Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Harangozó Imre

Harangozó Imre

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások
#4.
2019. 12. 04.

A velünk élő retorika

A velünk élő retorika

Bevezetés

Pölcz Ádám

A retorika közösségi jellege

A retorika közösséget teremt: összehozza az embereket a világ különböző pontjairól, egyesíti őket egy cél érdekében, irányt mutat a félreértések kezelésében, vizsgálja és próbára teszi etikai érzékünket. Cselekvésre ösztönöz. Az E-nyelv Magazin jelen lapszáma a retorika közösségi jellegét hangsúlyozza, közéleti és oktatási kérdésekben kíván útmutatóul szolgálni.

Tanulmányok




Lózsi Tamás

Média, szöveg, értés

A jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy miként segítheti az iskola a kisiskolások médiaszöveg-értési kompetenciájának a fejlesztését, valamint milyen kapaszkodókat találhatnak a pedagógusok a fejlesztési tevékenységükhöz. A kapaszkodót a megújuló retorika adhatja, amely a nyilvánosságnak szánt szövegekkel foglalkozó tudomány. A 21. század nyilvánossága pedig a média.
Tóth M. Zsombor

Gondolatok a magyarországi közbeszédről – Retorika és stílus(törés) I.

A jelen tanulmány egy folyamatosan bővülő, a jövőben publikálásra kerülő sorozat első része. Az angolszász nyelvterületek politikai beszédeit alakító metaforaparadigmákat, illetve a politikusokhoz kapcsolódó mítoszokat (vö. Tudor 1972, ill. Flood 2001) többen is elemezték már, azonban a magyar politikai beszédek esetében, átfogó jelleggel ez még nem történt meg.