Örökké átmeneti világunkban üzletek nyílnak, újulnak meg, s ekkor ez a felirat jelenik meg a boltokon: Megnyitottunk! Egy belvárosi üzleten pedig ez áll: Felújítottunk! Sokaknak feltűnt a szokatlan nyelvtani eset. Ameddig csak egy-két ilyen felirattal találkoztam, egyedinek véltem, legföljebb terjedő divatnak, de most már hajlok rá, hogy nyelvi változásnak tekintsem. A tárgyas igék tárgyatlanná válásának – egyébként is létező – jelenségéről van szó.

Először vegyünk még néhány példát! Az említett Megnyitottunk! (pl. Székesfehérvár, Union Centrum) és Felújítottunk! (Budapest, Csepreghy utca) sokak nyelvérzékét borzolja. De a következők már aligha: Megújultunk! (Sülysáp, építőanyag-telep), Kinyitottunk! (sok helyen), Megszépültünk! (sok helyen). Leginkább ugyanis ezek a feliratok szerepelnek az újonnan nyílt vagy felújított üzleteken. Mi a különbség a két csoport között?

Az, hogy a megnyit és a felújít tárgyas, a megújul és a megszépül viszont tárgyatlan ige. Az érdekesség az, hogy az említett tárgyas igék, újabban előfordulhatnak tárgy nélkül is. A tárgyatlan igék esetében az alanyi igeragozás a megszokott: megújulok, megújulsz, megújul, megújulunk, megújultok, megújulnak. Illetve az említett esetben a múlt idős változat: megújultunk. És a másik tárgyatlan ige esetében is: megszépültünk. Ezekben az esetekben a cselekvés ráirányul az alanyra (személyre, dologra). Vagyis: megújult az üzlet, megszépült az ember, a bolt stb. A cselekvés hatóköre csak az alanyra vonatkozik, más személyre, dologra nem terjed ki. A tárgyas igék alapvetően a tárgyas ragozást kívánnak meg: megnyitottuk, felújítottuk.

A tárgyas igeragozás tehát: megnyitom, megnyitod, megnyitja, megnyitjuk, megnyitjátok, megnyitják. Illetve az említett esetben a múlt idős változat: megnyitottuk. A másik ige esetében is: felújítottuk. A tárgyas igék olyan cselekvést fogalmaznak meg, amely valamely személyre vagy dologra kihat. Leggyakrabban tárgyi vonzatuk van, azaz esetünkben: megnyitottuk a boltot, felújítottuk a kávézót. A tárgyas személyrag azonban utalhat ki nem fejezett, odaérthető, „lappangó” tárgyra, amely a szövegkörnyezetből vagy beszédhelyzetből kideríthető. Esetünkben, ha egy bolton az a felirat szerepel, hogy megnyitottuk vagy felújítottuk, egyértelműen kiderül, hogy az az adott boltra utal (mintegy jelzésszerűen).

De a két utóbbi tárgyas ige mégis alanyi ragozással szerepel a feliratokon: megnyitottunk, felújítottunk. Lehetséges ez?

A tárgyas igék alanyi ragozásában az igeragok funkciója az, hogy a számon és személyen túl utaljanak a tárgyatlan használatra vagy a 3. személyű határozatlan tárgyra. Említett igénk esetében a ragozás a következőképpen alakul: megnyitok, megnyitsz, megnyit, megnyitunk, megnyittok, megnyitnak, vagy a tárgyalt múlt idejű esetben: megnyitottunk. A másik példa esetében: felújítottunk. Vagyis itt vagyunk a figyelmet fölkeltő jelenségnél. Tárgyas igék alanyi ragozásánál, amely az igék tárgyatlan használatára vonatkozik. Csakhogy ezek az igék még sokak számára nem képzelhetők el tárgy nélkül. Megnyitottunk? Szinte törvényszerűen odakívánkozik: mikor és mit? Időhatározók és határozatlan tárgyak tehetők ki: tegnapelőtt, ma; egy boltot, egy iskolát, de önmagában előfordulva nehezen tudjuk elképzelni. Ugyanez vonatkozik a felújítottunk-ra. Megállapítható, hogy a tárgyas igék tárgyatlan használata nyelvi hiányt eredményez vagy többértelműséghez vezet. Mert az adott nyelvtani formák a szövegkörnyezetből, illetve a beszédhelyzetből azért kiegészíthetők: (Holnap) Kati megnyit (hiszen tudjuk róla, hogy fűszerüzlete van a sarkon),  (Mától) István felújít (étterme van a közelben).

Mégis miért szerepelnek tehát így, sokak nyelvérzékét próbára téve ezek az igék? Erre az lehet a válasz, hogy természetesen vannak tárgyas igék, amelyek tárgy nélküli használatban is előfordulnak. Ide tartozik például az ebbe a jelentéskörbe sorolható: kinyit. A kinyit ige esetében már az értelmező kéziszótár is megjegyzi: ts (tárgyas) és tn (tárgyatlan) ige. Tárgyas használatban: fedelet, zárat nyitottá tesz: kinyitja a boltot. Átmeneti (tárgy nélküli, a tárgy kitétele nélküli) használatban: üzletet vásárlók számára hozzáférhetővé tesz: hajnalban kinyit. Tárgyatlan használatban: kinyit a jegyiroda.

Talán ennek a tárgyát vesztő, illetve tárgyatlan használatú tárgyas igének a hatása bukkan fel más tárgyas igék tárgy nélküli használatában. Például a kinyit a bolt mintájára teljesen elképzelhető a megnyit a bolt (a szótárban nem említett tárgyatlan használati forma). A *felújít a kávézó még nem nagyon létező nyelvtani forma magyar nyelvi beszélő számára, de az említett (Mától) István felújít (tudjuk, hogy étterme van a közelben) mondat elképzelhető. A megnyit esetében tehát a megnyitottunk (a boltunk megnyitott) forma az ige tárgyatlan használatának a következménye. Az alanyi ragozásban más esetekben is elképzelhető: (Holnap) megnyitok, (Mikor) nyitsz meg? (= Mikor nyitod meg az üzleted), (A cukrászda holnap) nyit meg (mellettünk), (Mikor) nyittok meg? (teljesen hétköznapi forma) stb. A felújít esetében még kevésbé érezzük a tárgy nélküli vagy tárgyatlan használat jogosultságát, tehát a felújítottunk föltételezhetően analógia (egy másik eset, például a kinyitottunk, megnyitottunk hatására jött létre). A helyzetből adódóan azonban igenis itt is felbukkan a tárgyatlan használat: (Holnaptól) felújítok (tudják rólam, hogy egy lepusztult szállodám van), (Mikor) újítasz fel? (kérdezik tőlem, mert látják lepusztult üzememet), (A cukrászda éppen most) újít fel (mellettünk), Felújítunk (nincs mit tenni, dől össze a ház), (Mikor) újíttok fel? és még példánk esetében is elképzelhető: Felújítottunk (újjávarázsoltuk a boltot).

A felsoroltak között vannak cselekvő, valamint úgynevezett középigék (mediális igék). A cselekvők akaratlagos, tudatos cselekvést (pl. kinyit, megnyit, felújít), a mediálisak történést, állapotváltozást (pl. megújul, megszépül) fejeznek ki. A cselekvő és mediális szembenállást jól mutatja a felújít -> megújul igepár. Az igék a tárgyra való irányultságuk (tranzitivitásuk) szerint is különböznek. A cselekvő igék lehetnek tranzitív és intranzitív jellegűek, a mediális igék leginkább intranzitív jellegűek.

A szóba hozott öt igénk három csoportba sorolható tranzitivitás szempontjából: a) tárgyatlan ige: megújul, megszépül, b) tárgyas ige: megnyit, felújít, c) tárgyas (és tárgyatlan használatú) ige: kinyit. A tárgyatlan igék alanyi (újabban általános) ragozásúak. A tárgyas igék tárgyas (újabban határozott) és alanyi (újabban általános) ragozásban használhatók.  (A Magyar grammatika című könyv nyomán.)

Gondok a megnyitással! címmel Grétsy László is foglalkozott a kérdéssel az Értsünk szót! Nyelvőrködés című rovatában 2003. február 17-én. Grétsy László a jelentésbeli többlet miatt elfogadja ezt a használatot: „Úgy vélem, a … tárgyalt szokás a megnyit szó tárgyatlan használatát is rövid időn belül szentesíti majd… a megnyitottunk jelentése ez: ’mostantól kezdve, tehát nemcsak a mai napon, új szolgáltatással, új üzlettípussal állunk az önök rendelkezésére; megnyitottunk egy olyan kereskedelmi, illetve szolgáltató egységet, amely eddig nem létezett’.

Foglaljuk össze az említetteket! A tárgyatlan igék esetében az alanyi ragozás és az önálló használat probléma nélküli (megújul, megszépül). A tárgyas igék tárgy nélküli használatában is elképzelhető az önálló használat: kinyit, és most már (talán) ide tartozik a megnyit. A tárgyas igék esetében az önálló használat sokszor csak korlátozottan képzelhető el: felújít. A két, kifogásolt forma (Megnyitottunk!, Felújítottunk!) tárgyas igék tárgy nélküli használatát jelenti, amelyek egyelőre furcsák, szokatlanok, bár a szövegkörnyezetből, beszédhelyzetből kikövetkeztethetők, ám így is hiányosak, többértelműséget sugallnak. A megnyit a kinyit mintájára talán hamarosan tárgyatlan használatúvá válik, s mintha a felújít is elindult volna a tárgy nélküli használat irányába.

A nyilvános (sokak számára szóló) nyelvhasználatban továbbra is javasolható, hogy az üzleteken, reklámokban a „Megnyitottuk” és a „Felújítottuk” felirat szerepeljen. Mindkét esetben a tárgyas igékhez a beszédhelyzetből, környezetből  odaértjük a tárgyat: a boltot, a kozmetikát, a szaunát, a kávézót (hiszen tudunk róla vagy látjuk is) stb.

Mi pedig most letettük vagy letettünk? Hát igen: letettük a tollat, illetve letettünk a továbbírásról. És befejeztük vagy befejeztünk? Igen: befejeztük (az írást), és semmit se fejeztünk be (lehet egy nyelvi kérdést lezárni?). Valamint megmutattuk vagy megmutattunk? Megmutattuk a tárgyas igék tárgyatlanná válását. Megmutattunk Önöknek egy nyelvi jelenséget. És megpihenünk. És várunk (úgy általában). Meg várjuk (az észrevételeiket).