Hatalmas utat járt be a magyar netnyelvészet az elmúlt évtizedben, nem sokkal maradva le a külföldi trendektől. Ez a rohamléptű fejlődés szükséges is volt, hiszen az emberek közötti kommunikáció egyre inkább számítógépek segítségével valósul meg, újabb és újabb módokat és platformokat találva magának.
A blogoszféra, vagyis az internetes naplók világával rendszeresen foglalkozik a netnyelvészet magyar tudományos folyóirata, az E-nyelv Magazin.
Alaptételünk: a médiának különösen meghatározó szerepe van a „látványcivilizáció” (Vargas llosa, 2014) korában. Funkciója: értékközvetítés, értékváltoztatás, hatásgyakorlás, ízlésformálás, érdekek képviselete és érvényesítése, szórakoztatás. Lényeg: nagy a befolyásoló ereje az egyénre, a társadalmi kapcsolatokra, mozgásokra, „jelentős szocializáló szerepével” kell számolni (Takács 2007: 11). Nyelvisége (is) hat, tanulmányozása nélkülözhetetlen.
A médiaközpontú életforma eluralkodásával minden divat közvetlen forrása vagy közvetítője a tömeges és élő közlés lett (internet, gyorsközlés, mobilközlés), illetőleg ezeknek sajátos műfajai és csatornái. Különösen az internet és a mobilközlés vált meghatározóvá: e csatornák, közlésformák igényei és jellemzői meghatározzák a divatokat. A divatjelenségek forrásaiként a további konkrét tényezőket és területeket nevezhetjük meg.
Az elmúlt évek technikai fejlődése lehetővé teszi, hogy magánjellegű közléseink szűkebb-tágabb körben ismertté váljanak. A közösségi oldalakon megfigyelhető nyelvi magatartásformák közül két, nagyon jellegzeteset vizsgálok részletesebben: a támadó, agresszív megnyilvánulásokat, illetve a kedveskedő, szeretetteljes közléseket.
Magatartás és nyelv, viselkedéskultúra és nyelvhasználat kapcsolata gyakori témája a nyelvművelésnek. A modern nyelvstratégia ezt folytatja. Három elemzést, összeállítást közlünk a Jelentés a magyar nyelvről 2010-2015. című kötet témába vágó tanulmányaiból.
Számos kurzusunk során ötvözzük a hagyományos tanítási módszereket, az új generációs és élményalapú módszerek tárházával.
A homo sapiens hozzávetőlegesen félmillió éve létezik. A mémek első jelentős inváziója éppen csak több tízezer évvel ezelőtt, a beszélt nyelv megjelenésével kezdődött, a másik hullám pedig az írás mémjével kb. tízezer évvel ezelőtt jelent meg (Dennett 2008).
Mint minden kulturális tartalom, a mémek sem csak úgy, önmaguktól és önmagukban válnak érdekessé: jelen pillanatban úgy tűnik, átvették a viccek szerepét mindennapi kommunikációnkban.
Egy mém többet mond egymillió szónál. Az interneten terjedő képek, videók és szövegek speciális típusát alkotják a mémek, melyek gyorsan és kaotikusan terjednek. Az E-nyelv Magazin Internetmém – hungaromém tematikus számát Szűts Zoltán szerkesztette.