A műfajiság értelmezése

A szakirodalom elválasztja egymástól a szövegtípusok és a műfajok fogalmát. A műfaj meghatározására számos kísérlet született, ám ezeket itt most terjedelmi okokból nem részletezem, hisz például Hahn Judit doktori disszertációját megalapozó kutatása, illetve Károly Krisztina kötetének Műfajkutatás című fejezete ezt megteszi (Hahn 2010; Károly K. 2007). Ezúttal kiemelem az általam használatos meghatározások kulcs elemeit. Swales és Bhatia elméletei szerint a műfaj kategóriája minden szövegre kiterjeszthető nem csak az irodalmiakra. A műfaj a szöveg konkrét megnyilvánulási formája, azaz a szövegalkotó és befogadó diskurzusközösségében jön létre, konkrét kommunikatív cél elérése érdekében formál a diskurzusközösség egy szövegműfajt az általuk elismert szerkezetűre. A különböző szövegműfajokat alkotó példányok, az alkotói és a befogadói magatartás hasonlóságot mutathat. Az egyes műfajoknak megvan a célzott közönségük, ez elvárt stílusuk, kötelező és lehetséges retorikai cselekedetet hajtanak végre a szövegműfaj megformálói és befogadói (Swales 1990; Bhatia 1993).

A műfajok meghatározott kommunikatív célt követnek, a diskurzusközösségek belső törvényszerűségeinek megfelelően formálódnak, így az egyes műfajokhoz tartozó szövegpéldányok szerkezetileg, tartalmilag, stílusban, a mögöttes retorikai cselekedetben hasonlóságot, egységességet mutatnak (Swales 1990; Bhatia 1993).

Netes műfajok

Az internetes, digitális műfajokat kiberműfajoknak nevező Shepherd és Watters (1998) két nagy csoportba sorolta az interneten megjelenő műfajokat: (a) meglévő (extant), illetve (b) újonnan (novel) kialakuló műfajokat különböztettek meg. A már meglévő, hagyományos műfajokat két csoportba sorolták aszerint, hogy a weben változatlan, megismételt vagy módosított formában vannak-e jelen. Az új műfajok kategóriáján belül is két alcsoportot különböztettek meg attól függően, hogy azok hagyományos műfajok talaján vagy teljesen spontán jöttek-e létre.

A blogok helye a netes műfajok között

Shepherd és Watters rendszere a kiberműfajokról

1. ábra (Az ábra szövegét a szerző, Bódi Zoltán fordította.)

Kiemelem, hogy Sheperd és Watters a meglévő, megismételt műfajok evolucionális közeledését jelzi az új, webre született, ám a hagyományokat követő műfajok felé. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy olyan online hírportál, amely régebbi változatában egyszerűen megismételte az offline, nyomtatott kiadást a weben, az idő előrehaladtával egyre több, webes eszközt vesz föl, egyre jobban alkalmazkodik az online diskurzusközösségek által kialakított normatívákhoz, és egyre „webesebb” lesz, saját online szolgáltatásokkal, egyre több hipertextuális, interaktív, multimédiás elemmel. Jól megfigyelhető ez a folyamat a hazai hírportálok megfelelő csoportjában is, pl. a Népszabadság online (nol.hu) kezdeti és jelenlegi változatában.

További evolucionális folyamat eredményeképpen a már meglévő mintát követő, módosított műfajok nyomán kialakulhatnak új, teljes mértékben webes műfajok, amelyeknek nincsen ugyan offline változatuk, de ezeket a hagyományokat valamilyen szempontból követik, ilyen új műfajokként említik a szerzők a honlapokat és a GYIK-oldalakat (gyakran ismételt kérdések). Hozzáteszem, hogy vannak olyan webes műfajok is, amelyek teljes mértékben egyedülállóak, nem rendelkeznek offline hagyományokkal, tehát spontán módon a netes környezetben formálódnak, például a cset, a személyes üzenetküldő szolgáltatás (messenger) ilyen.

A blogok rendelkeznek offline (napló, publicisztikai műfajok, szótári szócikkek stb.) és online (wiki, fórum) örökséggel is, ám ezeknek a hagyományán alapulva egy teljesen új műfajt hoztak létre. Sheperd és Waters ábrájában így lehet elhelyezni a blogokat:

A blog helye a kiberműfajok Shepherd és Watters-féle rendszerében

2. ábra

Egy korábbi, saját műfaji kategorizálásom (Bódi 2009) a netes műfajokat a nyilvánosság és az interaktivitás fokozatai szerint csoportosította, tehát kommunikációs jellemzőket emelt ki a kategorizálás alapjának. Ebben a műfaji környezetben jól megfigyelhető, a blogok többi netes műfajjal való kapcsolatrendszere.

Az internetes műfajok formai szempontjai a nyilvánosság és az interakciós fokozat szerint

	teljesen nyilvános	korlátozottan nyilvános	személyes
azonnali interaktivitású diskurzusok	cset (szolgáltatástól függően)	cset (szolgáltatástól függően)	instant messenger (azonnali üzenetküldő szolgáltatások, pl. MSN Messenger, Skype, ICQ stb.)privi (a csetszobák privát üzenetei)
késleltetett, változó interaktivitású diskurzusok	fórumok, blogok (típusfüggő), közösségi szájtok (szolgáltatás- és típusfüggő), wiki (szolgáltatás- és típusfüggő)	fórumok, blogok (típusfüggő), közösségi szájtok (szolgáltatás- és típusfüggő), wiki (szolgáltatás- és típusfüggő), levelezőlisták	e-mail
nem interaktív, egyirányú diskurzusok	portálok (szolgáltatástól függően), twitter (beállítástól függően)	intrahálózatok, twitter (beállítástól függően)	twitter (beállítástól függően)

1. táblázat (Bódi 2009)

A blogokra jellemző kommunikációs műfaji modell a digitális műfajokra alapul, figyelembe veszi a kommunikációs célokat és jellemzőket, a retorikai mozzanatokat, a nyelv és a stílus, a konstrukció és a hasonlóság (egy már meglévő offline vagy online műfajhoz) szempontjait.

Bhatia műfajelméletében a kommunikatív célról kijelenti, hogy ez kognitív jellemző, amely szociális, szociokulturális tudást tükröz (Bhatia 1993). Ha abból indulunk ki, hogy a norma szociokulturális szabályrendszer, akkor levonhatjuk a következtetést, hogy a műfajra jellemző norma kialakítása és betartása a műfajok alkalmazásának alapvető kommunikatív céljai közé tartozik. A netes műfajokban, egy kommunikációs, funkcionális orientáló típusú normát kell feltételezni (Bańczerowski 1998, Tolcsvai 1998). A blogoknál tehát a kommunikációs célok, az ezeknek megfelelő formális szabályok betartása, a relevancia elérése a cél, és ebben a hasonló, ám offline műfajokra megszabott normatívák, kodifikációk relatívak, azokat nyitottan, szubjektívan kezelik a bloggerek, illetve a blogos közösségek. Hisz a norma közösségi tényező is, így a blogra jellemző normarendszer a blogos közösség koordinációjából, párhuzamos kognitív műveleteiből jön létre a konkrét szövegpéldányokban, és az adott poszt-komment interakció szintjén dől el, hogy az orientáló mintákat milyen fokban követik a résztvevők.

A norma tudásból és mintából eredő késztető erő, amely az interakcióban használt sémához és a szituációban észlelt információkhoz kötődik (Tolcsvai 1998). Mindezt a blogokban a fentebb bemutatott műfaji jellemzők adott diskurzusban érvényesülő elemei határozzák meg.

Yates és Orlikowski szervezeti, elektronikus, főként e-mailben zajló kommunikációs műfajait tanulmányozva kijelenti, hogy a műfajokat befolyásolja az aktuális médium sajátossága, a felhasználói csoport, és mint ilyen, kommunikatív, kooperatív, dinamikus tényező (Yates, Orlikowski 1992). Tehát a szociokulturális, kommunikatív környezettől függ, hogy a hagyományos műfajokat milyen funkcióban, milyen módon használjuk, hogyan változtatjuk őket. Az online környezetben, az internettel kapcsolatos attitűdök kontextusában, illetve a web adta technológiai környezetben a blogok szinte törvényszerűen alakultak olyan diskurzusformává, amelyek elsősorban a névtelen közösség interakciójára, és az egyén nyilvános – sokszor formabontó, kötöttségektől mentes – véleménykifejezésére, tudásmegosztására épülnek. Ez a műfaji jellemző jól kapcsolódik a netes normatívák alapjellemzőihez, hisz azok is dinamikus, funkcionális, az eltérésen és a mintán alapuló jellemzőkkel rendelkeznek.

A műfaji kategóriáim retorikai mozzanataiban a kötelező és lehetséges mozzanatokat Bhatia elmélete alapján alkalmazom (Bhatia 1993).

 

A blogokra alkalmazható kommunikációs műfaji modell

Kommunikációs cél		1. informálás. önkifejezés kötöttségektől mentesen (egyszerű informatikai környezetben), 2. nyilvánosan, 3. azonnaliság igényével (a netes szövegekre jellemző)
Kommunikációs jellemzők	Interaktivitás foka	változó
	Nyilvánosság foka	teljesen vagy korlátozottan nyilvános
Retorikai mozzanatok	Kötelező	1. poszt – komment szerkezet, 2. blogcím és témamegjelölés, 3. önbemutatás, 4. címkézés
	Lehetséges	1. vita, 2. hitelteremtés, 3. a kommentelés szorgalmazása, 4. rendreutasítás és moderáció, 5. a blogger hitvallásának, filozófiájának bemutatása, 6. külső kapcsolatok, linkek, 7. multimedialitás, 8. érvelés, 9. magyarázat
Nyelv és stílus		1. saját normarendszer, 2. írott beszélt nyelv, szimbolikus írásbeliség, 3. hipertextuális, multimediális kifejtés, 4. a közönség önszabályozó folyamata (kommentelés, véleménynyilvánírás), 5. a nyelvi kodifikáció relatív, 6. az alapvető stíluseszközök használata (irónia, célzás, körülírás, eufémia-kakofémia, durvaság, verbális erőszak, képiség és metaforizálás stb.)
Konstrukció		1. poszt és komment szerkezet, 2. lehetséges diskurzusok: poszt – kommentek, kommentek – kommentek, 3. a diskurzusszálak a posztból erednek, 4. az önreflekítv vagy témafüggetlen kommentes szálak kimoderálódnak
Hasonlóság		1. napló, 2. fórumok, 3. egyéni weboldalak, 4. online szótárak, 5. újságírói véleményműfajok, 6. kép- és tartalommegosztó webhelyek, wikik, 7. Twitter

2. táblázat

Kommunikációs cél 

A bloggerek legfontosabb célja, hogy kifejezzék gondolataikat, véleményüket, érzelmeiket olyan módon, ami a hagyományokat, a konvenciókat, a kodifikációt nem feltétlenül veszi figyelembe. A blog egyik legfontosabb műfaji jellemzője a műfaji szabályok szabad kezelése. A műfajiságra jellemző kooperatív, funkcionális, szabadon alakuló jelleg a blogok esetében szélsőségesen eltolódhat a blog szerzőjének a szándékai felé. Ráadásul a blog alkalmazkodik a web 2.0-nak nevezett, közösségi, megújult webes műfajokhoz abban is, hogy mindezt igen egyszerű informatikai környezetben teszi. Tehát ahhoz hogy valaki blogot nyisson, nem kell a hagyományos web világában kötelező programozói, webszerkesztői képzettség, a célszoftverek magas szintű ismerete. A webes műfajokra jellemző azonnali, gyors publiká1ási lehetőséggel, igen egyszerű webes felületen, szabadon, bármit kimondhat, leírhat, közölhet, kifejezhet a blogjában a szerző, és mindezt akár a web teljes nyilvánossága előtt teheti. Ez a műfaji jellemző az internet világában, a web 2.0 környezetében valósulhat meg.

Kommunikációs jellemzők

Az interaktivitás, vagyis a blogger és az olvasók, és azon belül is a véleménynyilvánító kommentelők verbális kooperációjának a mértéke változó. A szerzőtől, a bloggertől függ, hogyan állítja be a rendszert, mire ad lehetőséget: lehet-e kommentelni vagy sem, korlátozza-e a véleménynyilvánítást (pl. regisztrációval vagy utólagos moderálással) vagy sem. Mindegyikre van példa: a véleményblogokban, az e-média blogokban gyakori a korlátozás, moderálás, az énblogokban ritkább; az új médiában megjelenő blogokban gyakori eljárás, hogy a szerző, a szerkesztőség dönti el a tematika és egyéb, nem modellezhető szempontok alapján, hogy lehet-e kommentelni vagy sem.

A nyilvánosság foka is változó és összefügg az interaktivitási fokkal, hisz az interaktívabb blogok jellemzően nagy nyilvánosságúak is, de nem törvényszerű ez a kapcsolat csak nagyon jellemző. Hisz az előbb említett online szerkesztőségi gyakorlatnak megfelelően a nagy nyilvánosságú írásokról a szerkesztőség eldöntheti, hogy kommentelhető-e vagy sem.

Retorikai mozzanatok

A kötelező retorikai mozzanatok nélkül egy blog nem igazi blog, tehát ez a műfaji jellemzők erős csoportja. Jellemzően érvényesül a poszt (’blogbejegyzés’) – komment szerkezet. Van ugyan fent említett példa néhány alműfajban a kommentelés letiltására, de a blogok alapvető, hagyományozódó eleme, hogy a bejegyzések kommentálhatóak, az ettől való eltérések az alműfajok kivételes sajátosságai.

Minden blog tartalmaz önbemutatást, amelyben a blogger megjelöli a címet, ezzel a fő tematikát, magyarázattal, előzetes leírással, bevezetéssel látja el az anyagát és egyben önmaga személyét is bemutatja. A blogok így narratív elemet is tartalmaznak. A blogok kötelező eleme a címkézés (közhasználatú szakkifejezéssel élve tegelés [az angol tag ’címke’ szóból]). A címkék a posztok témájának a kulcsszavait emelik ki, elősegítve a tartalmi azonosíthatóságot és a keresést. Mivel minden blogger címkézi a bejegyzéseit, így a címkék összefüggéséből érdekes szemantikai mezők és hálótatok alakulhatnak ki, ami a web új felületét, új világát, a szemantikus web világát vetíti elő.

A lehetséges retorikai mozzanatok alműfajonként, szolgáltatónként, témakörönként vagy a bloggerek szándékának megfelelő szinten változónak. Az ide tartozó retorikai mozzanatok érvényesülése szerint alműfajok határozhatók meg, kiindulva Csala tipológiájából (Csala 2005). A blogok szerkezete általában a következő: a poszt után következhetnek a kommentek, amelyek reagálnak, a poszt tartalmára, véleményt nyilvánítanak, kiegészítenek, javítanak, kritizálnak; ez eddig jellemzően kötelező eleme a blogoknak. Az viszont a kommentelő közönség, illetve a blog szerzőjének a szándékaitól és egyéb külső körülményektől függ, hogy a hozzáfűzésekre, reflexiókra kialakul-e valamilyen ellenreakció a blogger és a kommentelő, illetve a kommentelők között. Az is esetleges és kiszámíthatatlan, hogy mi lesz az ilyen vitáknak az eredménye: az adott poszt oldalán maradnak, vagy beépülnek a poszt szövegébe, kiegészítve, átalakítva az eredeti formát. A blogos szokások szerint a kommentelők véleményére módosított posztban illik jelölni a kiegészítés forrását, de számos ettől eltérő változat is lehetséges (a kritizáló poszt kitörlése, a kritikai észrevétel hivatkozás nélküli beépítése stb.). Mindezt a felek vitakészsége, szándéka határozza meg. Ennek során a blogger jellemzően törekszik a hitelességének, megbízhatóságának, a biztosítására, és ezt vagy valamilyen blogbejegyzéssel, esetleg szerzői hozzászólással teszi, ám a célja megegyezik Leech udvariassági maximájával: a diskurzus résztvevői igyekeznek az arculatuk (illedelmes, udvarias, hiteles, megbízható jellemzőjük) megerősítésére (Leech 1983). Ez egy virtuális személyiséghez kötött blogger esetében alapvető jelentőségű lehet.

Meg kell jegyezni, hogy 10 milliós nagyságrendben léteznek blogok, és az 1990-es végek végétől napjainkig szinte folyamatosan jönnek létre újabbak, ennek az a következménye, hogy a blogok nagy többségét kevesen olvassák. Legnagyobb részükben nem tapasztalható különösebb interakció. Előfordulhat olyan kommunikációs esemény, amelynek az a célja, hogy megnövelje, motiválja az olvasók kommentelési kedvét, ám ezek az akciók értelemszerűen csak akkor eredményesek, ha a blognak már amúgy is megvan a közönsége.

A kommentek között azonban a blogger szabadon válogathat, azaz önállóan mérlegelheti, hogy melyiket hagyja a poszt oldalán, és melyiket törli, moderálja. Ezt a jogot minden blogger fenntartja magának, így a blogok felületén megjelenő interakcióról sosem tudhatjuk biztosan, hogy az teljes, eredeti vagy moderált képet mutat-e.

A multimedialitás, a külső linkek, a blogger által kedvelt más blogok csatolása, bemutatása, ezzel a blogger hitvallásának, érdeklődési körének a jellemzése esetleges jelenség. Főként az aktív, rendszeres, énblogot író bloggerekre jellemző.

Nyelv és stílus

A blogok műfaji alapjellemzője a szabadság, a kötöttségek relativizálása, szubjektív értelmezése és sajátos alkalmazása. A blogok nyelvezetére, normarendszerére tehát jellemző, hogy igen sokféle, igen funkcionális (tehát amit a blogger jónak, hatékonynak, a kommunikációs célt jól kifejezőnek ítél, azt alkalmazza a kodifikációtól függetlenül).

A blogokra, mint a legtöbb interaktív netes műfajra, jellemzőek az írott beszélt nyelv, illetve a szimbolikus írásbeliség alkalmazása. A szövegeket az azonnaliság igényével, gyorsan, minél hatékonyabban, ezért a hagyományos írásbeli törvényszerűségek kreatív kezelésével alkotják. Ezzel érik el, hogy minél egyszerűbben, minél kifejezőbb szöveget alkossanak. (Az írott beszélt nyelvről és a szimbolikus írásbeliségről lásd: Bódi 1998 és Bódi 2005, valamint Balázs 2005, Benczik 2005). Az internetes szövegekre különböző mértékben, de technikailag jellemző a hipertextuális, multimediális kifejtés, és a blogok több alműfaja is él ezekkel a sajátosságokkal, hisz gyakran találunk képeket, külső és belső hivatkozásokat (hiperlinkeket) a posztokhoz kapcsolva.

Mint a legtöbb interaktív webes műfajra, a blog nyelvére is jellemző összefoglalóan az az állítás, hogy a hagyományos kodifikáció (helyesírási szabályok, szótári, nyelvtani szabályok és ajánlások) a blogger és a blogos közönség önszabályozó folyamatának eredményeképpen relatívvá válik. A virtuális környezet szabályainak mentén formálódnak a tárgyi valóságból örökölt normatívák, mintázatok.

Konstrukció

A blogok legjellemzőbb szerkezeti eleme, hogy egy blog webhelyén posztok sorozata található időrendi sorrendben, és az egyes bejegyzéseket kommentek követik. A blogok interaktív elemeket tartalmaznak, így diskurzusok alakulhatnak ki. A diskurzusok kötelezően a posztokhoz kötődnek, a témaszálak abból indulnak ki, és nem ritkán a poszt vissza is tér a kommentekben elindított témaszálakhoz (beépül a poszt szövegébe a kommentes témaszál, vagy a blogger reagál a kommentekben elindított témaszálakra). A posztokból kiinduló diskurzusszálak folyhatnak a bogger és a kommentelő között, illetve elindulhatnak az egyes bejegyzések oldalain a kommentek közötti diskurzusok anélkül, hogy a blogger beavatkozna. Ezek a belső eszmecserék, viták. Alapszabály viszont, hogy a poszthoz nem kötődő, önreflektív, irreleváns tematikájú, esetleg kéretlen reklámot tartalmazó (spam) kommentek kilógnak a szerkezetből, és minden esetben törekszik a blogger (esetleg a szolgáltató) ezeknek a törlésre, moderálásra.

Hasonlóság

A műfajiság alapjaihoz tartozik, hogy a szövegalkalmazók a konkrét műfaji szövegpéldányt más, az adott műfajhoz valamilyen módon kapcsolódó, hasonló műfajok mintaszerű kezelésével alakítja ki. A blogokra is jellemző tehát, hogy már meglévő offline vagy online műfajokkal vannak hasonlósági viszonyban.

Nagy hasonlóság tapasztalható a hagyományos napló műfajjal (hisz maga a blog név is visszavezethető az angol log ’napló’ szóra), ám a hagyományos napló magánműfaj (kivétel az közlésre szánt irodalmi napló), míg a blogok nyilvános közlésűek.

Gyakran keverik a blog műfaját a fórummal, ám a fórumok esetében a hozzászólók közelebb állnak egymáshoz hierarchikus szinten, mit a blogoknál, hisz a fórumokban minden hozzászóló hasonló eséllyel, hasonló pozícióban járul hozzá a közös tartalomhoz. A fórumok inkább a hozzászólók egyéni véleményének a felmutatására alapulnak, míg a blogok a blogger személye, gondolatai, véleménye köré épülnek, a blogger hierarchikusan a hozzászólók, kommentelők fölött áll (moderálás, kommentek beépítése, viták generálása, reflexió lehetősége, kommentelés lehetővé tétele vagy lezárása).

A web hajnalán, az 1990-es évek közepe tájától kezdtek igen népszerűek lenni a személyes weboldalak, amelyek az internetező magánszemélyt jelenítették meg a weben. Képeket, az általa kedvelt weboldalakat, saját szövegeket, és egyéb, személyes tartalmakat jelenítettek meg ezeken a weboldalakon. A blogok eredete némiképpen kapcsolódik is ehhez a kommunikációs műfajhoz (Csala 2005).

Hasonlóság mutatható ki néhány blog alműfajban (főleg a tanító célzatú blogok esetében, szakmai blogokban) a szótári vagy enciklopédikus online webhelyekkel, csak ezek a hagyományos formájukban nem interaktívak, míg a blogok jellemzően azok, és az online szótárak szerkezete sokkal jobban követi a hagyományos, nyomtatott szótárakét, míg a blogokban a posztok és a kommentek összefüggése alakítja a ki a konstrukciót.

Főként az új médiában fordulnak elő mind gyakrabban az online hír- és információs portálokon a blogok, médiablogok. A legnagyobb hazai hírportálokon (Origo, Index, Népszabadság online stb.) szerkesztőségi stratégia, hogy a címoldalon is helyet kapnak a blogok. Ennek elsősorban médiaelméleti jelentősége van, mert az újságírói szövegműfajok alapelve, hogy kiválasztott, ellenőrzött személyek közölnek kontrollált tartalmat az újságírói műfajelméletekben kodifikált műfaji szabályok pontos betartásával. Azzal viszont, hogy az online médiaportálokon az újságírói, szerkesztőségi tartalom között megjelennek ellenőrizetlen, blogos tartalmak is, a médiaműfajok újabb változata jött létre. A blogok esetenkénti anonimitása, formai, műfaji, nyelvi szabadsága a felelősség elfedésére kiváló lehetőséget nyújt, kötöttségektől (többé-kevésbé) független tartalmakat lehet blogos műfaji formában közölni a médiaportálokon. A médiablogok elsősorban az újságírói véleményműfajokkal mutatnak hasonlóságot, leginkább a jegyzettel, a glosszával, a kommentárral.

A wikikkel, a kép- és egyéb tartalommegosztó közösségi webhelyekkel a blogok eredetüknél fogva rokonok, ám a blogoknál formailag élesen elválnak az egyes tartalmi hozzájárulások, míg a wikiknél folyamatos szöveg alakul ki így. A kép- és tartalommegosztó, közösségépítő webhelyek számos szolgáltatásai között vannak blogszerű, mikroblogos szolgáltatások, ezek azonban egy nagyobb szolgáltatáscsoport részei és a közösségépítés, a kapcsolatteremtés célját szolgálják.

A kétezres évek első évtizedének a terméke az igen rövid (jellemzően az SMS-hez hasonló hosszúságú), személyes jellegű információkat a kiválasztott személyekkel megosztó, online bejegyzések műfaja, a Twitter nevű szolgáltatás. Ezek igen gyors szövegek, nyilvánosságuk szabályozható, tartalmilag nagyon személyes, minimálszövegek, és a web felületén jelennek meg, így nincsenek az SMS-hez hasonlóan mobiltelefon-előfizetéshez kötve. Hozzáteszem azonban, hogy a XXI. század első évtizedének második felében egyre általánosabbak azok az ultramobil, konvergens, koncentrált funkciójú eszközök, amelyek telefonálásra, multimédiás termékek alkotására, tárolására és alkalmazására, hagyományos számítógépes funkciók ellátására és internetezésre is használhatók, ráadásul viszonylag kis méretűek, így könnyen hordozhatók (pl. smartphone ’okostelefon’). Így a netes környezetben megjelenő Twitter-szövegek a velük műfaji hasonlóságot mutató SMS eredeti kommunikációs környezetében, a módosult mobiltelefonok, az okostelefonok környezetében is megjelenhetnek. A Twitter tehát felfogható a blog formai módosulásának, műfaji rokonának, csak a blogok interaktívabbak, kifejtettebb tartalmat hordoznak, terjedelmesebbek, a Twitter inkább a szerző egyéni impresszióinak az azonnali kifejezője, és igen erős a figyelemfelkeltő szerepe.

Összegzés

A blogokban a nyelvi, jellemzők, a többi műfaji jellemzővel együtt folyamatosan változnak. A webes környezetben, a virtuális térben a tárgyi valóság műfaji szabályai törvényszerűen, a műfaj jellegzetességeiből fakadóan változnak meg, és szükségképpen kialakulnak a tárgyi valóság műfaji szabályaira alapuló, ám kifejezetten virtuális szabályok. A blog normarendszere tehát igen relatív, műfaji jellemzői összetettek, annyi azonban bizonyos, hogy a blogos közösség interakciójának a terméke, és ez az interakció a virtuális térben, virtuális személyek közt zajlik virtuális szabályok mentén. A netes műfajokon, így a blogokon is csak korlátozottan lehet számon kérni a tárgyi valóság normatíváit és szabályait, mert ezek csak a forrásai egy új műfaji világnak.

Irodalom

Balázs Géza 2005. Az internetkorszak kommunikációja. In: Balázs Géza, Bódi Zoltán szerk., Az internetkorszak kommunikációja. Budapest, Gondolat – INFONIA, 25–57.

Bańczerowski Janus 1998. Néhány gondolat a nyelvi és a kommunikációs normákról. Magyar Nyelvőr 122. 129–133.

Benczik Vilmos 2005. A jelek színeváltozásai a másodlagos szóbeliségben. In: Balázs Géza, Bódi Zoltán szerk., Az internetkorszak kommunikációja. Budapest, Gondolat – INFONIA, 161–194.

Bhatia, Vijay Kumar 1993. Analysing genre. Language use in professional settings. Appliend Linguistics and Language Study. London, Longman.

Bódi Zoltán 1998. Internetes kommunikáció – beszédkommunikáció. In: Gósy Mária szerk., Beszédkutatás ’98. Beszéd, spontán beszéd, beszédkommunikáció. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézete, 178–188.

Bódi Zoltán 2005. Szimbolikus írásbeliség az internetes interakcióban. In: Balázs Géza, Bódi Zoltán szerk., Az internetkorszak kommunikációja. Budapest, Gondolat – INFONIA, 195–212.

Bódi Zoltán 2009. Webes és webkettes alkalmazások nyelvészeti keretben. In: Gecső Tamás és Sárdi Csilla szerk., A kommunikáció nyelvészeti aspektusai. Budapest, Kodolányi János Főiskola – Tinta Kiadó, 2009. 40–44.

Csala Bertalan 2005. Van olyan műfaj, hogy blog? In: Balázs Géza, Bódi Zoltán szerk., Az internetkorszak kommunikációja. Budapest, Gondolat – INFONIA, 89–110.

Hahn Judit 2010. Promóciós műfajok a virtuális térben. A szponzorált szöveges link, a szalaghirdetés és az üzleti honlap nyelvészeti megközelítése. PhD disszertáció. Kézirat. Pécs.

Károly Krisztina 2007. Szövegtan és fordítás. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Leech, Geoffrey. N. 1983. Principles of Pragmatics. London, Longman.

Shepherd, Michael A., Watters, Carolyn R. 1998. The evolution of cybergenres. In: Proceedings of the Thirty-First Annual Hawaii International Conference on System Sciences (HICSS ’98). Hawaii, vol. II, 97-109.

Swales, M. John 1990. Genre analysis. English in academic and research settings. Michael H. Long, Jack C. Richards ser. ed. The Cambridge Applied Linguistics Series. Cambridge, Cambridge University Press.

Tolcsvai Nagy Gábor 1998. A nyelvi norma. Magyar Nyelvőr, 122. 201–213.

Yates, JoAnne; Orlikowski, Wanda J. 1992. Genres of Organizational Communication: A Structurational Approach to Studying Communication and Media, The Academy of Management Review, 17, 2: 299-326.