Több levelet már nem hoz a postás a borostyánkőútról. Ez az elköszönő levél a 88. És erről a számról, ha elfektetem, a möbius-féle végtelen jut eszembe, viszont ha áll, akkor akár stoptáblának is fölfoghatom.

Több mint hét esztendő át hozta a postás a leveleket, amelyeknek a tartalma nem volt túl változatos, így valószínűleg csak keveseket érdekelt, ahogy azt a ritka visszajelzésekből is érzékelhettem.

Többnyire örömet szerzett a havi penzum megírása, s csak az utóbbi időben vált néha kicsit terhessé.

Köszönöm a lehetőséget, kitartó olvasóimnak az érdeklődést.

Az e-nyelv minden közreműködőjének kívánok további sikeres, eredményes munkát, s munkájukban élvezetet.