2021 szeptemberében, a koronavírus-járvány negyedik hullámának kezdetén már közhely azt mondani, hogy a koronavírus-járvány alapjaiban változtatta meg életünket: 2020 március eleje óta mindennapjainkat a járvány határozza meg.

A közösségi média mindennapi életünk részévé vált az elmúlt másfél évtizedben, ami egyaránt kihat az informális interakciókra, azok struktúrájára, illetve a szakmai diskurzusokra is – így ennek megfelelően megállapíthatjuk, hogy a közösségi médiának saját logikája van, ami speciális normákat, stratégiákat és mechanizmusokat foglal magában (van Dijck–Poell 2013).

Cikkünkben korpuszligvisztikai eszközökkel és Instagram hashtag-ek elemzésével vizsgáljuk meg az internetes portálokon újonnan megjelent (összetett) szóalakokat. A karantén- előtaggal képzett szóösszetételek alapján megkísérlünk továbbá betekintést nyerni, egyrészt a nyelvhasználók koronavírus-járvány ideje alatt folytatott tevékenységi köreibe, másrészt a szóalkotás egyik leggyakoribb válfaja, a szóösszetétel területén megjelenő nyelvi leleményesség formáiba.

Szombathelyen élek, pontosabban Szombathely az úgynevezett téli szállásom (a nyári szállásom, – amelyet most a járvány miatt még e sorok írásakor nem élvezhetek – szülővárosomban, Balatonalmádiban van). A közbeszédben az egykori Savaria, a tánc magyarországi fő bázisa, s a mai Szombathely a koronavírus ellenére is maradt a tánc fővárosa. Az idei Tánc Világnapját azonban sajnos nem ünnepelhették együtt a szombathelyiek a Fő téren, de az Agora Savaria nem engedte csüggedni a lakosokat.