Skip to main content

A Google és az elütések

Kótis Nikoletta - 2020. 09. 19.

A dobogós helyezés ugyanis – tekintettel arra, hogy tízből kilenc felhasználó nem kattint tovább a keresőóriás első oldalánál – úgy él a vezetők fejében, mint az internetes értékesítés kulcsa.

Szivartároló doboz a századikon

Évekkel ezelőtt az élelmes webáruház-tulajdonosok a kulcsszóhalmozás technikájával éltek, azaz telezsúfolták honlapjukat a fontosnak vélt kifejezésekkel – ezek a leírásokon kívül külön blokkokban is megjelentek, manipulálva a keresőrobotokat. A szóismétlésre azonban a Google súgója külön kitér a kerülendő pontok között, ezzel a természetellenes példával szemléltetve, hogyan ne fogalmazzunk weboldalunkon: „Egyedi szivarhumidorokat árusítunk. Egyedi szivarhumidoraink kézzel készülnek. Ha felmerült Önben egy egyedi szivarhumidor vásárlása, kérjük, lépjen kapcsolatba szivarhumidor-szakembereinkkel a custom.cigar.humidors@example.com címen.” A magyar nyelv agglutináló, ezért többen a toldalékmentes alakokat részesítették előnyben, pedig a keresőmotorok (amelyek közül mi most a Google-t vizsgáljuk) nemcsak a felesleges kulcsszavakat és a másolt tartalmakat, de a pongyolán írt szövegeket sem preferálják.

Hogyan áll a rossz helyesírású cikkekhez a Google algoritmusa?

A keresőoptimalizálás (SEO) egyik leglényegesebb faktora a honlapokon rendszeresen frissülő, egyedi, jól tagolt, felhasználóknak (tehát nem robotoknak) szánt értékes és hiteles tartalmak, valamint a releváns keresőkifejezésekkel gazdagított konzekvens tartalmak publikálása. Ezeken kívül más tényezőkről is lehetne beszélni (a mobilbarát nézetről, a betöltési sebességről, a külső és belső linkekről, az optimalizált képekről, az oldaltérképről, a domainnév koráról és így tovább), de ezek már nem a tartalom és a SEO kapcsolatáról szólnak.

Nyelvészeti szempontból fontos tudni, hogy a Google Search Console eszközének súgója külön figyelmeztet arra, hogy ne hanyag stílusú szöveget írjunk, amely helyesírási és nyelvtani hibáktól hemzseg. Vajon hogyan viszonyul ezekhez az említett keresőmotor a gyakorlatban? Erről kérdeztem a #SEOtudatos szövegírás elnevezésű oldal tulajdonosát, Tóth Adorjánt. Elmondása alapján a Google felismeri a leggyakoribb elütéseket és azt, hogy mit akart legépelni az illető (például lébjegyzet = lábjegyzet), emellett a cikk témájából, kontextusából is következtetni lehet a kifejezésekre. Ügyeljünk azonban arra, hogy a legfontosabb kulcsszót ne rontsuk el – amennyiben ez mégis megtörténne, a Google „tudni fogja a dolgát”, azaz ha mégis elgépeljük azt (és ez nem értelmezhetetlen elírást jelent), akkor jó eséllyel rá fognak jönni a keresőrobotok, hogy mit is értettünk a beírt kifejezés alatt.

A téma érdekességére való tekintettel Adorján a Szuhi Attila nevével fémjelzett ite.hu SEO Klubban is feltette a kérdést. Itt a következő állásfoglalás tűnt elfogadottnak: „Helyesírási hiba megfér egy cikkben, de ne legyen tele vele. Önmagában néhány hibától nem fog hátrasorolni az algoritmus, különösen nem a magyar nyelv esetén. Ugyanakkor, ha gyatra a helyesírás, az elriasztja az olvasókat, ami a helyezésen is fokozatosan tükröződni fog.”

Mi történik akkor, ha egy kifejezést általában hibásan használnak?

Gondoljunk csak a ginszeng írásmódjára. A legtöbben z-vel jegyzik le – akkor annak, aki a termékleírást megfogalmazza, ginzengként kellene használnia? A Google a legértékesebb tartalmak alapján mindkét (jó és rossz) verziót rangsorolhatja. Sőt, ha egy szót általában rosszul ütnek be kereséskor, a SEO-szövegíró tanácsa alapján érdemes először helyesen leírni honlapunkon, majd pedig utalni a másik alakra, így például: ginszeng (vagy ahogyan sokan ismerik: ginzeng).

Az ite.hu SEO Klub másik hozzászólója kérdezz-felelek résszel oldja meg a problémát a cikkek végén, valamint a Search Console használatát javasolja, hogy megfigyelhessük, milyen kulcsszavakra bukkannak fel bejegyzéseink a keresőben. Hiába „butább” a Google magyar nyelven, mint angolul, érzékeli a jó tartalmat, illetve annak fejlődését is.

Egy SEO-szakember hozzáfűzte még: „Amennyiben a felhasználók helytelenül választanak meg egy kifejezést, akkor a Google keresője – ha elég nagy forgalmú szóról van szó – idővel felismeri a szoros kapcsolatot a helyes és a helytelen változat között, így mintegy szinonimaszerűen kezeli azokat. Vagyis amikor nem a felhasználók által leírt verziót alkalmazzuk, akkor is megjelenünk a találati listán. A gyakorlati tapasztalat ugyanakkor az, hogy ha a szövegben előfordul a helytelen verzió, az segítheti a rangsorolást. Amire ügyelni kell: meg kell nézni a találati listán, hogy mennyire érti a Google a hasonlóságot (hoz-e a helyes változatot helytelen keresésre; ez szófüggő lehet). A másik, hogy idővel változnak a felhasználói szokások, ezért érdemes évente felülvizsgálni, hogy melyik változatot alkalmazzuk.”

Elgépelések a Google elemzőjének a szemével

John Mueller, a Google Webmester Trends elemzőjének Twitter-hozzászólása alapján a Google nem számolja (vagy inkább nem veszi számításba) az elütéseket – vélhetően a helyesírási hibákkal is ugyanez a helyzet. Ironikus módon Mueller megjegyzése ugyancsak tartalmazott elgépelést: „It’s always good to fix known issues with a site, but Google’s not going to count your typsos.” Egy Search Engine Journal honlapján megjelent 2018-as cikk szerint ez nem egyenlő azzal, hogy felesleges erőfeszítéseket tenni a tartalom szerkesztésére annak közzététele előtt. A jól megírt, hibamentes bejegyzés hitelességet kölcsönöz a vállalkozásnak. Ha egy weboldal arról válik ismertté, hogy rendszeresen hibáktól hemzsegő tartalmakat tesz közzé, a felhasználók nem fogják komolyan venni – a visszaolvasás nélküli tömeges bejegyzésfeltöltés helyett tanácsos elgondolkodni egy alapos korrektor megbízásán.

 A vásárlóknak számít

A közelmúltban összeállítottam egy rövid kérdőívet két korrektor közreműködésével. Ebben a nem reprezentatív, webáruházak írásmódját firtató felmérésben az eddigi tapasztalatokat vizsgáltunk, illetve teoretikus kérdéseket is feltettünk. Kiderült, hogy a mintegy 1100 válaszoló 94,7%-a találkozott már helyesírási hibával vagy elütésekkel a webshopokban. 90%-uk nyilatkozott úgy, hogy zavarták őket a hibák, egy részük szóvá is tette ezt az adott vállalkozások képviselőinek, akik vegyesen reagáltak a jelzésre (volt, aki megköszönte, más szó nélkül kijavította, másokat válaszra sem méltattak, rosszabb esetben megkérték, hogy ne zaklassák őket ilyesmivel). A megjegyzést hagyók közül többen összefüggésbe hozták a hibákat a kiszolgálás színvonalával és az eladásra kínált termékek minőségével, sőt akadt, aki ezeknek a létezését is megkérdőjelezte – dobogós helyezés ide vagy oda, melyik webáruház-tulajdonos örülne, ha ez megfordulna potenciális vásárlói fejében? Habár a Google nem bünteti direkten az elütéseket, érzékeli, amikor a látogatók gyorsan elhagyják a weboldalt; ennek alapján pedig hátrébb sorolhatja az adott honlapot.

Nincs hozzászólás!

Your Email address will not be published.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

x