Bevezetés
A világháló mindennapi életbe való beépülésének következményeként radikálisan megváltozott az információszerzés, olvasás, valamint a tartalomlétrehozás mechanizmusa.
A műfaj értelmezései
Régi törekvés a beszéd- és írásművek (szövegek, kommunikátumok) rendszerezése, tipizálása.
Milyen normatív jelenségek és lehetőségek vannak a sajtó, a média, újmédia nyelvhasználatában?
Pomozi Péter írása a Szólásmentés 30. írásaként jelent meg.
Hány szót ismerünk, hány szót használunk?
Amióta gondolkodunk a nyelvről, a legizgalmasabb kérdés az: hány szót ismerünk, hány szót használunk? Mivel ez egyetlen élő ember estében sem mérhető fel, a tudományos problémákat (mármint azt: hogy mi is valójában a szó) leszámítva a lezárt írói-költői életművekhez fordulunk.
Kétszáz éve született a Toldi és A walesi bárdok költője. Az emberek többsége így ismeri, pedig költői életműve óriási és sokrétű, hasonlóképpen a költészetével foglalkozó szakirodalom is hatalmas, nehéz újat mondani. Arany humoráról is sokan írtak, régebben és az újabb időkben is. Azt mondhatjuk, hogy humora is sokrétű, s mivel Aranynak van egy sajátos humorfelfogása, nevezzük most inkább a humort szellemességnek.
Vajon ki a világ legnagyobb költője? Természetesen Arany János. Már a neve is különleges, hát még a versei milyen izgalmasak! Vajon miért?
Nagykőrösi gyerekként valaha – igen régen – áhítattal nézegettem a Hősök terén a kőpadot, amely őrzi a költő itt töltött első napjainak helyét, megbámultam a templomkertben lévő szobrát, megszámoltam rajta az ökröket, később a Gimnáziumban lévő Arany-szobában Törös tanár úr magyarázatával megcsodáltam szép kézírását.
Mint általában az anonim kommentszekciók struktúrája iránt érdeklődő olvasó, úgy döntöttem, egy héten keresztül megfigyelem egy virtuális közösség működési elvét, abból a szempontból, hogy mi tesz egy kommentet topkommentté.
Dolgozatomban a könyvek, filmek és sorozatok rajongói által írt történeteket, vagyis a fanfictionöket kutattam. Elsősorban a különböző elbeszélési módok, ezek közül is a második személyű elbeszélés (Reader Insert) képezte kutatásom tárgyát. Kíváncsi voltam kialakulásának és népszerűségének okaira, legrészletesebben pedig arról kérdeztem válaszadóimat, szerintük ez a fajta elbeszélési mód könnyebb átélhetőséget biztosít-e az olvasó számára. Válaszadóim angol nyelven alkotó bloggerek voltak, akik különböző felületeken jelentetik meg írásaikat.