A magyarországi (magyar) tetoválásokról 1987-ig alig tudtunk valamit. 1987 azért fordulópont e téren, mert akkor jelent meg a kecskeméti Forrás című folyóirat Tetoválók és tetováltak című különszáma (Forrás 1987/3), 144 oldalon, valamint további fekete-fehér és színes felvételekkel. Ez a lapszám tekinthető az első magyar tetoválásmonográfiának. És 2023-ban elkészült az első magyar dokumentumfilm a tetoválásról, a Varrat.

Az első többszempontú, interdiszciplináris kutatás ötletét Kovács Ákos néprajzkutató vetette föl és irányította – ennek lett eredménye a Forrás című folyóirat 1987/3-as Tetoválók és tetováltak (színes fényképekkel illusztrált) száma.

Irodalmi laphoz illően irodalmi szövegekkel és versekkel (Tandori Dezső) színesített szakszövegek kaptak helyet a lapban. Kovács Ákos „bevezeti” a tetoválás kutatását, majd Balázs Géza (1987) bemutatja és rendszerezi a nagyszabású empirikus gyűjtőmunka eredményeként megszületett tetovált szöveg gyűjteményét. A további kutatásainak, eredményközléseinek ez a kiindulópontja (Balázs 1988, 1989, 1994ab, 2013, 2020; legutóbb: 2022: 240—258).  Solymosi Katalin pszichológus a tetoválás kiváltóokaira keresi a választ. Bodrogi Tibor, Hoppál Mihály, Kunt Ernő néprajzkutatók az antropológiai vonatkozásokat mutatják be. Beke László művészettörténeti, Boér Ildikó orvosi (bőrgyógyászati), Lampert Ágnes szociológiai szempontból járja körül a jelenséget. A széles nézőpontú, tudományos megközelítések (vonzó tálalással) a magyar tetováláskultúra történetére, jelenére irányították a figyelmet. (Az egyik következő fontos tanulmánykötet: Kovács—Sztrés 1989.)

A magyarországi tetováláskultúra a rendszerváltást követően teljesen megváltozott. Az addigi főleg a lecsúszott rétegeket jellemző szokás „fölemelkedett”, magasabb presztízst, művészi értéket kapott. Ezt a tetováláskultúrát mutatja be a 2023-ban készült Varrat című dokumentumfilm (rendezte: Kempf Márta Anna)

A filmográfiában felsorolt szereplők: Dr. Balázs Géza, Balogh Erika, Borbás Róbert, Borsos ’Boris’ László, Sven de Caluwé, Don Szepi Dogg, Fekete Dorina, Galler ’Indián’ András, Ganxsta Zolee, Gémes ’James’ István, Hodován Zsófia, Horányi Krisztián, Kabát Péter, Kis Brigi, Müllner Csaba, Orosz ’Pityke’ István, Puskás-Dallos Péter, Dr. Révész Emese, Sárközi Zsolt, Jared Smith, Soliman Emira, Váradi Csaba, Veres Gábor, Dylan Walker. Ahogy az ajánlóban olvasható: a „dokumentumfilm a magyar tetoválás történetéről, múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről szól. A film vizsgálja, hogy a tetoválás miképp vált az alacsonykultúrából kiemelkedve önálló művészeti ággá. Megjelennek benne emblematikus időszakok, mint a rendszerváltozás kora, és a kilencvenes évek balatoni időszaka. Szó esik a börtöntetoválásokról és arról, hogy miképp vált a tetoválás divattá a sportban, és az előadóművészetben… A Varrat átfogó képet nyújt a szakmáról, benne több tucat ismert tetoválóművész és szakember beszél a tetoválás egyedi világáról, pszichológiájáról, szociológiai hátteréről. A szakemberek mellett több híresség és celeb is megszólal a filmben, csakúgy, mint nemzetközi hírű külföldi zenészek.”

A film bemutatója 2023. szeptember 13-án volt a Cinema MOM moziban: képünkön a film ott megjelent szereplői (kép: TR)

A film 2024-ben díjazott lett: „A hazai tetováláskultúráról szóló Varrat két díjat is nyert a… 14. Bujtor István Filmfesztiválon. A dokumentumfilm megkapta a legjobb rendező (Kempf Márta Anna) és a legjobb szerkesztő-vágó (Monok Anett) elismeréseket. A film már elérhető a Maxon és hamarosan további felületeken is megtekinthető lesz”. (Forrás: https://bdpst24.hu/2024/09/02/ket-dijat-nyert-a-varrat-a-bujtor-istvan-filmfesztivalon/)

Egy interjúban a rendező, Kempf Márta Anna így látja a történeti vonatkozásokat: „az benne van a köztudatban, hogy az ősi népek csináltak tetoválásokat, de az kevésbé, hogy már Ötzin is találtak. A bőr egy olyan felület, ami idővel eltűnik, nehezen visszakutatható és hitelesíthető. Érdekes, hogy már akkor is hittek abban, hogyha rituális jeleket rajzolnak a testükre, az megvédi vagy meggyógyítja őket. Nagyon izgalmas, hogy a hitvilág mennyire hozzá tud járulni ahhoz, hogy valamit magunkra rakunk-e, hova kerül és milyen célból. A magyar vonal is érdekes, például, hogy Sissinek is volt tetoválása, az udvari etikett elleni lázadásból. Ezzel tudok azonosulni. Az pedig külön érdekes volt számomra, hogy Balázs Géza nyelvész és Kovács Ákos néprajzkutató is egy nagy, átfogó kutatás kapcsán foglalkozott a tetoválással”. (Horváth Bálint: Sissinek is volt tetoválása, az udvari etikett elleni lázadásból – Interjú a Varrat rendezőjével, Kempf Márta Annával beszélgettünk, Film.hu, 2023. 09. 15. https://magyar.film.hu/filmhu/magazin/sissinek-is-volt-tetovalasa-az-udvari-etikett-elleni-lazadasbol-interju-a-varrat-rendezojevel.html)

Egy másik interjúban előkerül a film szereplőinek kiválasztása: „A tetoválók közül olyan neveket választottunk, akikről tudtuk, hogy alappillérei a hazai szakmának, mint például Sárközi Zsolt, Borsos „Boris” László, Gémes „James” István vagy Müllner Csaba. Bárkit kérdeztünk, őket mindenki megemlítette. Ahogy elkezdtek kibontakozni a történetek, a művészeken keresztül még több szereplőhöz jutottunk el. Az előzetes beszélgetések alatt kiderült, kik azok, akiket még érdemes megszólítanunk, mert fontosak a magyar tetoválás történetében. A művészek mellett olyan szakértőket kerestünk, akik más aspektusból tudnak mesélni a témáról. Hodován Zsófia például pszichológiai kutatást végzett a témában, Balázs Géza és Kovács Ákos pedig nyelvészeti és néprajzi szemszögből elemezte a tetoválás kultúráját. Az ismert zenészeket, civileket úgy választottuk ki, hogy rajtuk keresztül meg tudjuk mutatni azoknak a nagy művészeknek a munkáit, akik szerepelnek a filmben.” (Várkonyi Zsolt: „Bár egyre több szalont látni, a tetoválás sokáig zárt világ volt” – Interjú Kempf Márta Annával a Varrat című dokumentumfilmről, Kortárs online, 2023.09.30. https://kortarsonline.hu/aktual/kempf-marta-anna.html)

Szakirodalom:

Balázs Géza 1987. Titok a neved, Suha János… Magyarországi tetovált feliratok. Forrás 19/3. 35-52.

Balázs Géza 1988. Tetovált szövegek Magyarországon. Magyar Nyelv 1988. 460–470.

Balázs Géza 1989. Tetovált nevek Magyarországon. Névtudomány és Művelődéstörténtet. A IV. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai… Szerk.: Balogh Lajos és Ördög Ferenc. Budapest, 367-370. (MNYTK. 183.)

Balázs Géza 1994a. A tetoválás és a tetovált szövegek magyar néprajzi kutatása. 69—83. In: Petőfi S. János–Békési Imre–Vass László szerk.: Szemiotikai szövegtan 7. JGYTF, Szeged. Letöltés: https://acta.bibl.u-szeged.hu/35551/

Balázs Géza 1994b. Tetovált szövegek. ELTE, Budapest, 1994.

Balázs Géza 2013. A bőr emlékezik. Jelek a testen. MeDok 8/4. 5—16.

Balázs Géza 2020. Testeden a jel. A tetoválás aranykorszakai. Múlt-Kor, Ősz: 82–89.

Balázs Géza 2022. Tetovált szövegek. 240—258. In: Balázs Géza: Folklór és nyelv. IKU, Budapest, 2022.

Forrás (szépirodalom, szociográfia, művészet), 1987/3. szám (144 oldal + fotók)

Kovács Ákos–Sztrés Erzsébet: Tetovált Sztálin. Szovjet elítéltek tetoválásai és karikatúrái. Szeged, 1989.

Filmográfia:

Varrat (magyar dokumentumfilm, rendezte: Kempf Márta Anna, 96 perc, 2023)