Nyelvnek hívják. Ma esterházyul fogalmaz az is, aki sort sem olvasott tőle. Csavarosan egyenes irálya nem utánozhatatlan; ellenkezőleg: titkos tananyagunk. Stiliszta volt, tehát hazafi. Gondolkodott, hogy legyünk. A mindenkori hivatalos nyelvhasználat bornírt ürességével a szöveghű ellenállás felforgató eleganciáját szegezhetni szembe: írói, közírói magatartása dereng át e képességünkön. Könnyed, méltányos derű és kulturált (kultúrateremtő!) figyelem; a szabadság szeretete és a szeretet szabadsága. Írni-olvasni tudás. Olvasók a magasban? Boldog, szomorú szédület? Hacsak úgy nem, édes úr.
Itt azt írják: hozzászólás: ok, figyelj! Hozzád szólok: Péter! Édes úr! Hallod! Szód éltet mint a napsugár. Írásod limes végtelen. Egyszer valaki azt mondta rólad: irodalmár lelkű matematikus. Egzakt. Hozzátenném, hogy látens Puskás-Bozsik cucú-Zsiborás is voltál. Hiányzol.