Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások
#1.
2012.03.19.

Film és nyelv - filmnyelv

Film és nyelv - filmnyelv

A lapszámot Deák-Sárosi László szerkesztette.

Tanulmányok

Pődör Dóra

Holt és mesterséges nyelvek a modern filmművészetben

Holt, illetve mesterséges nyelvek már korábban is megjelentek a filmművészetben, gondoljunk például csak a Csillagok háborújára, ám az utóbbi időben divatosabbá vált az ilyen stíluseszközökhöz nyúlni. Egyértelműnek tűnik, hogy a rendezők minden esetben egy bizonyos hangulat megteremtése, illetve felerősítése érdekében használják ki az ezekben a nyelvekben rejlő hangulatkeltő, hangulaterősítő lehetőségeket; azonban talán a fenti filmek közül néhányban érdemes lenne közelebbről is megvizsgálni a mozilátogató számára nem érthető nyelvek szerepét.
Skultéti Péter

Filmnyelvi kalandozások a papírjegytől a piros tablettáig – Képnyelvi és szemléletbeli újítások az elmúlt évtizedekben

Az Avatar által elindított háromdimenziós hullámverés erőteljesen kirúghatja a mozitermek falait, azzal fenyegetve a filmrajongókat, hogy valóra válik a „Mátrix” jövendölése, miszerint a jövőben már nem mozijegyekért, hanem piros tablettáért fogunk sorban állni egy-egy konzumpalota jegypénztáránál. A folyamat kevésbé belátható, de mindenképpen visszafordíthatatlan, a filmkészítők már a spájzban…, akarom mondani az agyunk egyik burkában vannak. De miképpen jutottak idáig?
Németh M. Károly

Látható világ – e-világ – Kontrasztok összemosódása a vizuális művészetekben

Látszólag a nyelv nyelvezetté vált. Látszólag érzelmi-emocionális-szenzuális társadalom van, melynek hangulatváltozásait nem az identitás, hanem az indulat és az élmény szabályozza. Pillére, az „én” határhelyzetbe került. Mert ha legalább divatelemek determinálnák az egyéni szubjektivitást, akkor a káosztársadalom nyitott lenne.
Miskovics Anna

A mozgás bűvöletében – Karol Irzykowski: A tizedik múzsa – A filmesztétika kérdései című munkájáról

Karol Irzykowski lengyel irodalomkritikus, újságíró. Megannyi esztétikai cikke van, és a századforduló után legfontosabb regénye is megjelent, Paluba címmel. Nyüzsgő kulturális életet élt. 1908-tól, Krakkóba költözése után kezdte komolyabban érdekelni a film és a mozi. Közreműködött forgatókönyvek írásában, filmes kritikákat írt, majd 1924-ben kiadták úttörő filmesztétikai kötetét, A tizedik múzsát.
Deák-Sárosi László

Korunk „jelentése” – Király Jenő: A film szimbolikája (2010) című könyvsorozatáról

Király Jenő könyvsorozata enciklopédikus mű. A három rész, gyakorlatban hat kötet összesen 3184 oldalt tesz ki. Monumentális és tömör. Térfogatban, tömegben egy hátizsáknyi, tartalmilag egy életmű és egy diszciplína tudásanyagát sűríti össze. Ennek ellenére nem lezárt, mert a 2010-ben megjelent részeket további két kötet, és várhatólag egy bővített kiadás követi majd – újabb filmműfajok bemutatásával.