Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Nőnapra a nőképről
Takázás 9.

2016.03.5.1 hozzászólás

1917 óta március 8. a nők nemzetközi napja. Ma a tisztelet, a megbecsülés kapcsolódik ehhez a naphoz, de annak idején az egyenjogúsági törekvések kezdetét jelentette. Az ilyen kiemelt napok általában azért szükségesek, hogy felhívják valamire vagy valamilyen hiányra a figyelmünket.

Jelen esetben a nők megbecsülésére, egyenértékűségére. S hogy mindennapjainkban is mennyire felborult az egyensúly nő és férfi megítélésében, arról a nyelv is tanúskodik.Úgy tűnik, a magyarban a nő olyan felnőtt (inkább tartozék), akinek a legfontosabb tulajdonságai feladatosítottak: férjhez megy, vigyáz a férjére, családjára, dolgozik a házban és a ház körül, gondoskodik szeretteiről, társ a férfi mellett. Közmondásaink gyakran utalnak erre a feladatosított női létformára: A jó asszony gyakran haszon. A háznál egy oszlopot tart a férfi, de az asszony kettőt. Ahol asszony nincs, fohászkodik a szűkölködő.

Nyelvünkben felerősödik a nő esztétikai profilja is, mert olyan tulajdonságokkal kell rendelkeznie, amelyek elsősorban külső megjelenését szabályozzák: ő a szebbik nem, csinos, nőies – kellemes megjelenésű, kecses, kívánatos, mosolygós, kedves stb. Közmondások is megerősítik a női lét külső megnyilvánulásaival kapcsolatos elvárásokat: Asszonyt, vásznat ne végy gyertyavilágnál!

Gyakran kapcsoljuk a nőhöz a beszélő profilját is, itt az asszonyi beszéd, az asszonynyelv, a szószátyárság, sőt az idegesítő, olykor félelmetes női beszéd aspektusa erősödik fel. A köznyelvi szótárak alapján feltűnően kevés szóösszetételünk és kollokációnk van a női beszéddel kapcsolatban: asszonybeszéd, női beszéd, asszonyi szó, de a közmondások annál érzékletesebben szemléltetik ennek a beszédnek a negatív jellegét: Asszonyok fegyvere a fenyegetés. Asszonnyal beszélni, lóval imádkozni. Asszonyra ne bízd a titkot, mert könyökén is kiszalad. Gyakran valami olyasmiként testesül meg a nő, ami a rossz, a gonosz kategóriájához tartozik, így a férfit agresszivitásra serkenti. Ez kultúrtörténeti okokkal magyarázható, s a keresztény tradíció hatása figyelhető meg: Ti asszonyok, engedelmeskedjetek férjeteknek, ahogyan illik az Úrban (Kol. 3:18.), bűnös/vétkes asszony; Ahova maga nem mehet az ördög, (vén)asszonnyal helyettesíti magát. Az asszonynak alább eggyel. Dió törve, asszony verve jó.

Újabb nyelvi adatok nem erősítik meg a nő negatív megítélését, valamint a nemi szerepek változása révén ma már törvény tiltja a házasságon belüli erőszakoskodást, sőt elvileg már nem a férfi alárendeltjeként tételeződik, de mégis a nők elnyomott helyzetét tükrözi az is, hogy a magyar társadalomban még mindig illő, hogy házasságkötéskor a nő hagyja el családnevét és a férfi nevére vegye őt, illetve erről a viszonyról tanúskodik a – asszonynévképzőnk, amely egyfajta identitásfeladást jelöl(het).Ezt az alárendeltségi viszonyt internetes adatok is alátámasztják: mivel csak nő vagyok; kevés nő végez tudományos munkát; nem nőnek való az autóvezetés/igazgatóság/ellenőrző feladat; a nőnek csak afféle oldalborda-szerep jut.

Láthatjuk, hogy egyrészt a nő olyan rossz, gonosz valaki, aki a férfit elcsábítja, agresszivitásra készteti, ha nem tartják kordában, akkor átveszi a férfi szerepét s ez valamilyen bajjal járhat: Könnyebb száz bolhát megőrizni, mint egy asszonyt. Nem jól folyik a ház dolga, hol asszony viseli a gatyát; másrészt főként külső tulajdonságai által határozható meg: szép, csinos, vonzó, cicababás, szexi, bombázó, meztelen, kívánatos, jól öltözött stb.

Viszonylag kevés az olyan szerkezet, amelyben a nő pozitív képe jelenik meg, de ezek jelentése szolid támaszként, társként festik le: dolgos, megértő, kedves, gondoskodó stb.

A románság számára március 8. nem csak a nők napja, de az édesanyáké is, bár itt nem a szentségként kiemelt anyaságról van szó, sokkal inkább a női lét tartozékáról, így ehhez a naphoz inkább az ajándékozás, szórakozás kapcsolódik. A román nyelvben a femeie (nő) olyan személy, aki szociábilis, környezete kedveli, kommunikatív, van humora, kívánatos, vadóc, szenvedélyes, kreatív, félénk, nőies, védtelen, nagy a befolyásoló képessége, okos szép, ambiciózus. De az ortodox egyház tanításai szerint a nő tanuljon meg hallgatni teljes odaadással, a templomban mindenképpen hallgasson, legyen a férfinak segítő társa, kötelessége engedelmesnek lenni a férjével szemben, a férje életét egyengesse. Gyakoriak az olyan kollokációk és egyéb szerkezetek, mint: femeie bună (jóságos nő), ajutătoare (segítőkész), blândă (szelíd), ascultătoare (szófogadó), femeie frumoasă (szép nő),tăcută (hallgatag), slabă (gyönge/sovány), neajutorată (gyámoltalan), isteaţă (okos), femeie la locul ei (nő, aki a helyén van, ’nyugodt, értelmes’), femeie afurisită (átkozott/huncut nő).

Itt is létezik egy tradicionális nőkép, a segítőtárs profilja. Ez nemcsak a vallásos szövegekben körvonalazódik, hanem a közmondások is ezt hangsúlyozzák: Femeia bună e plug de aur în casa omului (A jóságos asszony aranyeke az ember házánál), Femeia vede chiar unde bărbatul abia zăreşte.(A nő oda is belát/ellát, ahova a férfi csak alig), Muierea când lipseşte, casa se risipeşte. (Amikor az asszony hiányzik, szétszórt a ház), Omul fără soţie ca o casă pustie. (Az ember feleség nélkül olyan, mint az üres ház), Casa e casă, când ai o gospodină în casă. (A ház otthon, amikor háziasszony van benne), Muierea înţeleaptă cu mult mai înţelept pe bărbat arată. (Az okos asszony sokkal okosabbnak mutatja férjét). A közmondások alapján a nő jósága és okossága valójában a munkához és a férjéhez való hozzáállásában körvonalazódik.

A románságnál is fellelhető a nő gonoszaspektusa: femeie afurisită (átkozott/huncut nő), femeie manipulativă (manipulatív nő), muiere al dracului (ördögadta nő), illetve a közmondások is ezt a jelentést támasztják alá: Femeia întrece şi pe dracul (A nő túltesz az ördögön is), Muierea-i drac împeliţat (A nő ördög [emberi] bőrben), Se poate păzi un sac de purici, o turmă de iepuri, dar nu o femeie (Vigyázni lehet egy zsák bolhára, egy nyúlfalkára, de nem egy asszonyra), Muierea e ca coasa, dacă n-o baţi, nu ascultă (Az asszony olyan, mint a kasza: ha nem vered, nem hallgat rád).Feltűnő a nő és az ördög gyakori azonosítása, vagyis a gonosz megjelenése; az ördöggel való azonosítás olyan negatív vonására utal az asszonyoknak, mely révén a férfiaknak megengedhető, hogy megverjék, megüssék őket, sőt eleve tettlegességhez kell folyamodniuk, ha azt akarják, hogy hallgassanak rájuk, tiszteljék őket.De gyakran azért válik a rossz megtestesítőjévé, mert magára vállalja a férfi szerepét, nem tudja, hogy ő csak a férfi után következhet s így ismét „büntethetővé válik”: Găina înaintea cocoşului nu cântă (A tyúk nem énekel/kukorékol a kakas előtt), Vai de casă, unde bărbatul e muiere! (Jaj annak a háznak, ahol a férfi az asszony!), Vai de casa unde cotcorogesc găinile şi cocoşul tace! (Jaj annak a háznak, ahol a tyúkok kotkodácsolnak, és a kakas hallgat!)

A románban is körvonalazódik a folyamatosan beszélő nő képe: femeia este comunicativă (a nő kommunikatív), femeia să-şi ţină gura (a nő fogja be a száját),de a közmondásokban nyilvánvalóbbá válik a női beszéd negatív jellege: Femeia e câine, latră dar nu muşcă (Az asszony olyan kutya, amelyik ugat, de nem harap), Taină să n-o spui nevestei! (Titkot feleségnek el ne mondj!), Femeile, când se adună, parcă-s gâşte la pârâu (Az asszonyok, mikor egybegyűlnek, mintha libák lennének a pataknál). Itt is megjelenik a semmiségeket csacsogó nő képe, a titkot tartani nem tudó, illetve mindent kifecsegő asszony képzete, de ennek a beszédnek nincsen túl nagy jelentősége, hiszen nem veszélyes, csak idegesítő.

Az európai nőkép alakulásában fontos a klasszikus görög–latin és a keresztény hagyomány, mely szerint a nő a férfi engedelmes kiszolgálója, valamint dominánsan negatív jellemzők hordozója.Mindezek alapján érthető, miért van szükség március 8-ra. Bár kétlem, hogy egy csokor virág, esetleg valamilyen ajándék finomíthatna bármit is ezen a torz képen.

(Kép: BG)

1 hozzászólás

#1 hoka 2016. 03. 6. 13:10:29

Érdekes, de nagyon egyoldalú gondolatsor.
Nem tudom miért, a köztudatban is hiányosságokkal küzdő nép társadalmi identitását kellett a nők megítélése vonatkozásában példának felsorolni.
Mi magyarok vagyunk, és asszonyainkat úgy hívjuk, hogy: feleség. Tiszteljük, szeretjük, függünk tőlük. Az elvitathatatlan egyenlőséget a liberális eszmék fertőzték meg, amikor az egymás kiegészítése helyett az egyformaságot, a félreértelmezett “egyenlőséget” erőltették, harcolták ki maguknak a nők.

Kivívták, hogy traktorra ülhettek, szövőgép mellé állhattak, ipari mértékű rabszolgává alázkodtak. A család rovására!
A több millió éves evolúciót felrúgva, specifikus férfi tulajdonságokat vettek fel, és sajnos a férfiakat betegesen nőies vonásokkal nevelik fel.
A korai zászlóvivők kivétel nélkül “antinők” voltak férfi szemmel nézve: Clara Zetkin, Feodora (Fenya) Fjodorovna Kornyilova stb.

Csak a pontosság kedvéért: nőnap már korábban is volt, (1917-től az akkori szocialisták tartják), de az ENSZ 1977-ben tette hivatalosan is ünnepnappá.

Nekünk, magyaroknak több mint ezer éve van a nőknek, a nőiességnek megkülönböztetett napja, ez március 25, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja.

E napra hivatkozva (sem) nem helyénvaló a női nem pellengérre való állítása.
Még egy nőnek sem! De, elnézzük neki, mert szeretjük a nőket!
(mint ahogy elnézem azt a 7-ig számolt könnyű helyesírási hibát, amit a cikk írója vétett a fenti költeményében…)

Új hozzászólás