Tanulmányok

Az agresszív beszéd mint jelenség egyértelműen nem csupán nyelvi kérdés, hanem egy emberi, társadalmi jelenség nyelvi vetülete. Így kutatása a nyelvészeten kívül több területet (pl. pszichológia, szociológia, szociálpszichológia, pedagógia, média, jog, kommunikáció) érint. A nyelvészeten belül pedig elsősorban a szociolingvisztikához és a pragmatikához tartozik.

A kérdőíves vizsgálat igen régi kutatási technika, mára a társadalomtudományokban valószínűleg a leggyakrabban alkalmazott kutatási módszerré vált.

Alapvetés – Többéves előkészítő munka után 1999 januárjában jelent meg „A világ nyelvei” című kötet, az első magyar nyelvű nyelvészeti lexikon. A mű indián vonatkozású anyagának szerzőjeként azzal a problémával (is) szembesültem, hogy korábban az indián nyelvek jó részének magyarul még nem (vagy csak elvétve), illetve több egymástól különböző formában jelent meg a neve.

Balogh Robert Elveszett című regényében

„Élete a remekmű!”

Van Kazinczy Ferencnek egy igen kedves, hangulatos rajza. Valamikor az 1820-as évek közepén jelent meg nyomtatásban a Hébe zsebkönyvsorozat előlapján, címe: A Tokaji-Hegy az Újhelyi Várhegyről nézve. Köztudott, hogyha Kazinczy nem író, költő, akkor képzőművész lett volna, hiszen kötetekre menő rajza van.

Ki gondolná, hogy áruházi katalógust böngészve a figyelmet egy új szóalak kelti fel?

Interjú Mihail Gorbanyevszkij nyelvészprofesszorral arról, hogyan beszélnek az orosz politikusok: lidércnyom, virágföldre esküszik, jogi nihilizmus…

Előfordulhat-e, hogy két mérvadó helyesírási szótárból más és más tanácsot kapunk? Milyen gyakori ez? Lehet-e állást foglalni a szabályzat alapján az egyes megoldások között?