Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Harangozó Imre

Harangozó Imre

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások
#4.
2021.12.14.

A szerelem szemiotikája, nyelve

A szerelem szemiotikája, nyelve

Bevezetés

Balázs Géza

Bevezető

Erósz szellemében tizenhét diszciplináris és szemiotikai tanulmány szól a szerelemről, erotikáról, szexualitásról az Erósz szemiotikája című kötetben (kiadta a Magyar Szemiotikai Társaság). A tizenhét tanulmányból itt hármat adunk közre. 

Tanulmányok

Bókay Antal

A szerelem pszichoanalitikus szemiotikája Freudtól Kristeváig

Absztrakt Lehet, hogy az egyik legilletékesebb szerelemről, erotikáról szóló diszkurzus a pszichoanalízisen belül született meg. A pszichoanalízis terápiája és elmélete a szerelmet egy nagyon korai, de később újra és újra ismétlődő életfázis, ősreláció személyt alakító-romboló erejeként határozta meg. Freud és különösen Ferenczi Sándor a terápia nyelvi közegében és az indulatáttétel kapcsolati gépezetében fedezték fel a szerelem és szexualitás boldog vagy éppen patologikus-traumatikus kapcsolatát. Írásom centrumában a szemiotikus-pszichoanalitikus Julia Kristeva 1980-as években kialakított, freudi-lacani hátterű személyesség-fogalma és szerelem koncepciója áll. Kristeva a nyelv-elsajátítás peremén alakuló kisgyerek életében mutatott meg egy olyan nárcisztikus, performatív önkonstrukciót, amely minden későbbi szerelem formatív alapja lesz. Kulcsszavak: pszichoanalízis, Julia Kristeva, primér nárcizmus, én-ideál, abjekt.
Balázs Géza

Erósz a magyar folklórban és nyelvben

A tanulmány először tisztázza szerelem-erotika-szexualitás kapcsolatát, majd a körébe sorolható kulturális és nyelvi jelenségeket az őskori, történeti és civilizációs ember korszakában. A szerelmi-szexuális élet nyilvánossága a történelem során hol szabad, hol tiltott, hol félszabad volt – utóbbi esetekben reliktumokban (zárványokban) jelent meg. Jellemző irodalmi és folklór műfajok a boccacciók, erotikus mesék, történetek, a dramatikus népszokásokban a fallikus tréfák. Erósz magyar nyelvére utalnak a szimbólumfejtő nyelvi elemzések, valamint a legújabban megjelent Szexszótár, amelynek fogalmi tára figyelemreméltó és további elemzésre szolgáló anyagot tartalmaz. Kulcsszavak: szerelem – erotika – szexualitás – fallizmus – meztelenség – erotikus- és szexnyelv
Terdikné Takács Szilvia

Ámor és mámor. Szerelem és bor közös jelvilága

Platón Szimpózioma a kulturálisan meghatározott európai szerelemfelfogás talán legfontosabb alapja. Meglátásom szerint azonban a Lakoma nem csupán a szerelemről való diskurzus alapjait teremtette meg, hanem ebben van a csírája a szerelem és a bor, a szerelem és az alkoholos befolyásoltság közötti mély összefüggés felismerésének. Munkámban megkísérlem felderíteni, miért éppen a bor lett a szerelem kísérője, párhuzama, metaforája, analógiája. Ezt követően jelkapcsolat szerint teszek kísérletet a szerelem és bor összefüggéseinek feltárására a görög filozófiától kezdve a borkatalógusokon és borreklámokon, a magyarnótákon és slágereken keresztül a költészetig, a pszichológiai összefüggésektől a keresztény szakrális jelképekig. Kulcsszavak: Szimpóziom (A lakoma) — szerelem és bor analógiája —bor lelke (spiritus vini) — Ámor és Bacchus