnénk lenni a tetoválási világgal… Miután végetért a film, a film szereplőit kihívták a filmvászon elé, hogy a mozi teremben helyet foglalók megtapsolhassák őket. (Forrás: chrismay: Varrat film díszbemutató a Cinema MOM moziban. https://ramblingflow.wordpress.com/2023/09/17/varrat-film-diszbemutato-a-cinema-mom-moziban/)

Érdemes fölhívni a figyelmet arra, hogy a magyarországi antropológiai nyelvészetben számos más, hasonló misszió történt: a graffiti (firkálás), feliratos jelvények, jelszavak, ruha- és más feliratok, a későbbiekben az sms- és internetes folklór feltárása, dokumentálása kapcsán (csak példaként ismét Balázs Gézának a jelkultúra nyelvi terén végzett munkásságából hozok példákat: 1983, 1987abc, 1989, 1991, 1993, 1999, 2000, 2003ab, 2004ab, 2005—2007, 2011, 2015).

A film kapcsán egy értő, és a művelődéstörténetre kihegyezett ismertetés: „A tetoválás kifejezés a tahiti „tatu” szóból származik, ami azt jelenti, hogy nyomot hagyni. Ennek ellenére az emberi bőrre készített alkotások jellegükből fakadóan csak igen ritkán maradtak fenn az utókor számára, noha az ősi művészet eredete a Krisztus előtti korokba nyúlik vissza. Így a kutatások jobbára a hieroglifák emberalakjain megjelenő minták és más művek ábrázolásai alapján következtetnek az ősi tetoválásokat övező részletekre. Készítésük lehetséges céljait – az identitás és a társadalmi hovatartozás meghatározásában vagy a vallási rituálékban betöltött szerepét – a Varrat készítői által megkérdezett akadémikusok ismertetik, akik között néprajzkutató nyelvészprofesszor, szociológus és pszichológus is található”. (Lubianker Dávid: Művészet az élő vásznon. Kempf Márta Anna: Varrat. Filmtett.ro. https://filmtett.ro/cikk/muveszet-az-elo-vasznon-varrat-kritika)

Egy még mélyebb művelődéstörténeti összefoglaló: „A film kimerítően beszél a tetoválásokról, annyira kimerítően, hogy górcső alá veszi a szó etimológiáját, történelmi múltját egészen az ókorba visszanyúlva, néprajzi, szociológiai és pszichológiai vonatkozásait, hatásait, megemlítve törzsek szokásait, rámutatva arra, hogy melyik korban hogyan tekintettek a tetovált emberekre, konkrétan kielemezve, hogy bizonyos szubkultúrákban és államokban mit jelentenek egyes motívumok, majd beszélve a jelenről, amiben egyre többen éreznek igényt arra, hogy bőrükön is megmutassák identitásukat, ne csak ruházatukban, hajstílusukban. Egyetlen hiányt hagy maga után a film, mégpedig a kész produktumok besorolását, ami mindig később történik meg, mint ahogyan a művészek alkotnak, vagyis Salvador Dali sem valószínű, hogy tudta, szürrealista stílusban alkot, ezt az utókor mondta ki. A hihetetlen mennyiségű információ folyamatosan érkezik a filmből, egyetlen unalmas pillanatot sem hagyva. Kiváló egy estés alkotás, amit mindenkinek érdemes megnézni: tanít és szórakoztat egyben”. (Répássy Olívia: A tetoválásokról szórakoztatóan és egyben tanítóan beszél a Varrat, 2023. 09. 06. https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2023/09/a-tetovalasokrol-szorakoztatoan-es-egyben-tanitoan-beszel-a-varrat)

A következő ismertetés is a művelődéstörténeti ívet értékeli nagyra – sőt apró részletekre is felfigyelt a szerzője: „A Varrat kétségkívül sokat akar markolni: nagyon távolról indít, már-már Discovery-darabokat idézve kezdi a tetoválós sztorit jóformán az ősrobbanástól – az ókori egyiptomiaktól a törzsi tetoválásokon át a Horthy Miklós karjára varrt sárkányig jutunk. A kötelező körök máris nagyszámú megszólalót hoznak elsősorban tudományos területekről, akik megtartják a tetoválástörténeti gyorstalpalót. Ennek legérdekesebb szelete kétségkívül az, miként változott a tetoválások megítélése: az ókori és törzsi kultúrák státuszszimbólumaiból Európába bejutva hogyan lett egy olyan billog, amely inkább rossz színben tüntette fel viselőjét, mint jóban. Ami fél évszázada még a börtönviseltek és rosszarcúak bőrbe ütött névjegye volt, az ma már művészet, vagányság, divat, életforma: olyan örök kiegészítő, amelyért képesek az igazán ínyencek pénzt és időt nem sajnálva kontinenseket átszelni, művelőik pedig az emberi bőr Da Vincijei, olyan művészek, akiknek tűje alá megtiszteltetés befeküdni. Ilyen tetoválórocksztárból akad jó pár Magyarországon is, a film legtöbbjüket meg is szólaltatja… A Varrat is akkor válik igazán érdekessé, amikor a kilencvenes években színre lépő magyar tetoválógeneráció ikonikus alakjait ülteti a kamera elé. Többek közt Gémes „James” István, Sárközi Zsolt, Borsos „Boris” László és Galler „Indián” László mesélnek arról, hogyan került először a kezükbe a tetoválótű, majd sajátították el autodidakta módon a szakma csínját-bínját. Záporoznak a sztorik a kaszárnyában titokban varrt bajtársakról, otthon eszkábált kezdetleges eszközökről, zöldfülű hibákról – kifejezetten jó hallgatni a legkeresettebb hazai művészeket a kezdet viszontagságos éveiről, amely jó üzenetet hordoz a feltörekvő tetoválók számára: ők is kezdték valahol. Sőt, Sárköziék elmondják, hogy ma már jóval könnyebb dolga van a tetoválótanoncoknak, hisz’ ami harminc-negyven éve évekbe telt, az ma már egy-egy tehetségesebb aspiránsnak néhány hónap. A rendszerváltás időszaka távolról sem ilyen közeg volt, mégis ebből nőtt ki az a generáció, amelynek érdemeit a film sem rest méltatni: olyan, világszinten jegyzett magyar művészek mesélnek a szakmáról, akikhez éves várólista van, olyan sztárokat tetoválnak, mint Sylvester Stallone vagy Jason Momoa, és a világ másik feléről repülnek hozzájuk ügyfelek”. (Polák Zsóka: Drága is, fáj is, Horthynak is volt, ráadásul a magyarok kifejezetten jók benne. 24.hu, 2023. 09. 15. https://24.hu/kultura/2023/09/15/varrat-dokumentumfilm-tetovalas-kritika-mozi/)

Szakirodalom:

Balázs Géza 1987. Titok a neved, Suha János… Magyarországi tetovált feliratok. Forrás 19/3. 35-52.

Balázs Géza 1988. Tetovált szövegek Magyarországon. Magyar Nyelv 1988. 460–470.

Balázs Géza 1989. Tetovált nevek Magyarországon. Névtudomány és Művelődéstörténtet. A IV. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai… Szerk.: Balogh Lajos és Ördög Ferenc. Budapest, 367-370. (MNYTK. 183.)

Balázs Géza 1994a. A tetoválás és a tetovált szövegek magyar néprajzi kutatása. 69—83. In: Petőfi S. János–Békési Imre–Vass László szerk.: Szemiotikai szövegtan 7. JGYTF, Szeged. Letöltés: https://acta.bibl.u-szeged.hu/35551/

Balázs Géza 1994b. Tetovált szövegek. ELTE, Budapest, 1994.

Balázs Géza 2013. A bőr emlékezik. Jelek a testen. MeDok 8/4. 5—16.

Balázs Géza 2020. Testeden a jel. A tetoválás aranykorszakai. Múlt-Kor, Ősz: 82–89.

Balázs Géza 2022. Tetovált szövegek. 240—258. In: Balázs Géza: Folklór és nyelv. IKU, Budapest, 2022.

Forrás (szépirodalom, szociográfia, művészet), 1987/3. szám (144 oldal + fotók)

A jelkultúra további nyelvi föltárására vonatkozó tájékoztató szakirodalom:

Balázs Géza 1983. Firkálások a gödöllői HÉV-en. ELTE–MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.

Balázs Géza 1987a. Sátorfirkálások. ELTE–MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.

Balázs Géza 1987b. A firkálások kutatása és nyelvi jellemzői Magyarországon. Magyar Nyelvőr CXI/3: 330-338.

Balázs Géza 1987c. A kapcsolatfelvétel nyelvi formái. Magyar Nyelvőr, 402–12.

Balázs Géza 1989. Faliratok. A politikai graffitiről. Tekintet, XXIX./8: 37-42.

Balázs Géza 1991. Feliratos jelvények Magyarországon a nyolcvanas évek végén. Magyar Nyelv 87/2: 190—201.

Balázs Géza 1993. A ruhafeliratok szemiotikai-nyelvészeti kutatásának lehetőségeiről. Bevezetés. Magyar Nyelvőr, 14-20.

Balázs Géza 1999. Kommunikációs létformák és átcsapások. Nyelvi-szemiotikai megjegyzések az ezredvégen. Magyar Nyelv  36-47.

Balázs Géza 2000. A feliratozás. II/ 823—850. In: Balázs G.—Csoma Zs.—Jung K.—Nagy I.—Verebélyi K. szerk.: Folklorisztika 2000-ben. Folklór – irodalom – szemiotika. I—II. ELTE, Budapest.

Balázs Géza 2003a. Futótűz- vagy pontról pontra kommunikáció. II/1380-1398. Magyarország politikai évkönyve 2002-ről. Szerk.: Kurtán Sándor, Sándor Péter, Vass László. Demokrácia Kutatások Magyar Központja Kht.

Balázs Géza 2003b. „Minden házfalat cseréljetek sms-falra”. Sms-fal mint elektronikus graffiti. Magyar Nyelvőr, 144—159.

Balázs Géza 2004a. Választási sms-ek folklorisztikai-szövegtani vizsgálata. Magyar Nyelvőr, 36–53.

Balázs Géza 2004b. A tárgyfeliratok antropológiája és szemiotikája. 112—122. In: Kapitány Á.-Kapitány G. szerk.: Termékszemantika. Magyar Iparművészeti Egyetem, Budapest.

Balázs Géza 2005. Az új média új műfaja az sms-hír nyelvészeti megközelítése. Magyar Nyelvőr, 129/2: 129-150.

Balázs Géza 2006. Az sms-folklór – a minimálfolklór nyelvi képe I. Magyar Nyelvőr, 439–456.

Balázs Géza 2007. Az sms-folklór – a minimálfolklór nyelvi képe II. Magyar Nyelvőr 48—62.

Balázs Géza 2011. Sms-nyelv és –folklór. MSZT-Inter-PRAE.HU, Budapest.

Balázs Géza 2015. Netfolklór – intermedialitás és terjedés. Replika 90—91: 171—185.

Filmográfia:

Varrat (magyar dokumentumfilm, rendezte: Kempf Márta Anna, 96 perc, 2023)