Pusztay János

Puszay János

Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Szűts-Novák Rita

Fráter Zoltán

Szűts Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar?

2020.07.15.nincs hozzászólás

„Ez a kis könyv a magyar nyelv iránt érdeklődőknek szól. … Se nem tankönyv ez, se nem kézikönyv – viszont remélem, sokak érdeklődését fel tudja kelteni, és előveszik a könyv végén felsorolt további olvasmányok valamelyikét…”

Írja a szerző a fülszövegben. Nádasdy Ádám hat fejezetben mutatja be a magyar nyelvet. Elsőként madártávlatból, mint egyet a világ sok nyelve közül, majd egyre közelebbről: szerkezete, szókincse, változásai, eredete, írása szempontjából. A fejezeteket magyar nyelvű ajánlott irodalom követi a témakörökkel egyező csoportosításban (számozatlan 199-202. lap). A könyvet köszönetnyilvánítás zárja (számozatlan 203. lap).

Nem tankönyv, írja elöljáróban a szerző, de az én felfogásom szerint a legjobb tankönyvek egyike lehetne (elegánsan didaktikus). Első fejezetétől az utolsóig oszlatja a tévhiteket, amelyekből a következőket válogattam kedvcsinálónak:

  1. „A magyar nyelv egzotikus” – a magyar nyelv szókincse globális szinten nem egzotikus, mert egy kínainak nem könnyebb megtanulni az olasz violino szót, mint a hegedűt (12).
  2. „A magyar nyelv magányos, különös” – a magyar nyelv nem magányos, mert vannak rokonai, noha nem azért rokona a finn, az észt vagy a manysi, mert külsőleg, (mai) szókészletében hasonlít hozzájuk (18).
  3. „A magyar kis és veszélyeztetett nyelv” – beszélőinek száma alapján az európai középmezőnyben helyezkedik el, és belső állapota teljesen normális (21-22).
  4. A nyelvhalál nem jelenti az illető nyelv romlását – amíg beszélik, addig ugyanolyan nyelv, mint a többi. Kivétel, ha korlátozott használatú nyelvet adnak föl a beszélői (37).
  5. A magyar nyelvet nem fogja az egyesült Európa visszaszorítani, mint ahogy a hollandot, görögöt, portugált sem (39).
  6. A csap szónak nincs két jelentése: a csap1 és csap2 szónak azonos az alakja, azaz homonimák (82).
  7. A nyelvi fölöslegesség tévhit, nem azonos a fogalmazási fölöslegességgel (103).
  8. Ha valaki sok helyesírási hibát vét, az műveletlenségre vall, nem arra, hogy az illető ne tudna magyarul (165).
  9. A székely írás nem árul el többet a magyar nyelvről, mint a görög vagy a latin ábécé, csak talán korábban kezdték alkalmazni a magyarra (175).

Nem tankönyv, írja Nádasdy Ádám, de a gimnáziumi magyartanárok bevihetik a 12.-es nyelvtanóráikra mindaddig, amíg „befut” az új tankönyvsorozat kötete. A negyedik és ötödik fejezet, valamint az 1.4, 3.2 és 3.3 alfejezet tökéletesen illeszkedik a 12. évfolyamon „kifutó” tanterv Nyelvtörténet, Nyelv és társadalom, Nyelv és gondolkodás témaköreinek tananyagához.

Azért is ajánlom kollégáimnak a Milyen nyelv a magyar? című könyvet, mert egy-egy végzős osztályban azt is meg lehet belőle tanítani, hogy mit jelent a tudományos kérdésfeltevés, hogyan kezelje forrásait a kutató, miféle stílusban ossza meg tudását. Mit és hogyan vizsgál a nyelvész? Minden korszaknak megvannak a főbb kérdéskörei, de ezek közül sokat megválaszolnak, így lekerül a napirendről. Ilyen például az uráli nyelvrokonság kérdése (151). Változnak a kutatás releváns forrásai: szótörténeti vizsgálathoz ma már nem a Czuczor-Fogarasi szótárat, hanem a Benkő Loránd, vagy Zaicz Gábor, vagy Falk Nóra szerkesztette szótárakat, vagy az Arcanum online etimológiai szótárat kell használni (157, illetve ajánlott irodalom).  A módszerek is változnak a technika fejlődésével, ám a bizonyítás tisztasága (132) változatlan marad.

Nádasdy Ádám új, élvezetes metaforákat is használ szakszövegében a jelenségek megvilágítására. A nyelvi változásnak ellenállni, sőt romlásnak nevezni olyan, mintha ma a nők nem hordanának nadrágot, mondván, nagyanyáik (dédanyáik, ükanyáik) sem viseltek, és ez így van rendjén (101). A magyar inkább importőr, mint exportőr nyelv, hiszen más nyelvekből folyamatosan vesz át szavakat, miközben szerkezetét őrzi (19).

Nem hallgatom el, hogy a mondattani fejezet tényeit nem tudnám középiskolában hatékonyan megtanítani, és a szerző véleményével sem értek mindenhol egyet. De Nádasdy Ádámnak Kálmán Lászlóval közösen írott Hárompercesek a nyelvről című kötete sem volt idegen az oktatástól, lásd Fráter Adrienne tankönyvének Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya leckéjét.

„Az itt leírtakat (néhány dologtól eltekintve) nem én találtam ki, hanem tudós elődeim és mai kollégáim vették észre, kutatták ki és írták meg” – hangsúlyozza a fülszöveg. Nos, azok a magyartanárok vegyék meg Nádasdy Ádám könyvét, akik az új tankönyvsorozat megjelenéséig színvonalasan akarják megtartani 12.-es nyelvtanóráikat.

(Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar? Corvina Kiadó. Budapest. 2020.)

Új hozzászólás