Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Harangozó Imre

Harangozó Imre

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Repülőterünk újrakeresztelője

2011.04.2.1 hozzászólás

Nehéz megérteni, miért lángolt fel a vita a Ferihegyi repülőtér átnevezésével kapcsoltban. A Földrajzinév-bizottság azt a megrendelést kapta, hogy illessze bele a repülőtér nevébe Liszt Ferenc zeneszerző nevét. A kérés teljesült, a nézetkülönbségek a részletekben vannak.

Ferihegyi repülőtér, Budapest-Ferihegyi repülőtér (Osiris-helyesírás)
Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér – Budapest-Ferihegy
Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér

Önreprezentáció
Cikkekben ugyan nem, de kommentárokban olvastam olyan véleményeket, amelyek szerint fölösleges átnevezni a repülőteret, hiszen nincs másik budapesti repülőtér, amelyiktől meg kellene különböztetni, és fölösleges kiadásokkal jár az adminisztráció, a névtáblák és menetrendek cseréje.
Nem csupán a megkülönböztetés lehet a funkciója egy névnek, névadásnak. Fontos (ön)reprezentációs célokat is szolgálhat. Nem nehéz belátni, Liszt Ferenc neve is jót tesz az ország és a nemzet identitásának erősítésében kifele és befele egyaránt, és ez a névadás még aktuális is a Liszt-év kapcsán. Lehet, hogy közvetlen gazdasági haszon nem mutatható ki a névváltoztatással, de az öntudat erősítése számolgatás nélkül megéri a ráfordított összegeket. Különben nem neveztek volna el repülőtereket és más intézményeket híres emberekről szerte a világon; zeneszerzőkről is, mint például Verdiről, Chopinről, Mozartról.

Máshol

A Földrajzinév-bizottság és később a kormányhivatal által szabályba iktatott névtípusra egyaránt van példa a világban. Egyesek tartalmaznak földrajzi nevet, mások pedig ezt nem a repülőtér nevében jelzik, hanem külön. Például a Henryk Wieniawski Airport Poznanban van, és a hivatalos nevén kívül az informális nevén (Poznan Airport) is ismert és kereshető. Nincs benne semmi ellentmondás. Számos más intézmény is létezik, amelynek hivatalos neve nem tartalmazza azt a földrajzi nevet, ahol található, mert az természetszerűleg hozzáilleszthető.
A Warsaw Frederic Chopin hivatalos neve pedig a repülőtér megjelölést nem tartalmazza, azt köznévként illesztik hozzá. Ebben sincs ellentmondás.

„Nemzetközi”
Nem feltétlenül indokolt a nemzetközi jelző beillesztése sem a tulajdonnévbe, hiszen a névre rákeresve nyomban nyilvánvaló, hogy külföldi járatok is indulnak az adott helyről. Nem nyelvészeti kérdés, hanem közgazdasági és marketinges, hogy valamiért akarják-e hangsúlyozni a repülőtér nemzetközi jellegét. Ha igen, és valamiért indokolt, akkor beilleszthető. Az eddig Ferihegyi repülőtér néven ismert terminál Közép-Európa egyik legnagyobb forgalmat bonyolító repülőtere. Ha a forgalmat még inkább növelni szeretnék, és ennek érdekében a környező országokban reklámkampányokat terveznek, akkor esetleg indokolt lehet a nemzetközi jelző kihangsúlyozása.

Halmozás
A név-összetevők halmozására azért kerül sor, mert jelezni szerették volna, hogy Budapest repülőteréről van szó, ami szintén egyrészt önreprezentációs, másrészt marketinges stratégia eredménye. Kérdés, hogy elég hatékony-e, bele kell-e zsúfolni a hivatalos évbe, ha amúgy automatikusan hozzátoldják informálisan a helynevet. Talán a legkevésbé indokolt épp a Budapesttel mint földrajzi névvel kezdeni ezt az intézményevet, mert a hely, a célállomás amúgy is szerepel tájékoztatókban és az iratokban.
Külön bonyolítja a helyzetet, hogy a repülőtér Budapest határában található, amelynek eleve volt és van ismert földrajzi neve: Ferihegy. Ez a rész-földrajzi név is hátravethető a névben vagy akár a hivatalos néven kívül. Nem beszélve arról, hogy több terminál is létezik, és ezeket mindenképpen meg kell jelölni a jegyeken, hivatalos iratokon, hiszen honnan tudja másképp az utas, hogy melyik terminálon lesz a beszállás? A Ferihegy név, ha már védettnek számít, nyugodtan megmaradhatna a földrajzi terület és a terminálok megjelölésére. A köznyelvben amúgy is valószínűleg megmarad a Ferihegy elnevezés, ami funkciót kaphat a terminálok és a helynév révén.

Logikus
Ilyen értelemben teljesen logikus a Földrajzinév-bizottság változata, hiszen a név eleje tartalmazza a legfontosabb, új, megkülönbözető információkat (Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér); a kötőjellel hozzátoldott rész pedig tágabb és a szűkebb helynevet: Budapestet és Ferihegyet. A leglogikusabb tehát az lenne, ha a hivatalos név Liszt Ferenc Repülőtér vagy Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér lenne, és a két helynév csak hozzátoldásként kerülne az intézménynévhez. Ha a helynevek felsorolását is kodifikálni akarják, akkor logikus a hozzátoldásos változat: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér – Budapest-Ferihegy

Tulajdonnév-torlódás
Nézzük a nagyon kevés, nyilvánosságra került magyarázatot. A Földrajzinév-bizottság szerint a megrendelő változatában zavaró tulajdonnév-torlódás van: Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Ez jogos észrevétel. Minek beerőltetni ráadásul az elejére a Budapestet, amikor azt amúgy is hozzátoldják? Ebből a változatból viszont kimaradt a szűkebb helynév, a Ferihegy, és a régebbi térképeken nem fogják megtalálni. Ez ugyan a mi információs világunkban nem olyan nagy gond, mert internetes térképeken gyorsan lehet adatokat frissíteni.
A megrendelő viszont a Földrajzinév-bizottság változatát tartotta túl hosszúnak. Nem hosszú az egyébként, mert léteznek ennél hosszabb repülőtérnevek is. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér – Budapest-Ferihegy hat tagból és 53 karakterből áll. Ilyenre vannak példák. A Munich Franz Josef Strauss International Airport szintén hat tagú, a Baltimore-Washington International Thurgood Marshall Airport szintén, és ez utóbbi héttel több, tehát 60 karakterből áll – a szóközöket is beleszámítva.

Konklúzió
Mindent egybevetve, a Földrajzinév-bizottság logikus javaslatot tett a névre, ami Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér formában a legplasztikusabb, leginkább névszerű, használható. Ebből nem nyelvészeti szempontok alapján elhagyható a nemzetközi jelző; illetve akár hivatalosan, akár informálisan ehhez a három vagy négy taghoz hozzáilleszthető a két tágabb és szűkebb földrajzi név: Budapest-Ferihegy.

Ferihegy
A magyar polgári repülés a Rákosmezőn indult az 1910-es években. Majd Mátyásföld és Budaörs lett az ország nemzetközi repülőtere. 1939-ben írtak ki pályázatot új reptérre. Dávid Károly tervei alapján 1944-re elkészült a Ferihegyi repülőtér felülről repülőgépre emlékeztető épülete. A háborús károk miatt a repülőteret 1950-ben nyitották meg. Nevét Mayerffy Xavér Ferenc budai serfőzőről kapta, aki a 19. század végén itt bérelt földet, amelyet Ferihegynek neveztek. (Manyszi-információ)

1 hozzászólás

#1 v79benno 2011. 07. 9. 16:52:04

Azt semmiképpen sem magyarázza meg a fenti fejtegetés, hogy mitől változik naggyá a “nemzetközi repülőtér” a tulajdonnévben, amikor ez szembemegy a reptérelnevezések eddigi gyakorlatával.

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=108680730&t=9031942

Új hozzászólás