Bevezetés
Az E-nyelv Magazin 2019/3. számának témája a titok nyelvészeti-szemiotikai-antropológiai-jogi megközelítése.
Az E-nyelv Magazin 2019/3. számának témája a titok nyelvészeti-szemiotikai-antropológiai-jogi megközelítése.
„Az vagy, aminek a neten látszol. Minden más: illúzió. Annak látszol, aminek a keresőmotorok mutatnak, akármi is legyen a valóság.” (digialisidentitas.blog.hu)
A titokban foglalt „rejtés” ősi, alapösztön, a túlélés, a védekezés eszköze. A titok tudója, őrzője, a titokgazda előnyben, erőfölényben van, a „titokfejtő” ezt próbálja megszüntetni.
A jel szemiotikai felfogásából – a jel, a jeltárgy és a jelhasználó viszonyaként értelmezett működésből – kiindulva érdekes kérdésként fogalmazódik meg, hogy a titoknak, tehát ennek a kódként való „nem működés”-nek milyen lenyomata van az említett hármas viszonyrendszer részviszonyaiban.
„Nem is olyan régen, alig fél évszázada, hogy a matematika, a legegzaktabb tudomány és legkevésbé egzaktnak tekintett nyelvészet egymás határtudományaivá váltak. Pedig a kapcsolat régibb, ha a matematikai módszerek nyelvtudományi alkalmazását szélesebb értelemben vesszük…”
Ez az írás a nyelvészet és matematika kapcsolatának vizsgálatát hivatott bevezetni.
A matematika és a nyelv kapcsolódásainak áttekintésében elsőként matematikai nyelvészet fejlődését mutatom be, majd a főbb alkalmazásokat, végén pedig a matematikai nyelvet, annak érdekességeit.
A matematika és a bölcsészettudományok összevetése után, valamint a matematikai nyelv elméleti kereteinek felállítása után egy gyakorlati alkalmazásra térünk tehát át.