Recenziók

Magyar próza francia nyelven

Száz éve fedezték fel, negyven éve van a magyar állam tulajdonában. Az Ómagyar Mária-siralom az első ismert magyar nyelvű vers, mely a 13. században született és egy 1300 körüli erősen romlott másolatban maradt fenn a latin nyelvű Leuveni kódexben.

Magyar táj, magyar ecsettel – vallomások a nemzeti tájról

A félegyházi születésű Szabó Kálmán néprajztudós, régész és nyelvész (1886–1963), a huszadik századi Kecskemét tudományos és kulturális életének kiemelkedő alakja, 1911-ben a város jeles polgármesterének, Kada Eleknek a meghívására került a városi múzeumba.

Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára 60. születésnapjára készült esszékötet hatvan írást tartalmaz.

„Ez a kis könyv a magyar nyelv iránt érdeklődőknek szól. … Se nem tankönyv ez, se nem kézikönyv – viszont remélem, sokak érdeklődését fel tudja kelteni, és előveszik a könyv végén felsorolt további olvasmányok valamelyikét…”

A kötet folytatja Voigt Vilmos professzor tematikus tanulmányainak összegző publikálását: 2018-ban a finnugrisztikai tárgyú tanulmányokat (Finnugrisztika-filológia-folklorisztika), 2019-ben a szemiotikai írásokat válogatta egybe.

Az utóbbi évtizedekben örvendetesen megnőtt az érdeklődés a tulajdonnevek iránt.

Szerkesztette: Papp Ágnes Klára, Sebők Melinda, Török Lajos. Károli Gáspár Református Egyetem. L’Harmattan Kiadó. Budapest, 2019.

Nem könnyű feladatra vállalkozott Péntek János nyelvész akadémikus, kolozsvári egyetemi tanár (professor emeritus), amikor elhatározta: szótárrá szerkeszti a moldvai magyar nyelvjárásnak a kutatók által  – a múlt század közepe táján –  összegyűjtött szóanyagát.