Épp most bizonyítottad, hogy van, nyugtatgatom. Nem, épp ellenkezőleg, ellenkezik. „Ilyen szó”, mondtad, vagyis rámutattál egy szóra. Ami nincs, erősködik. Ráhagyom. De alkalmi szójátékomat alkalmi fohászom címévé hamisítom: „Imaatyánk, ki vagy a nyelvekben, mondassék ki és hallgattassék meg a te neved, jöjjön el a te jóságod, legyen meg a te szereteted, amint fent, úgy lent. Mindennapi kenyerünket fogadd jó szívvel. És bocsásd meg a mi vétkeinket, mert nem léteznek, miképpen mi is megbocsátunk magunknak. És ne jöjj velünk a kísértésbe, de szabadítsd meg a gonoszt tőlünk. Mert tiéd a mindörökké és az ámen, mert vagyunk, Aki Vagy” (Nyelvangélium).
Halmai Tamás: Alfonz, a barátom. Korrektorglosszák című kötete megjelent az Inter kiadásában, megrendelhető könyvesboltunkban.
Nincs hozzászólás!