A Gárdonyi Géza Emléktársaság 2023. május 12-én, a devecseri értékek ünnepe rendezvénysorozat keretében tartotta harmadik konferenciáját a Devecseri Kastélykönyvtárban. Az idei konferencia programja illeszkedett a 2022-es jubileumi rendezvény tematikájához: az előadók részben tavaly felvetett gondolatokat dolgoztak ki, részben ismertették Gárdonyi-kutatásuk legújabb eredményeit vetítettképes előadásaikban. A résztvevőket Ferenczi Gábor, Devecser város polgármestere köszöntötte. Ezt követően a Gárdonyi-települések megjelent vezetői – Ferenczi Gábor, illetve Klotz Péter Szőlősgyörökről és Morvai János Kálról – ünnepélyes keretek között testvértelepülési megállapodást írtak alá, valóra váltva 2022-es együttműködési szándékukat, melynek célja Gárdonyi Géza kulturális örökségének megőrzése.

Bognárné Simon Katalin, az emléktársaság elnöke üdvözlő szavaiban Morus Tamás gondolatát ajánlotta a közönség figyelmébe: a hagyományőrzés nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása. Az elnök asszony beszámolt arról, hogy a társasági tagok közül a 2022-es jubileumi évben M. Mester Katalin tanulmányt írt a Gárdonyi által szerzett „Fel, nagy örömre” című karácsonyi éneknek egy környékbeli öreg imakönyvben  nemrég felfedezett versszakairól. „Nagy örömünkre” Gárdonyi Géza posztumusz Magyar Örökség Díjban részesült, amelyet Keller Péter (az író dédunokája) vett át a Magyar Tudományos Akadémián.

A tudományos ülést Cs. Varga István irodalomtörténész nyitotta, aki Gárdonyi Géza világirodalmi horizontjáról tartott előadást. Meggyőződése szerint a mai kutatóknak az a legfőbb feladata, hogy helyreállítsák az állampárti évtizedekben manipulált, azaz deszakralizált Gárdonyi-képet. A szakralitás témája egyúttal elvezet bennünket a világirodalomhoz, hiszen a kereszténység születésénél fogva nemzetek feletti és alapja, az igazságban megélt szeretet (Caritas in veritate) mi más lenne, ha nem egyetemes érték? Gárdonyi minden nap olvasta az Újtestamentumot, minden nap megküzdött a hitéért. Az evangélium tanítása jelenik meg az Egri csillagok nyitó- és zárójelenetében: az Édenkertből való kiűzetés a gonosz által, valamint az élet továbbadása a magyar és a török nép fiaiban (Jancsika és Szelim). Cs. Varga István azzal zárta gondolatmenetét, hogy Balázs Géza nyelvészprofesszor lelkiismeretes szöveggondozásával, nagyszerű előszavával és az ő utószavával hamarosan megjelenik könyv alakban is Gárdonyi első regénye, a Devecserben írt Álmodozó szerelem, amelyben olvashatjuk az író vallomását a Miatyánkról.

Ezután Tornai Tamás borász, a somlói Tornai Pincészet tulajdonosa, ügyvezető igazgatója beszélt Gárdonyi és a bor kapcsolatáról. Gárdonyi devecseri tanító korában sok tréfás adomát hallott a helybéliektől borozgatás közben, amelyeket beleszőtt elbeszéléseibe, főként a Göre Gábor-novellákba. A kritikusok nem, de a közönség kedvelte A bor című népdrámáját. Tornai Tamás nem a bor témájának megjelenését, hanem az író és a bor spirituális kapcsolódását emelte ki az életműből. Keller Péter megállapítását idézte, aki szerint Gárdonyi a következőképpen vélekedett a jó borról: hatalmas dolgok véghezvitelére buzdítja az embereket. Vegyük például az egri vár védőit, akik bort, Krisztus vérét itták a népek közötti szent küzdelem sikeréért.

Tölgyesi József nyugalmazott főiskolai docens, helytörténész előadása Gárdonyi (Ziegler) Géza és sárvári főtanítója, Barabás György pedagógiai és irodalmi kapcsolatáról szólt. Tölgyesi József árnyaltan mutatta be a 20 éves, kezdő tanító és a 35 éves főtanító többrétű, mentori-baráti kapcsolatát. Természetes, hogy Barabás volt a domináns fél, neki is köszönhetjük, hogy Gárdonyi író lett, ugyanakkor Gárdonyi ezt a biztatást többszörösen meghálálta. Előadása végén Tölgyesi József utalt kutatási terveire, miszerint a témát kismonográfiában szeretné feldolgozni.

Negyedik előadóként Turay Zoltán, az egri Bródy Sándor Könyvtár munkatársa Gárdonyi fordítva címmel összegezte az intézménynek a jubileumi évben végzett – és a mai napig folytatódó – tevékenységeit. Hétszáz oldalas könyvbe fűzték össze az Egri csillagok első négy kiadását, hogy a mai olvasók megismerhessék a regény hiteles szövegváltozatát. A tudatos torzításokat, szövegrontásokat Nagy Ádám János mérnök-matematikus és Keller Péter számítógépes vizsgálattal tárta fel. A könyvtár közel 300 Gárdonyi-fordítást szerzett meg a világ minden tájáról. Az Egri csillagok eddig 33 nyelven elkészült fordításaiból Turay Zoltán a vietnámit vallja szívéhez legközelebb állónak, ugyanis a vietnámi háború éveiben (1972-73) a frontkatonák olvasmánya volt. A most 92 éves vietnámi fordító az 1960-as években Magyarországon tanult, és annyira megszerette kultúránkat, hogy ezzel a regénnyel buzdította a honvédő harcot vívókat.

A tudományos ülést Tuba Márta középiskolai tanár, nyelvész zárta A modern Gárdonyi című előadásával. Az Egri csillagok szemiotikai szempontú újraolvasása tananyagbővítési lehetőséget rejt. A sarlós hold és körötte a csillagok nemzeti és egyéni sorsjelképekké válnak. A földi szférában népek sorsa fonódik össze a várostromban, amely sarlóforma külső várból és  teknősbéka forma belső várból áll, öt kiszögelléssel. A talizmánon megjelenő halványsárga (fél)hold és öt apró gyémántcsillag a főszereplők sorsát fonja össze a regényben. Ezen kívül Tuba Márta – felkért hozzászólóként – összegezte a délelőtti konferencia sokszínű eredményeit.

Délután további két ünnepélyes eseményre került sor. Ferenczi Gábor Devecser város önkormányzata nevében posztumusz díszpolgári címet adományozott Gárdonyi Gézának, amelyet Keller Péter vett át. A dédunoka köszönő szavaiban kifejezte háláját, hogy – az Ida regényével szólva – egy láthatatlan kéz vezetésével több mint húsz éve képviselheti családját a településen.. A díszpolgári cím a Somló fővárosában nemcsak szokványos, megtisztelő elismerés, hanem szakrális üzenet. Dédapja, aki Titkosnaplójában magát szőlővesszőből bizonyosan Jézus segítségével fogant, bőtermő szőlőtőkének tartotta, most is, halálában is kész a szolgálatra.

A rendezvény azzal zárult, hogy a résztvevők a Várkertben fát ültettek az író tiszteletére. A jegenyetölgyet Nagy Nándor Richárd atya áldotta meg. Laudációjában Németh Ernő, nyugalmazott iskolaigazgató, az emléktársaság titkára újra idézte Gárdonyitól a Cs. Varga István és Tornai Tamás előadásában is elhangzott gondolatot: „Az író hatalma nem abban rejlik, amit mond, hanem amit az olvasó fantáziájával mondat: ahogy az olvasó fantáziáját működteti (Titkosnapló)”. Mindannyian ennek a gondolatnak a jegyében ápoljuk Gárdonyi Géza emlékét, mind az irodalomtörténeti, nyelvészeti, pedagógiai kutatásban, mind a közoktatásban tovább adjuk a lángot.