Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Bujkáló nyelvek – a lív
Levelek a Borostyánkőútról 15.

2014.07.1.6 hozzászólás

Köztudott, hogy a világ nyelveinek túlnyomó része ún. kis vagy egyenesen törpe nyelv. Ez utóbbiakat akár csupán egy-két tucatnyi ember beszéli.

Aztán ha ezeknek a kis közösségeknek minden tagja elhalálozik, magukkal viszik a sírba a nyelvet is. (A nyelvhalál másik esete, amikor egy – akár nagyobb lélekszámú – közösség egyszerűen áttér egy másik nyelv használatára, sutba dobva eredeti anyanyelvét.) A csupán néhány beszélő által használt nyelv gyakorlatilag kihaltnak tekinthető.

kep.php

Az észthez és a finnhez közel álló lív nyelv is ilyen. Az UNESCO már évekkel ezelőtt kihaltnak nyilvánította. Vannak források, amelyek az utolsó lívül beszélőnek a nevét és közelmúltbeli halálának idejét is közölték. Én 2009 augusztusában jártam lív földön, Lettország Balti-tengeri partvidékén. Láttam a szovjet politika áldozatául esett part menti településeket, a tengerparttól néhány száz méterre húzódó erdősávban az egykor a lívek megélhetését biztosító kis halászhajók temetőjét. Mint a szárazra vetett halak, pusztulnak a hajók a második világháború óta. A hagyományos, augusztus eleji lív fesztiválon még volt alkalmam néhány lívül beszélő emberrel találkozni. Lív gyökerű és tudatú fiatalok és öregek próbálják újraéleszteni a lív kultúrát, s részben a nyelvet is. Tavaly tavasszal az ún. Wiedemann-konferencián az előadóknak anyanyelvükön kellett megtartaniuk előadásukat, így voltak az észt nyelvűeken kívül mari, komi, udmurt, finn és magyar nyelvű előadások, s nagy meglepetésre egy lív nyelvű is. A nyelv tehát – legalább néhány lív földön élő beszélőnek köszönhetően – életjelet mutat. Nemrégiben olvastam egy tanulmányt, amely a Kazahsztánban megtartott népszámlálás adatait ismertette – az ott élő finnugor nyelvű lakosságra összpontosítva. Elsősorban a sztálini terrornak következményeként az akkori Szovjetunió számos nemzetiségének képviselőit telepítették ki, száműzték lakóhelyüktől minél távolabbra. Mint a statisztikai adatokból kiderült, lívek is voltak a száműzöttek között, akiket annak idején a szovjet hadsereg által megszállt Lettországból deportáltak. Mára mintegy ötvenen maradtak, akik közül kilencen még mindig a lívet adták meg anyanyelvükként. Vagyis a lív nyelv még él, érdekes módon több beszélő ajkán, mint a nagyon távoli etnikai hazában. Ha visszatelepülnének Lettországba, ahol a líveket mint az ország őslakos népét ismerik el és támogatják, talán hosszabb távon is menthető volna a nyelv.

balti-tenger

6 hozzászólás

#1 Amy 2014. 07. 14. 13:53:57

BÚjkáló?

#2 Czopyk Erzsébet Gabriella 2014. 07. 21. 23:03:35

Kedves János, nagy örömmel olvastam az írást és remélem, hogy jövőre már a lív nyelvet bemutató könyv fordítását is olvashatod (amelyet az íróasztalom fiókjának fordítok 🙁

#3 Amy 2014. 07. 24. 15:18:03

Én is örömmel olvastam, de a bújkáló, az még mindig bujkáló…

#4 Czopyk Erzsébet Gabriella 2014. 08. 29. 17:09:11

Kedves Amy, biztosíthatom róla, hogy Pusztay János tanár úr nemcsak kiváló nyelvész, de a helyesírásával sincsen semmi baj. Ahogy a mohamedán szőnyegkészítők mondják, egy hibát mindig kell véteni a mintában, mert csak Allah lehet tökéletes. Élvezze a cikket 🙂

#5 Nekem is megakadt rajta a szemem 2014. 09. 1. 09:40:12

Na jó, de az azért tényleg meredek, hogy így néz ki a nyelvi portál címoldalán a rovatajánló:
“Pusztay János rovata
Bujkáló nyelvek – a kamassz
Bújkáló nyelvek – a lív”

Ennél azért még nyugodtan közelebb férkőzhetünk Allahhoz… 🙂 Nincs kockázata: nem vagyunk mi annyira majdnem-tökéletesek, hogy már csak ez az egy hiba legyen, ami “keresztbe áll”… 🙂 (Arra jó lesz pl. a nagybetűvel írt borostyánkőút. 😉

#6 iroda 2014. 09. 2. 09:31:28

Kedves Hozzászólók!

Köszönjük az észrevételt, az elírást javítottunk.

A szerkesztők

Új hozzászólás