Vannak országok, ahol a filmeket a moziban és a televízióban egyaránt kizárólag eredeti hanggal vetítik, így a fordítási módozatok közül egyedül a feliratozást használják. Vid Gabriella a filmfordításba vezeti be az Olvasókat.
A kóka szót a nyelvészek nem tudták megfejteni, a kókaiak sem ismerik, holott nagy szócsaládja van a magyar nyelvben. Szekeres Lukács Sándor erre kínál megoldást.
A kutatást a 2009/2010-es tanévben végeztem a váci Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnáziumban. A vizsgálat az sms-nyelvre, főként a rövidítésekre koncentrál. Az eredmények alapján a nem hagyományos rövidítésekkel foglalkozom, amelyek a modern elektronikus eszközök (telefon, számítógép, internet) által közvetített írásbeli kommunikációban jelennek meg.
A XXI. század kommunikációja sajátos tulajdonságokkal rendelkezik. A késő modern társadalom a kommunikációs gépek által közvetített „üzeneteket” részesíti előnyben. Az internet használata az értelmiség, az intézmények és a hivatalok után eljutott a szélesebb társadalmi rétegekhez is, a mindennapi életünk részévé lett.
Több éve feltűnt, hogy míg a Tiszántúlon a népnyelvben a szík hangalakot (vagyis a hosszú í-s változatot) használják, addig a tudományos írásban következetesen a rövid i-s alakot (szik, szikes talaj, szikespuszta) találjuk. Az elmúlt években több olyan hortobágyi kutatóval is beszéltem, aki szintén a hosszú í-s változatot ejti, bár publikációban a szót rövid i-vel írja.
Az agresszív beszéd mint jelenség egyértelműen nem csupán nyelvi kérdés, hanem egy emberi, társadalmi jelenség nyelvi vetülete. Így kutatása a nyelvészeten kívül több területet (pl. pszichológia, szociológia, szociálpszichológia, pedagógia, média, jog, kommunikáció) érint. A nyelvészeten belül pedig elsősorban a szociolingvisztikához és a pragmatikához tartozik.
A kérdőíves vizsgálat igen régi kutatási technika, mára a társadalomtudományokban valószínűleg a leggyakrabban alkalmazott kutatási módszerré vált.
Alapvetés – Többéves előkészítő munka után 1999 januárjában jelent meg „A világ nyelvei” című kötet, az első magyar nyelvű nyelvészeti lexikon. A mű indián vonatkozású anyagának szerzőjeként azzal a problémával (is) szembesültem, hogy korábban az indián nyelvek jó részének magyarul még nem (vagy csak elvétve), illetve több egymástól különböző formában jelent meg a neve.
Balogh Robert Elveszett című regényében