Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Írásszakértésről nyelvészeknek   

2020.09.2.nincs hozzászólás

Az írás- és nyelvész szakértői területen a vizsgálat céljában, tárgyában lévő egyezések együttműködési lehetőség kiindulópontját jelenthetik.

Az írás- és nyelvész szakértői területen a vizsgálat céljában, tárgyában lévő egyezések együttműködési lehetőség kiindulópontját jelenthetik.A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ írásszakértője beszámol az intézetben alkalmazott szakértői módszerekről, új irányokról, a készítői körrel kapcsolatos, nyelvészek érdeklődésére is számot tartó kutatásokról, egyúttal kezdeményezi a nyelvész- és írásszakértői kompetenciahatárok egyeztetését.

Kulcsszó: Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) – írásszakértő – matematikai-statisztikai módszer – akkreditált módszertan – életkor- csoportazonosítás

Az NSZKK írásszakértői vélemény adására elsősorban feljogosított szerv a büntető eljárások során. Jelenleg 22 írásszakértő dolgozik az intézetben. A Kriminalisztikai Szakértői Intézet az Igazságügyi Írásszakértők Európai Hálózata által ajánlott módszereket alkalmazza.

Az író személy azonosíthatósága, a kézeredet megállapítása offline területen validált eljárás.[1]  Az újabban elterjedő online aláírások számítógépes hitelesítése a hamisítások kiszűrésében a hagyományos aláírásokhoz készített szoftverek pontosságát is meghaladja, mert az elektronikusan rögzített aláírásokban további, dinamikus, közvetlenül mérhető sajátosságok keletkeznek.[2] A szakértői és a számítógépes módszerek összehasonlításában elsősorban a torzítások és a természetes írásváltozások felismerésében, a megfelelő minták beszerzésében van jelentősége a szakértői tapasztalatnak.

Az írásszakértői területen nemzetközi szinten, a validálás mellett, egyre nagyobb tért nyer a matematikai-statisztikai módszerek alkalmazása mind a kutatásokban, mind a valószínűségi következtetésekben.

Az NSZKK írásszakértői kísérleteiben, kutatásaiban törekszik rá, hogy alkalmazkodjon az új irányokhoz és felülvizsgálja a korábbi, nemzetközi ajánlásban nem szereplő módszereket. Kísérletek voltak többek között a vizsgálat leírásának részleges automatizálására, amelyhez a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszéke fejlesztett szoftvert.

Ez célirányosan az intézeti munkára épül, az ügy/kirendelő adatainak bevitelétől a vizsgálat leírásáig, ahol a sajátosság kiválasztás gépelés helyett egy kattintással történik. A program célja az volt, hogy gyorsítsa a sajátosság rögzítést, valamint azok egyezését és eltérését automatikusan listázza.

Az intézet közreműködött egy másik szoftver fejlesztésében is, amely a kézírások jellemzőit automatizáltan vagy a felhasználó által irányított módon méri, lehetővé teszi például a variánsok gyors kigyűjtését, a jelöléseket követően ezt más mintákon automatikusan végrehajtja, statisztikai számítást lehet vele végezni a felvitt kvalitatív és a mért kvantitatív sajátosságokból.

Az akkreditált módszertan mellett a magyar szakirodalom tartalmaz olyan csoportazonosításra alkalmas eljárásokat, amelyeket ez idáig nem validáltak. Az intézetnek ezen a területen folytatott saját kutatási eredményeit láthatták a résztvevők a diasorokon, három kérdéskörben:

  • a nemek szerinti
  • az életkor szerinti
  • és a kezesség szerinti

csoportok megkülönböztetésében. Az első témakörrel, a biológiai nem és a kézírás kapcsolatával több tudományág foglalkozik, ilyen például a pszichológia, a szociológia, filozófia, pedagógia, számítógép tudomány.

Számos pszichológiai tanulmány készült arról, hogy a laikusok milyen megbízhatósággal tudják megállapítani egy kézírásról, hogy férfi vagy nő készítette. Ezek a tanulmányok egyértelműen bizonyítják, hogy a megítélés a véletlennél magasabb százalékos arányú, Hayes kísérlete[3] alapján körülbelül 75% és a gyakorlással ez a képesség tovább javítható (Burr, 2002)[4]. Automatizált számítógépes módszerekkel a nemek közötti kézírásos osztályozásban a legjobb eredmény ezidáig 77,5% (Bandi, Srihari, 2005)[5].

A fogalmazó-szerző nemével kapcsolatos tanulmányokkal nemzetközi szinten még gyakrabban találkozhatunk, mint az írásszakértésben. Korábban magyar kutatások is folytak, azonban jelenleg nem áll rendelkezésre aktualizált jellemző készlet, a nyelvi változások miatt a korábbi tanulmányok eredményei a gyakorlatban nem hasznosíthatók. A férfi és női nyelvhasználat megkülönböztetését nehezíti az a tény is, hogy kommunikációjuk közvetlen kölcsönhatásban áll egymással, a nyelvi elemek könnyen átvehetők, anélkül, hogy akár szándékos torzítás történne, előfordul a legegyszerűbb hétköznapi helyzetekben, pl. csoporthoz való alkalmazkodás esetén.

A kézírásokban ezzel szemben ilyen egymásra hatás nem áll fenn, általában mindössze a társadalmi, foglalkozáshoz kapcsolódó igények érvényesülnek, pl. az aláírás olvashatóságával, esztétikumával kapcsolatban. A kézírásokra az sem jellemző, hogy egy adott személy az írását azért változtassa meg, hogy ezáltal más neműnek tűnjön fel.

Ugyanakkor a számítógépes szövegelemzés számára jóval nagyobb mennyiségű, nemenként szelektálható mintaanyag áll rendelkezésre, mint a kézírásos kutatásokhoz. KSH adatok alapján nincs számottevő különbség a nemek szerint a bűnelkövetésben, de van egy tendencia, a bűnözési hajlam 30 év alatt a férfiaknál nagyobb, ennél idősebb korcsoportban pedig a nőknél gyakoribb. Előfordulnak olyan bűncselekmények, amelyeknél szinte kizárólag férfi elkövetőkkel lehet találkozni (robbantásos fenyegető levél).

Az írásszakértő azzal kapcsolatban tud következtetést tenni, hogy a szakirodalom, a kutatások, illetve tapasztalatai szerint, melyek azok a sajátosságok, amelyek gyakrabban fordulnak elő a férfi vagy a női írásokban. Ha egy kézírásban több olyan sajátosság van, ami megkülönböztető erővel bír, nagyobb valószínűséggel utalhat a készítő nemére.

Az angol és kanadai írásszakértőknek az író személyek körére való következtetésben segítséget jelentett az, hogy a lányiskolákban más etalonírást tanítottak. Emellett a szakirodalom tárgyal hipotéziseket, miszerint a női írások elrendezése szabályosabb, az írás kötöttebb, több kezdő- és befejező vonalat, ívelt formát tartalmaz, a férfiak írása többnyire erősebb nyomatékú, kézírásaikban gyakrabban fordulnak elő a keskeny középzónás betűk, a felső zóna hangsúly, és különösen aláírásaik olvashatatlanabbak. Több tanulmány foglalkozott azzal, hogy a gyerekkori írásokban jelentős különbség van a lányok és a fiúk íráskoordinációja és írástempója között.

Jelenleg a következtetést az író személyek körére kézírásvizsgálati szabvány, akkreditált módszertan nem tartalmazza, ezért kevés a témakörben készült kutatás. Kumar legutóbbi (2013) statisztikai vizsgálaton alapuló tanulmánya[6] elsősorban az írás számos különös, részlet sajátosságaira, az egyes betűkhöz és azok részeihez (oválok, hurkok, reflexvonalak, kezdő- és befejező vonalak, ékezetek) kapcsolódó jellemzőkre helyezte a hangsúlyt. Az NSZKK írásszakértői kísérletében[7] a fentiektől eltérően elsősorban a kézírások elhelyezési és általános sajátosságait vizsgálta. A kísérlet alapja a kutatásokhoz rendszeresen használt IAM-OnDB online adatbázis volt, amit a reprezentatív mintavétel elvei alapján szűrtünk. Iskolai végzettség tekintetében az adatbázis nem biztosított elég széles körű mintaadói anyagot. Összesen 100 db kézírást vizsgáltunk tekintettel a kezességre, nemzetiségre, foglalkozásra, életkorra és nemre. Fisher-tesztet végeztünk, hogy megvizsgáljuk a nemek és a feltárt jellemző függetlenségét. A nullhipotézise a tesztnek az volt, hogy a két vizsgált változó (pl. a nem és a dőlés) függetlenek. Szignifikáns eltérések mutathatók ki a vizsgált változók között abban az esetben, ha a p-érték az elvégzett vizsgálatban kisebb, mint 5%, ami azt jelzi, hogy kapcsolat van a vizsgált változók között.

A szakértői gyakorlatban és a mintaanyagban is azt tapasztaltuk, hogy a nők gyakrabban írnak folyóírással, a férfiaknál pedig a nyomtatott kisbetűs írásmód a gyakoribb.

Jelölés:

A kézírások tengelytartását tekintve az írás változó, vegyes dőlése leginkább a férfi kézírásokra volt jellemző.

Vizsgálatunk során az alábbi szignifikáns eltéréseket tapasztaltuk: Elhelyezési sajátosságok körében a legfőbb különbség a sorok formájában jelent meg: a férfiak írásának 52%-a volt hullámos, a nőknél ez az arány 18% volt. A női írások sorformájának nagy része domború volt. Az általános sajátosságok között a legnagyobb különbséget az írások koordinációs szintjében figyeltük meg. A nők kézírásának 80%-a közepesnél jobb koordinációjú volt (a mintaadók nagy része felsőfokú végzettségű volt) ebből 20% volt kifejezetten magas koordinációjú. Jelentős eltéréssel a férfi kézírások 40%-ában tapasztaltuk a közepesnél jobb koordinációt, amiből 4% volt magas koordinációs szint. Szignifikáns különbség volt a nemek zónaarányaiban. A férfi írások 42%-ában domináns szerepe volt a felső zónának (Ez a nőknél 10%). Ezzel szemben a női írások 70%-ában alsó zóna hangsúlyt figyeltünk meg (a férfi írások 30%-a). A kezdőbetűk – felsőzónás betűk méretarányában azt tapasztaltuk, hogy a férfiak jóval többször (42%) írtak a felső zónájuknál nagyobb méretű kezdőbetűvel. A női írásoknak csak a 14%-ában találtunk hasonló arányokat. (Az egyező vagy hasonló méret nem tekinthető sajátosságnak, mert ez az irányírás jellemzője.)

A különös sajátosságok közül a szögletes horog, kampószerű reflexmozdulatok arányát kell kiemelni. A férfi írások vonalvégződéseinek 54%-át, a női írások vonalvégződéseinek 32%-át érintette. Árkádos vonalkezdés a férfi írásokban egyáltalán nem volt (a női írások 16%-a). Befejező vonal nélküli női kézírás sem volt, (a férfi írások 8%-a). Az automatizált vizsgálatban szignifikáns eltérést tapasztaltunk a nők és férfiak írásának átlagsebességében, mely a férfiak esetében alacsonyabb volt.

A legérdekesebb szignifikáns eltéréseket az alábbi táblázat tartalmazza:

A kísérletben azt a célt tűztük ki, hogy felmérjük a nemek szerinti előszűrésnek van-e létjogosultága. A feltárt szignifikáns jellemzők alapján egy olyan kutatás lehetősége körvonalazódik, ahol több sajátosság feltárásával és részletesebb vizsgálattal egy nagyszámú reprezentatív adatbázisban, létrehozható lenne egy statisztikai adatállomány. A mindennapi szakértői munka során ez adna alapot ahhoz, hogy a kérdéses kézírások feltárt sajátosságait a statisztikai mutatók szerint értékeljük, és számszerűsített szakvéleményt adjunk az író személy nemére vonatkozóan.

A szakirodalom egy hipotézisét a kisszámú vizsgálat is megcáfolta. A korábbi feltételezés szerint a női írásokban a betűk mozdulatformája íveltebb, mint a férfi írásokban.  A vizsgált íráscsoportban a férfiak írásának 40%-a, a nők írásának 42%-a volt ívelt, vagyis ezen a mintaanyagon a hipotézis megdőlt. Ugyanakkor nem szignifikáns, de jelentős különbség volt a hurokvonalak mozdulatformájában, amelyek valóban íveltebbek voltak a női kézírások többségében.

A hurokvonalak mozdulatforma arányait a férfi és női írásokban az alábbi diagram mutatja:

Az életkor megállapítást az írásszakértő mindig több éves, akár több évtizedes toleranciával kísérelte meg. A 70-es években kialakított módszertannak az állt a hátterében, hogy az egyszerűsített állóírást abban az időszakban még csak fiatalkorúak, a zsinórírást leginkább a középkorúak, a szépírást pedig az idősebb korúak használták. Ez az arány azonban egyre inkább eltolódott, és ma már szép számmal akadnak idős korúak is a legutolsó etalonírás elsajátítói között. Emellett az új irányírások bevezetése nem az egyik napról a másikra történt, ebben voltak átfedések, például a zsinórírást 1932-ben engedélyezték, de 1946-ban is előfordult, hogy tankönyvhiány miatt szépírást tanítottak. Emiatt önmagában az életkor megítéléséhez a tanult írásforma ismerete sem volt elegendő.

Az egyéni írás kialakulásától az írás regressziójáig van néhány korspecifikus jellemző, ami segítette a csoportazonosítást. Az NSZKK idei évi, írásszakértői konferenciára készített szakmai anyagához[8] 350 személy írását vizsgáltuk manuális és számítógépes módszerekkel. Életkor szempontjából a számírásokban is érdekes megfigyeléseket tettünk.

Ahogy a diagramon látható, az életkor előre haladtával a szám (a befoglaló téglalap) mérete folyamatosan csökken, és idős korban (szemromlással is összefüggésben) újra kisebb mértékű növekedést mutat.

2016-ban végeztek egy nagyszámú, 11-től 86 éves korú íróig felvett, több mint 27600 online kézíráson alapuló, számítógépes vizsgálatot[9], ahol megállapították, hogy van korreláció a kézírás és az életkor között, de az életkori változások nem ugyanolyan módon jelennek meg minden kézírásban, írástípusonként eltéréseket lehet tapasztalni, ezért a kézírásokat klaszteranalízissel csoportokra osztották. A cikkben bemutatott kutatási eredmények különösen az időskori írások felismerésében nyújtanak segítséget. A vizsgált időskorú személyek kézírásának 71,2%-a abba az íráscsoportba tartozott, ahol a lassú tempó, gyakori tollfelemelések, az íróeszköz levegőben töltött idejének növekedése szerepelt.

A szakértői intézetben végzett harmadik kísérlet a készítői kör behatárolásában a kezesség megállapítására irányult, aminek szoftverfejlesztésében a Szegedi Tudományegyetem egy doktorandusza közreműködött[10]. A tesztben a program 1568 db online készített kézírásáról állapította meg, hogy az jobb vagy bal kézzel készült. A kísérlet elméleti alapja, az írásszakértői hipotézis az volt, hogy a jobbkezesek az áthúzó vonalakat balról jobbra húzzák és ennek ellentéte a jobbról balra történő áthúzás a balkezeseknél fordul elő.

Az alábbi képeken piros és kék színnel jelennek meg a detektált áthúzó vonalak, üres karika jelzi a kezdő irányt.

Balról jobbra történő áthúzás jobbkezes írásban

Jobbról balra történő áthúzás balkezes írásban

Az eredmények a következő diagramon láthatók:

Jobbkezes (piros) mellette balkezes (kék) összesített (sárga oszlop).

A 40 évvel ezelőtti írásszakértői szakirodalom több olyan csoportazonosítást is említ, amit ma már egyetlen szakértő sem tekint írásszakértői módszernek, mint pl. a műveltségre, foglalkozásra következtetés. A képzettség megítélésében nagy jelentősége volt az írásrutinnak, írásszínvonalnak. A kifejezetten magas írásszínvonal általában magas képzettségre utal, de a fordítottja már nem igaz, közepes írásszínvonalú személy is lehet képzett. Legalább két évtizede, hogy kevesebbet írunk kézzel, ugyanakkor néhány éve egy új jelenség is megfigyelhető, a tableten kézírással jegyzetelés, ami kismértékben változtat ezen a folyamaton.

Fenti témakörök a lehetséges elkövetők, készítők csoportjának behatárolásához tartoznak. Az igazságügyi szakértői működésről szóló 31/2008. (XII.31.) IRM rendelet 25. § (1.) bekezdése szerint az írásszakértői kompetenciába beletartozik a körszűkítés, ami az igazságügyi nyelvészetben a profilozásnak felel meg. Hol húzhatók meg az írás és nyelvész szakértés határai? Lehetnek olyan kérdések, pl. hogy a vitatott névtelen levelet milyen korú személy készítette, amelyeket a kirendelő az írás- és nyelvész szakértőnek is felteheti. Ezekben az esetekben azonban a vizsgálat tárgya és módszere jól elkülöníthető.

Ezzel szemben a kérdéses kézírás írásszakértői vizsgálatában az ún. “szövegezési sajátosságok” vizsgálata a kompetenciahatár szempontjából vitatható. Noha a vizsgálatnak ezek a lépései jelenleg az akkreditált módszertanban nem szerepelnek, de a klasszikus írásszakértői szakirodalomban több mint ötven éve részei a kézírás vizsgálatoknak kritikai átdolgozás nélkül (és az írásszakértői vizsgálatokról 2007-ben készült újabb igazságügyi írásszakértő által készített doktori disszertáció is változtatás nélkül megtartja[11].)

Szükséges lenne a kézírás vizsgálati módszernek ezt a részét nyelvész, nyelvész szakértő bevonásával aktualizálni, és pontosítani, hogy ezeknek a nyelvi jellemzőket is érintő vizsgálatánál meddig terjedhet az írásszakértő kompetenciája, utalhat-e a többek között a vitatott és minta anyagokban előforduló egyező helyesírási hibákra vagy szóhasználatra, és melyek azok a nyelvi jellemzők, amelyekkel kapcsolatos észrevételek már aggályosak nyelvészeti szempontból.

A korábbi szerzők (Vass Kálmán, Kiss Lajos) hangsúlyozzák, hogy az írásszakértői vizsgálatokhoz elengedhetetlenek bizonyos háttérismeretek, az írásszakértőnek nyelvészeti szempontból képeznie kell magát.

Ugyanilyen háttérismeretnek tekinthető mind a nyelvészet, mind az írásszakértés szempontjából a kézírást és nyelvi jellemzőket érintő, főleg neurodegeneratív betegségek tünetcsoportjainak ismerete, melynek írásos megnyilvánulási formáira szakértők is végeznek kutatást. A legutóbbi írásszakértői konferencián spanyol-portugál-görög írásszakértői együttműködésben feltárt írásváltozásokat mutattak be az Alzheimer-kórról.[12]

Írásrészletek a 2019. évi nemzetközi írásszakértői konferencián bemutatott poszterből

Az írás- és nyelvész szakértői területen a vizsgálat céljában, tárgyában lévő egyezések együttműködési lehetőség kiindulópontját jelenthetik. Erre egy kiváló lehetőséget adna az a több száz búcsúlevélből álló adatbázis, amit a Kriminalisztikai Szakértői Intézet írásszakértői hoztak létre.

Részlet egy búcsúlevélből

A kézzel írott levelek nagy felbontású, digitalizált képei alkalmasak arra, hogy alapul szolgáljanak írásszakértők, nyelvészek és akár pszichológusok közös kutatásához.

[1] Sargur Srihari: Individuality of Handwriting: A Validation Study. 6th International Conference on Document Analysis and Recognition (ICDAR 2001), 10-13 September 2001, Seattle, WA, USA

[2] http://signature.wacom.eu/service/prevent-signature-fraud/

[3] Hayes, William N.(1996). Identifying Sex from Handwriting, Perceptual and Motor Skills, vol. 83, 3: 791–800.

[4] Burr, V. (2005). Judging Gender From Samples Of Adult Handwriting: Accuracy And Use Of Cues. The Journal of Social Psychology, 142(6), 691–700.

[5] Bandi, K. and Srihari, S.N.(2005). Writer demographic identification using bagging and boosting. In: Proc. International Graphonomics Society Conference. 133–137.

[6] Kumar, S., Saran, S., Vaid, A., &Gupta, A.K. (2013). Handwriting and gender: a statistical study. Problems of Forensic Sciences 2013, vol. 95, 620–626.

[7]Erika Bencsik, Erika Griechisch: The frequency of occurence of handwriting features in online male and female handwriting, Proceedings of IGS2017 (18th International Graphonomics Society Conference) pp. 169-172. (2017)

[8] Erika Bencsik, Kitti Góbor, Gábor Németh, Erika Griechisch: Examination of Handwritten Numerals (12th ENFHEX Conference, 2019)

[9] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5056314/

[10] Erika Griechisch, Erika Bencsik: Handedness detection of online handwriting based on horizontal strokes, In: 13th International Conference on Document Analysis and Recognition (ICDAR), Pages: 1272 – 1277. (2015)

[11] dr. Vigh András: Az igazságügyi kézírásvizsgálatok aktuális kérdései. doktori értekezés. Bp. 2007. 63-64.

[12] Carina Fernandes, Michael Pertsinakis, Gemma Montalvo Garcia, Carolina Garrett: Alzheimer’s Disease and Static Characteristics of Handwriting: Preliminary Findings (ENFHEX Conference 2019)

Új hozzászólás