Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások
Balázs Géza

Ez ám a karrier! Tetten ért szavak 20.

2010.12.12.3 hozzászólás

Meghalt a popsztár. A köztévé híradója így számolt be róla: „Ma a világ számos helyén emlékeztek a pop kulturális ikonjára”.

Előbb volt ugye a híresség, majd jött a sztár, később csillag is született, lett mega- és gigasztár, celeb, emblematikus egyéniség, most ikon…  Mondhatnánk, hogy a híresség fokozása a magyar nyelvben: híres, sztár, celeb, ikon… Más idegen divatszókra is felfigyelhetünk: „A Szentkirályi utcai projekt nem teremti meg a kisebbségi kulturális autonómia és önreprezentáció hiányzó intézményrendszerét…” A projekt már fel sem tűnik, most az önreprezentáció az újdonság. Másutt is: „Cigány médiasztárok reprezentációja”. Illetve: „Cigány/roma reprezentációk a társadalom terében.” A kisebbségi reprezentáció kifejezést persze sokan ismerik, de mennyivel szebb és világosabb lenne, ha azt mondanák: „A kisebbség képviselete vagy megjelenítése”. Már csak azért is, mert a reprezentációról – magyar nyelvi környezetben – a társadalmi ranghoz illő, sokszor túlzó viselkedésmód jut eszünkbe. Gondoljunk csak a reprezentációs kiadásokra, amelyeket még az adóhatóság is korlátoz.

A kultúra szó is újféle használatban bukkan fel, imígy: „A szegénység kultúrája”. Egy másik szókapcsolatban: „Terjed a rasszizmus kultúrája”. Meglehetősen szokatlan szóhasználat. Mutatja a következő – a világhálóról vett – példamondat is: „Kultúrával a rasszizmus ellen…” Meg ilyen is van: „Sporttal és kultúrával a rasszizmus ellen…” Már csak egy lépés ettől, hogy a két szerkezetet logikailag összekapcsoljuk: *Kultúrával a rasszizmus kultúrája ellen…

Most akkor milyen kultúrával a milyen kultúrával szemben? A kultúra szónak a magyar nyelvben legáltalánosabb jelentése: az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége, műveltség, művelődés, közművelődés, kifinomultság… stb. A szegénység vagy a rasszizmus kultúrája nehezen magyarázható anyagi és szellemi értékekkel, s főleg nem kifinomult viselkedéssel. A „szegénység vagy rasszizmus kultúrája” az angol szociológiában és az antropológiában elterjedt fogalom, voltaképpen azt jelenti, hogy a rasszizmus szokása, amely egyszerűen és hétköznapiasan rasszizmusnak is mondható, különösebb megjelölés nélkül.

Egy ártatlanabb, de mindenképpen idegenszerű szóhasználat: „15 éves drog- és alkoholkarriert tud maga mögött”. Ez ám a karrier! Hogy egy régi dalt idézzek. De a riporter sem utolsó, mert ezt mondja az alkoholkarrieresnek: „Nagyszerű, akkor most hallgassunk egy kis zenét…” Nem tudom, hogy mi ebben a nagyszerű… s nem tudom, hogy komoly emberek miért nem ébrednek rá, hogy a szavakkal, idegen szavakkal mennyi kárt lehet okozni…

3 hozzászólás

#1 unoka 2010. 12. 23. 10:35:17

Tegyük rögtön ehhez a sorhoz az idol-t! A celeb túlzófoka kíván lenni az idol…

#2 Lippai Kázmér 2010. 12. 23. 14:00:42

Nekünk is ezt kellene tennünk, ha akarjuk, hogy 150 év múlva magyarul is beszéljenek a Kárpát-medencében:
http://www.nyugatijelen.com/kronika/kina_harcba_szallt_az_angol_szavak_ellen.php

#3 SyP 2011. 01. 30. 23:13:28

Mégis milyen kárt lehet az idegen szavakkal okozni?

Új hozzászólás