Skip to main content

Csak a mesében létezik?

- 2018. 06. 18.

Ilyen a latinos csengésű Bergengócia, amelyről nemrég szóltam, de ilyen az Óperencia szavunk is, amelynek mára már ugyancsak elhomályosult az eredeti értelme.

Az Óperencia szavunkban egy a mai Ausztriában lévő és a Dunába is ott ömlő folyó, az Enns neve rejtőzik. Ebből lett a szónak az -enszia, -encia része a mesemondók ajkán – a latinos végződés rej- és sejtelmes csengésével együtt.

Az Óperencia szó Óper- része is szó szerint értelmes német szó. És persze nem francia, mint az ugyanilyen ejtésű „au pair”, vagyis a családdal élő, kosztért-kvártélyért s némi fizetségért a gyermekre is vigyázó mindenes. Az óper németül ober, esetleg ob der, amely magyarul így hangzik: ’fent, fenti, felső, felett’. A meseszó tehát, amelyet joggal gondolhatnánk a mesei képzelet szülte szónak is, eredetileg valóságos, értelmes: az Enns folyó fenti része, felső folyása, Felső-Enns.

Valaha, még István királyunk uralkodása előtt ott, az Enns folyó felső szakaszán volt Magyarhon lazán szerveződő vidéke, uralható határa. Ez volt az akkori nyugati gyepü, az ország nyugati határvidéke.

És egy kis fecsegés… Történeti tájegységünk, a nyugati határszélen elterülő Őrség, amely az Árpád-kor idején az akkori magyar határt a császári betörések ellen védelmezte, ugyanezt a hagyományt őrzi a helynévben. Az itt élők cserében komoly kiváltságokat is kaptak az uralkodótól. Talán a mesemondók számára ez túlságosan is valóságos helynek számíthatott? Meglehet, hogy ezért nem került a mesék csodákkal határos, repítő, szárnyaló világába? Vagy az Őrség német elnevezése, a szó szerint fordított Warth nem volt elég vonzóan csengő, például Warcia vagy Wartország alakban? Mindez mára már kideríthetetlen, de a választ mindannyian sejtjük is.

Na de vissza az Óperenciához… Az Árpád-ház koránál jóval később, a monarchia idején a magyar katonák, a mi fiaink itt, a Felső-Enns folyásánál, az osztrák Ober Enns tartományban, a lakóhelyüktől nagyon távol is szolgáltak. Sőt, még azon a bizonyos „Óperencián” túl is. Így talán érthetőbb a hiteles vonatkozás és az együttérző elvonatkoztatás is.

Észak-kelet és észak-nyugat távolában

Bergengóciáról már tudjuk, hogy két néhai észak-keleti határvármegyénk nevét őrzi. Az Óperencián túl konkrét jelentése nem más, mint az észak-nyugati határainkon túl, vagyis nagyon hasonló. És ez is ’valahol nagyon messze, idegen, ismeretlen országban’ értelmű, illetve a mesékbe épülve: ’a hétköznapi világ határain túl’ – eredetileg értelmes szóként, hiteles helyként használva, majd a sejtelmes, kalandos, csodás ország metaforájává válva, akként üzenve.

Sok más mesekezdő formula is az Ungon-Berken, az Óperencián (vagy Óperenciás-tengeren, becsületes nevén a Földközi-tengeren) túl üzenetét, a meseszerű messzeséget, annak képzetét hordozza, és ugyancsak hétköznapi értelemmel bíró szavakból áll.

Ilyen az üveghegyeken túl (vagyis eredetileg az ausztriai hósipkás, csillámló hegycsúcsokon, az Alpokon túl) vagy még másképp üzenve ugyanazt: hetedhét országon (azaz hetedszer is, hétszer is hét országhatáron) túl – vagyis elképzelhetetlenül távol, a messzeségbe veszve, ott, ahol a csodák birodalma és a mese, a történet is kezdődik.

Nem véletlen, hogy a Csárdáskirálynő című legújabb kori operett, Kálmán Imre szerzeménye is ugyanezzel a meseszóval operál:

Túl az Óperencián boldogok leszünk,

Túl az Óperencián csókra éhezünk,

Túl az Óperencián lesz mesés tanyánk,

Túl az Óperencián fészek vár reánk!

Csak az ne csapja be magát, aki a szó eredetét bár tudja, de a fenti refrént mégis szó szerint veszi.

(Első közlés: http://tantrend.hu/hir/tul-az-operencian. Kóródi Bence Nyelv-ésszel blogja a TanTrenden: http://tantrend.hu/nyelv-esszel)

One Reply to “Csak a mesében létezik?”

  1. Az Osztrák–Magyar Monarchia röviden is nagy kezdőbetűvel írandó.

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x