Az állatok „beszéde”
Az ember beszél, az állatok nem beszélnek. Ám teljesen nyilvánvaló, hogy van nemcsak ember-ember (interperszonális), állat-állat (interanimális), hanem ember—állat (interspeciális) közötti kommunikáció is.
Az ember beszél, az állatok nem beszélnek. Ám teljesen nyilvánvaló, hogy van nemcsak ember-ember (interperszonális), állat-állat (interanimális), hanem ember—állat (interspeciális) közötti kommunikáció is.
A mai emberre jellemző az én előtérbe helyezése és ennek egyik megnyilvánulása a testről való gondolkodás is, amely az egyén önkifejezési igényét demonstratív módon a test díszítésén/módosításán keresztül valósítja meg.
A jelek tudománya azokkal a jelenségekkel foglalkozik, amelyek „valami helyett állnak”.
A tanulmány a multikulturalizmust mint a migráció támogató diskurzusát elemzi.
A multikulturalitásról szóló diskurzushoz kíván hozzájárulni a Magyar Szemiotikai Társaság és a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport tanulmánykötete, amelyből négy írást rövidítve közreadunk.
Bevezetés
A kommunikációs üzenetek ismeretszerzésünk legfontosabb forrásai. Kommunikatív cselekedetekhez köthetők, hiszen mindennapi diskurzusaink során üzeneteket alkotunk, s azok megértésére törekszünk.
Az írás összefoglalja a média (sajtó, rádió, televízió) nyelvhasználata nyelvkritikai, nyelvstratégiai, nyelvművelő-szempontú megközelítéseit, különös tekintettel az iskolateremtő tudományos rendezvényekre, kutatásokra, valamint a Magyar Rádió nyelvi bizottságának műhelyére.